Berta Sándor
Az IT-iparban csökken Európa jelentősége
Az A.T.Kearney legújabb tanulmányában kiemelte, hogy az európai IT-ágazat egyre kevésbé mondható meghatározónak és a kontinens már a kezdő vállalkozások számára sem számít ideális helynek.
A száz legnagyobb IT-cég forgalmának mindössze tíz százaléka jutEurópára. Már nincsenek olyan nagy konszernek, mint az SAP és a Siemens, mindez pedig hatással van a gazdaság egészére is. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés egy része a legújabb számítástechnikai és kommunikációs technológiákra vezethető visszam, de ugyanez a kontinensünkről már nem mondható el. "Az informatika és a távközlés mindig is felgyorsította az új munkahelyek teremtését" - jelentette ki Jan Stenger, az A.T.Kearney illetékese. Hozzátette: éppen ezért van szüksége Európának olyan IT-társaságokra, amelyek a globális versenyben is képesek helytállni.
A világ száz legnagyobb IT-vállalata közül jelenleg csak 15-nek van a székhelye Európában. A helyi vállalkozások alig tudnak lépést tartani az ázsiai vetélytársaikkal. A Philips egy tajvani cégnek adta el a televíziós üzletágát, a Nokia fő konkurense a Samsung és a HTC, míg a Loewe éppen átszervezés alatt van. Ez a folyamat aligha marad majd következmények nélkül.
Tavaly a globális IT-forgalom 24 százaléka származott Európából, 2015-re ez 23 százalék lehet. A helyi cégek folyamatosan szakemberhiánnyal küzdenek, a bérköltségek ugyanakkor magasak. Az európai cégek kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint az ázsiai és amerikai vetélytársaik. Gyakori, hogy a sikeres európai vállalkozásokat felvásárolják, elég csak a Skype vagy az Autonomy példáját említeni.
A megoldást Stenger szerint a koordinált európai összefogás jelentheti. Az Európai Bizottság digitális menetrendje jó irányba mutat, azonban gazdaságpolitikai szempontból még ennél is többre van szükség. Azt már tavaly júliusban megállapították a szakemberek, hogy lemarad Európa a digitális versenyben. A k+f célú beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai társaságoknak meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal. A digitális menetrend 101 cselekvési tervet tartalmazott, amelynek egyötöde tagállami intézkedés, mintegy harminc terv pedig konkrét jogszabály-alkotási javaslat volt Európa digitális felzárkóztatása érdekében. A tervezett, határidős intézkedések egyharmadát azonban el kellett halasztani.
A száz legnagyobb IT-cég forgalmának mindössze tíz százaléka jutEurópára. Már nincsenek olyan nagy konszernek, mint az SAP és a Siemens, mindez pedig hatással van a gazdaság egészére is. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés egy része a legújabb számítástechnikai és kommunikációs technológiákra vezethető visszam, de ugyanez a kontinensünkről már nem mondható el. "Az informatika és a távközlés mindig is felgyorsította az új munkahelyek teremtését" - jelentette ki Jan Stenger, az A.T.Kearney illetékese. Hozzátette: éppen ezért van szüksége Európának olyan IT-társaságokra, amelyek a globális versenyben is képesek helytállni.A világ száz legnagyobb IT-vállalata közül jelenleg csak 15-nek van a székhelye Európában. A helyi vállalkozások alig tudnak lépést tartani az ázsiai vetélytársaikkal. A Philips egy tajvani cégnek adta el a televíziós üzletágát, a Nokia fő konkurense a Samsung és a HTC, míg a Loewe éppen átszervezés alatt van. Ez a folyamat aligha marad majd következmények nélkül.
Tavaly a globális IT-forgalom 24 százaléka származott Európából, 2015-re ez 23 százalék lehet. A helyi cégek folyamatosan szakemberhiánnyal küzdenek, a bérköltségek ugyanakkor magasak. Az európai cégek kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint az ázsiai és amerikai vetélytársaik. Gyakori, hogy a sikeres európai vállalkozásokat felvásárolják, elég csak a Skype vagy az Autonomy példáját említeni.
A megoldást Stenger szerint a koordinált európai összefogás jelentheti. Az Európai Bizottság digitális menetrendje jó irányba mutat, azonban gazdaságpolitikai szempontból még ennél is többre van szükség. Azt már tavaly júliusban megállapították a szakemberek, hogy lemarad Európa a digitális versenyben. A k+f célú beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai társaságoknak meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal. A digitális menetrend 101 cselekvési tervet tartalmazott, amelynek egyötöde tagállami intézkedés, mintegy harminc terv pedig konkrét jogszabály-alkotási javaslat volt Európa digitális felzárkóztatása érdekében. A tervezett, határidős intézkedések egyharmadát azonban el kellett halasztani.