MTI

A szoftverek funkcióit és a programnyelveket nem védi a szerzői jog

A számítógépes program funkcionalitását és a programnyelvet nem védi a szerzői jog, tehát a program engedélyét megszerző személy főszabály szerint jogosult annak működését megfigyelni, tanulmányozni vagy kipróbálni, akár abból a célból is, hogy a program elemeinek alapját képező ötleteket és elveket meghatározza - mondta ki ma közzétett ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű bírói fórum elé került ügy alapja az, hogy az SAS Institute Inc. kifejlesztette az SAS-rendszernek nevezett integrált programcsoportot, amely adatkezelési és adatelemzési - egyebek között statisztikai elemzési - feladatok elvégzését teszi lehetővé a felhasználók számára. Az SAS-rendszer központi összetevőjének neve Base SAS. Ez az összetevő lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy adatkezelés céljából az SAS programnyelven saját ("script"-nek is nevezett) alkalmazási programokat írjanak és futtassanak.

A World Programing Ltd. (WPL) úgy vélte, hogy piaci kereslet áll fenn olyan helyettesítő szoftver iránt, amely képes az SAS-nyelven írt alkalmazási programokat végrehajtani. A WPL ezért megalkotta a World Programming System-et (WPS). A WPS a SAS-összetevők funkcionalitását a lehető legnagyobb mértékben lemásolja. A WPL az SAS-rendszer felhasználói számára azt kívánta lehetővé tenni, hogy az általuk kifejlesztett, az SAS-rendszerben használandó scripteket futtathassák a World Programming System keretében.


A SAS vezetői szoftvereket fejleszt, adatelemzésekben és előrejelzésekben nagyágyú

A WPL az említett WPS-program létrehozásához jogszerűen megvásárolta az SAS-rendszer oktatási kiadásának példányait, amelyeket a jogosult "nem előállítási célokra" korlátozó engedéllyel látott el. A WPS e programokat abból a célból használta és tanulmányozta, hogy annak működését megismerje, de semmi nem utal arra, hogy a WPL hozzáfért volna az SAS-összetevők forráskódjához, vagy azt lemásolta volna. Az SAS Institute keresetet indított Nagy-Britanniában annak megállapítása végett, hogy a WPL az SAS Institute szerzői jogának, valamint az oktatási kiadás engedélyezési feltételeinek a megsértésével sokszorosította az SAS-rendszer kézikönyvét és összetevőit. A brit bíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy a szerzői jogi védelem kiterjed-e a funkcionalitásra és a programnyelvre.

A luxembourgi testület emlékeztetett arra, hogy a számítógépes programok jogi védelméről szóló irányelv a szerzői jogi védelmet kiterjeszti ugyan a számítógépes programok bármely formában történő kifejezésére, azonban a számítógépes program bármely elemének - beleértve a csatlakozási felületeket - alapjául szolgáló ötletek és elvek nem részesülnek szerzői jogi védelemben, a szerzői jog kizárólag ezen ötletek és elvek kifejeződéseit védheti. Az EU legfőbb bírói fóruma megállapította, hogy sem a számítógépes program funkcionalitása, sem a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül kifejezési formának, ezért ezek nem részesülnek szerzői jogi védelemben.

"Annak elfogadása, hogy a számítógépes program funkcionalitása szerzői jogi védelemben részesülhet, azt eredményezné, hogy az ötletek - a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására - kisajátíthatók lennének" - szögezte le az Európai Unió Bírósága. Az ítéletben felhívták a figyelmet arra: ha valamely harmadik személy megszerezné a számítógépes program keretében használt programnyelv vagy adatfájlformátum forráskódjának vagy tárgykódjának egy részét, és ennek a kódnak a segítségével a saját számítógépes programjában hasonló elemeket hozna létre, ezt a magatartást a program szerzője már megtilthatná. A jelen ügyben azonban a WPL-nek nem volt hozzáférése az SAS Institute programjának sem a forráskódjához, sem a tárgykódjához, és nem is alkalmazta a program tárgykódjának visszafejtését.

Az EU bírósága azt is megállapította: aki a szoftver engedélyét megszerzi, az megfigyelheti, tanulmányozhatja és kipróbálhatja a számítógépes program működését a program elemeinek alapját képező ötletek és elvek meghatározása céljából, és minden, e joggal ellentétes szerződéses kikötés semmis.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #8
    Nem a színe miatt, hanem konkrétan a lekerekített sarkú téglalapot szabadalmaztatta a kukacos alma.
  • Doktor Kotász #7
    Én nem mondtam céget, de hogy kitaláltad? Most komolyan azt mondod, hogy nem az ikonok színe, hanem a telefon színe miatt indított pert egy bizonyos cég?
  • szombi #6
    Az Adobe pedig a "Tabbed browsing" - azaz a füleket használó böngészóablakokat szabadalmaztatta.
    Ennek köszönhető hogy az IE7 miért késett éveket, mert nekik fizetniük kellett.
    Az Opera persze már évekkel az FF megjelenése előtt használta, az FF sem terjedhetett volna el nélküle...
  • narumon #5
    Erről valami link? Nem is hallottam még ilyenről. (Ugye nem a Apple kontra Samsung vitáról beszélsz, mert akkor ezek szerint még azt sem tudod, hogy mi miatt pereskednek)
  • Doktor Kotász #4
    Ez a bizonyos cég Németországban perelte be az ikonok színe miatt a konkurensét.
  • Praetor #3
    Azért a jenkiknél más a szerzői jogi szabályozás, mint az eu-ban...
  • opeca #2
    Van aki megteheti. Amit szabad Jupiternek...., szól a mondás.
  • Doktor Kotász #1
    Ehhez képes vicces, hogy a kétujjas képernyőtapizást is levédette egy bizonyos cég, aki az ikonok színe miatt is bíróságra rohangál.