Európai szakemberek rámutattak, hogy az új határvédelmi programok gyakorlatilag semmilyen szempontból sem lesznek hasznosak az EU számára, viszont cserébe több milliárd eurót emésztenek fel.

A tanulmányt dr. Ben Hayer, a Statewatch nevű szervezet projektigazgatója és Mathias Vermeulen, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI), illetve a brüsszeli Vrije Egyetem Jogi, Tudományos, Technikai és Társadalmi Kutatócsoportjának munkatársa készítették el. A szakértők azt vizsgálták, hogy vajon milyen hasznot hozhatnak az Európai Uniónak a tervezett új határvédelmi rendszerek. Hayer és Vermeulen megállapították, hogy a haszon gyakorlatilag egyenlő a nullával. Mindez különösen annak tükrében nevezhető elgondolkoztatónak, hogy a projektekre az EU több milliárd eurót szán. Az Európai Unió olyan rendkívül népszerű kifejezéseket használ az új megoldások kapcsán, mint például az "intelligens határok". Ugyanakkor ezek a hálózatok komoly mértékű beavatkozást jelentenek a nem európai uniós állampolgárok alapvető jogaiba, egyúttal pedig zsíros megrendelésekhez juttatják az európai hadiipari és biztonsági konszerneket.

A dokumentum készítői három európai uniós projektet vettek górcső alá. ezek az Európai Határellenőrző Rendszer (EUROSUR), a Beutazási/Kiutazási Rendszer (EES) és az Utazók Regisztrációs Programja (RTP). Az EUROSUR felderítő robotrepülőgépek, nagy felbontású kamerák és műholdas keresőrendszerek segítségével derítené fel a menekülteket még az előtt, hogy elérnék az EU határait. Az EUROSUR központi adatbázisát összekötnék 24 európai uniós tagállam határvédelmi rendszereivel. A feladatba azonban kizárólag a Frontex nevű európai határvédelmi ügynökséget vonták be, külső szakértőket nem.


Azonban nem csak a menekülteket figyelnék meg, hanem gyakorlatilag bármelyik nem EU-tag ország polgárait is. Az EES összegyűjtené a beutazók biometriai adatait és digitális fényképeit, emellett az Európai Bizottság azt tervezi, hogy létrehozza a világ legnagyobb ujjlenyomat-adatbázisát. Ugyanakkor sem az EES, sem az RTP segítségével nem lehet majd felderíteni, illetve kitoloncolni az illegális bevándorlókat, így tehát a gyakorlati haszna elhanyagolható.

Dr. Ben Hayes szerint az adatok nem csak az illegális bevándorlás megakadályozására, hanem bármely tetszőleges célra felhasználhatók lesznek, ide értve például a halászat ellenőrzését. Az információkat elvileg bármelyik európai uniós hivatal felhasználhatja majd. Az EUROSUR és az intelligens határvédelmi rendszerek költsége kétmilliárd euró vagy még több is lehet. Az Európai Bizottság az utóbbira 339 millió eurót akar elkölteni, míg az EUROSUR kiépítése 874 millió eurót emészthet fel.

A cél az Egyesült Államok és Mexikó között kiépített virtuális határ lemásolása. Az új rendszer bétaverziója már jövőre működőképes lehet. Az európai parlamenti képviselőket csak a közeljövőben szembesítik a projektekkel, így gyakorlatilag kész tények elé állítják majd őket. A legnagyobb hiba azonban az, hogy az EU gyakorlatilag ebben az ügyben "elfelejtette" az adatvédelmet, mert arra számít, hogy nem kerülnek személyes adatok a rendszerbe. Ez a feltételezés pedig már önmagában nonszensz.

Az EU-t már korábban számos bírálat érte a pénznyelő projektek miatt. 2009-ig a félkész Második Schengeni Információs Rendszerre (SIS II) az európai uniós tagállamoknak több mint 300 millió eurót költöttek. A kritikák ellenére az Európai Bizottság kitartott a tervei mellett és tavaly decemberben javaslatot tett az EUROSUR létrehozására.