Berta Sándor
Adott lesz a felejtés joga az EU-ban
Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2013-tól az uniós állampolgároknak joguk lesz ellenőrizni online adataik felhasználását. Mindezt azonban a gyakorlatban nehezen lehet majd megvalósítani.
Világszerte komoly problémát jelent, hogy az internetezők nem tudják, milyen adatokat gyűjtenek róluk az internetes platformok és azokat mennyi ideig tárolják el. Az EU ezen szeretne segíteni és biztosítani akarja, hogy az emberek kezdeményezhessék a róluk összegyűjtött különböző információk törlését.
Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa és az Európai Bizottság alelnöke már tavaly novemberben jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Emellett felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése; ezen időpont után a megszerzett információk már nem használhatók fel. A politikus mindezt megerősítette idén januárban a Digital, Life, Design (DLD) 2012 konferencián is.
Az általában csak a felejtés jogaként emlegetett új lehetőség gyakorlati megvalósítása azonban közel sem lesz egyszerű és könnyű. Lukas Feiler bécsi IT-jogi szakértő úgy vélte: ahhoz, hogy valaki élni tudjon majd ezzel a jogával, tisztában kellene lennie azzal, hogy ki gyűjtötte be a személyes adatait és ki dolgozta fel azokat, azonban pont ezt a legnehezebb megtudni. Ráadásul ha valami felkerül az internetre, akkor onnantól bárki lemásolhatja, terjesztheti. "Összefoglalva: aki nyilvánosságra hozza a világhálón a személyes adatait, annak figyelembe kell vennie, hogy az internet nem felejt" - hangsúlyozta a jogász.
Van még egy probléma: hiába hirdeti ki a felejtés jogáról szóló határozatot az Európai Bizottság, azt mind a 27 tagállam parlamentjének és az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia. Írország, amely jövő január és június között tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, azt szeretné, ha az új szabályozással kapcsolatban már 2013 nyarán megszületne a politikai egységnyilatkozat.
Világszerte komoly problémát jelent, hogy az internetezők nem tudják, milyen adatokat gyűjtenek róluk az internetes platformok és azokat mennyi ideig tárolják el. Az EU ezen szeretne segíteni és biztosítani akarja, hogy az emberek kezdeményezhessék a róluk összegyűjtött különböző információk törlését.Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa és az Európai Bizottság alelnöke már tavaly novemberben jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Emellett felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése; ezen időpont után a megszerzett információk már nem használhatók fel. A politikus mindezt megerősítette idén januárban a Digital, Life, Design (DLD) 2012 konferencián is.
Az általában csak a felejtés jogaként emlegetett új lehetőség gyakorlati megvalósítása azonban közel sem lesz egyszerű és könnyű. Lukas Feiler bécsi IT-jogi szakértő úgy vélte: ahhoz, hogy valaki élni tudjon majd ezzel a jogával, tisztában kellene lennie azzal, hogy ki gyűjtötte be a személyes adatait és ki dolgozta fel azokat, azonban pont ezt a legnehezebb megtudni. Ráadásul ha valami felkerül az internetre, akkor onnantól bárki lemásolhatja, terjesztheti. "Összefoglalva: aki nyilvánosságra hozza a világhálón a személyes adatait, annak figyelembe kell vennie, hogy az internet nem felejt" - hangsúlyozta a jogász.
Van még egy probléma: hiába hirdeti ki a felejtés jogáról szóló határozatot az Európai Bizottság, azt mind a 27 tagállam parlamentjének és az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia. Írország, amely jövő január és június között tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, azt szeretné, ha az új szabályozással kapcsolatban már 2013 nyarán megszületne a politikai egységnyilatkozat.