Berta Sándor
Az EU büntetné az adatvesztéseket eltitkoló cégeket
A jövőben szigorúan fellépne az adatvédelmi botrányokat a szőnyeg alá söprő vállalatokkal szemben az Európai Unió. Amelyik társaság nem tesz eleget a jelentési kötelezettségeinek az büntetőjogi következményekkel számolhat.
A Welt Online birtokába jutott tervezet alapján az Európai Unió megelégelte azt, hogy a cégek jelentős része nem tájékoztatja a közvéleményt és az ügyfeleit az adatlopásokról, illetve adatvesztésekről, ezért új szabályozáson dolgozik. Az elképzelések szerint az EU területén működő minden vállalkozást köteleznének arra, hogy hatékony biztonsági intézkedéseket foganatosítsanak a hackertámadások ellen és a birtokukban lévő adatok megvédésére. Amelyik piaci szereplő ennek nem tesz eleget, az rendkívül komoly pénzbüntetésre számíthat.
Amennyiben egy támadás miatt komoly kár éri a felhasználókat, illetve az adott társaság ügyfeleit és partnereit, úgy az Európai Unió tagállamainak lehetőségük lesz arra, hogy szankciókat hozzanak ellene és büntetőjogi eljárást indítsanak. Számos társaság súlyosbítja a helyzetet azzal, hogy egyrészt nem használ hatékony biztonsági szoftvereket, másrészt az esetleges támadásokról és adatlopásokról, illetve adatvesztésekről nem értesíti az ügyfeleit és a partnereit. Számukra fontosabb a botrány elkerülése, mint a megfelelő tájékoztatás és a hatóságokkal való együttműködés.
Pénzügyi cégek, e-kereskedők, multiplayer platformok - ha eltitkolják a behatolásokat lehetetlenné teszik az ügyfeleknek a kártyák gyors letiltását, a védekezést
Monika Hohlmeier, az Európai Parlament tagja jelentést készített a kiberbűnözés elleni irányelvvel kapcsolatban. A politikus közölte: az Európai Unió akár az éves forgalmuk két százalékának a befizetésére is kötelezheti a szabályok ellen vétő piaci szereplőket. "Az érintettek és a hivatalok együttműködése nélkül szinte lehetetlen felderíteni azokat a bűnözőket, amelyek éves szinten több milliárd eurós károkat okoznak. A vállalatok nem akarják, hogy ismertek legyenek a rendszereik elleni konkrét akciók. Nos, ezt meg tudom érteni és ezt is meg lehet oldani" - tette hozzá a képviselő.
Az irányelv értelmében minden olyan személy, aki kiberbűncselekményeket követ el, kettőtől öt évig terjedő letöltendő szabadságvesztésre lesz ítélhető. Az EU emellett azt tervezi, hogy az Euorpol keretében saját kiberbűncselekmények felderítésére szakosodott egységet hoz létre.
A Welt Online birtokába jutott tervezet alapján az Európai Unió megelégelte azt, hogy a cégek jelentős része nem tájékoztatja a közvéleményt és az ügyfeleit az adatlopásokról, illetve adatvesztésekről, ezért új szabályozáson dolgozik. Az elképzelések szerint az EU területén működő minden vállalkozást köteleznének arra, hogy hatékony biztonsági intézkedéseket foganatosítsanak a hackertámadások ellen és a birtokukban lévő adatok megvédésére. Amelyik piaci szereplő ennek nem tesz eleget, az rendkívül komoly pénzbüntetésre számíthat.
Amennyiben egy támadás miatt komoly kár éri a felhasználókat, illetve az adott társaság ügyfeleit és partnereit, úgy az Európai Unió tagállamainak lehetőségük lesz arra, hogy szankciókat hozzanak ellene és büntetőjogi eljárást indítsanak. Számos társaság súlyosbítja a helyzetet azzal, hogy egyrészt nem használ hatékony biztonsági szoftvereket, másrészt az esetleges támadásokról és adatlopásokról, illetve adatvesztésekről nem értesíti az ügyfeleit és a partnereit. Számukra fontosabb a botrány elkerülése, mint a megfelelő tájékoztatás és a hatóságokkal való együttműködés.
Pénzügyi cégek, e-kereskedők, multiplayer platformok - ha eltitkolják a behatolásokat lehetetlenné teszik az ügyfeleknek a kártyák gyors letiltását, a védekezést
Monika Hohlmeier, az Európai Parlament tagja jelentést készített a kiberbűnözés elleni irányelvvel kapcsolatban. A politikus közölte: az Európai Unió akár az éves forgalmuk két százalékának a befizetésére is kötelezheti a szabályok ellen vétő piaci szereplőket. "Az érintettek és a hivatalok együttműködése nélkül szinte lehetetlen felderíteni azokat a bűnözőket, amelyek éves szinten több milliárd eurós károkat okoznak. A vállalatok nem akarják, hogy ismertek legyenek a rendszereik elleni konkrét akciók. Nos, ezt meg tudom érteni és ezt is meg lehet oldani" - tette hozzá a képviselő.
Az irányelv értelmében minden olyan személy, aki kiberbűncselekményeket követ el, kettőtől öt évig terjedő letöltendő szabadságvesztésre lesz ítélhető. Az EU emellett azt tervezi, hogy az Euorpol keretében saját kiberbűncselekmények felderítésére szakosodott egységet hoz létre.
