Berta Sándor
Obama kész megvétózni a CISPA-t
Az amerikai elnök egyértelművé tette, hogy ha el is fogadják a képviselők a Cyber Intelligence Sharing and Protection Act (CISPA) nevű törvényt, ő akkor sem fogja azt ellenjegyezni.
Barack Obama azért vétózná meg a jogszabályt, mert az nem biztosítja kellő mértékben a polgári jogokat, az adatvédelmet és az emberek magánéletének védelmét. A kormány álláspontja az, hogy a CISPA a hivatalokat és a cégeket nem akarja személyes adatok minimális mértékű felhasználására, illetve védelmére ösztönözni. A törvény ráadásul nem szabályozza azt sem, hogy a megszerzett információk kizárólag a hálózatbiztonság fokozására használhatók fel. A világhálót titkosszolgálati szempontok szerint kezelnék, ami ellentétes az amerikai kabinetnek azzal a törekvésével, hogy az internetet polgári területnek kell tekinteni. Éppen ezért a kibervédelem javítását egy minisztériumnak, a belbiztonsági szaktárcának kellene felügyelnie és nem az amerikai titkosszolgálatoknak.
A sorozatos kritikák miatt a Center for Democracy and Technology (CDT) információi szerint számos kiegészítő javaslat bukkant fel, amelyek célja, hogy pontosabban meghatározzák a CISPA keretében megosztható adatokat. A CDT támogatja a jogszabály pontosítását, ugyanakkor továbbra is aggódik amiatt, hogy a különböző cégeknek az információkat közvetlenül az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatallal (NSA) kellene megosztaniuk. Az NSA pedig a nemzetbiztonságra hivatkozva továbbíthatná az az adatokat más hivataloknak.
Sheila Jackson Lee texasi demokrata képviselő azt javasolta, hogy Janet Napolitano belbiztonsági miniszter ellenőrizhesse az össze állami hálózatot, így a miniszter gondoskodhatna az infrastruktúrák védelméről és hozhatna ilyen jellegű határozatokat.
A CISPA-t jelenleg az AT&T, a BSA, az EMC, a Facebook, az IBM, az Intel, a Microsoft, az Oracle, a Symantec és a Verizon támogatja, ugyanakkor egyre többen bírálják a tervezetet. Ron Paul texasi képviselő úgy vélte, hogy a CISPA maga a Big Brother. A törvény arra használná fel az erőforrásokat, hogy kémkedjen az amerikai nép után. Ugyanezt az álláspontot képviseli kampányában az Electronic Frontier Foundation (EFF) is.
18 demokrata szenátor nyílt levelet írt, amelyben kifogásolják, hogy a jogszabályban nem szerepelnek a szükséges biztosítékok, s így komoly és valódi adatvédelmi aggodalmak merülnek fel vele kapcsolatban. A CISPA elleni petíciót az Avaaz.org-on már több mint 760 000 felhasználó írta alá. Az amerikai kormány egyébként már korábban is bírálta a tervezetet, amelynek célja a hivatalos indoklás alapján az, hogy megkönnyítse az amerikai vállalatok és hatóságok között a titkosszolgálati információk megosztását. Emellett "egyéb célokat is szolgál". Nos, pont ez utóbbi megfogalmazás miatt a CISPA akár a The Pirate Bay vagy a Wikileaks ellen is alkalmazható lesz, s az internetnek a jelenleginél jóval szigorúbb és szélesebb körű ellenőrzését eredményezhetné.
Barack Obama azért vétózná meg a jogszabályt, mert az nem biztosítja kellő mértékben a polgári jogokat, az adatvédelmet és az emberek magánéletének védelmét. A kormány álláspontja az, hogy a CISPA a hivatalokat és a cégeket nem akarja személyes adatok minimális mértékű felhasználására, illetve védelmére ösztönözni. A törvény ráadásul nem szabályozza azt sem, hogy a megszerzett információk kizárólag a hálózatbiztonság fokozására használhatók fel. A világhálót titkosszolgálati szempontok szerint kezelnék, ami ellentétes az amerikai kabinetnek azzal a törekvésével, hogy az internetet polgári területnek kell tekinteni. Éppen ezért a kibervédelem javítását egy minisztériumnak, a belbiztonsági szaktárcának kellene felügyelnie és nem az amerikai titkosszolgálatoknak.A sorozatos kritikák miatt a Center for Democracy and Technology (CDT) információi szerint számos kiegészítő javaslat bukkant fel, amelyek célja, hogy pontosabban meghatározzák a CISPA keretében megosztható adatokat. A CDT támogatja a jogszabály pontosítását, ugyanakkor továbbra is aggódik amiatt, hogy a különböző cégeknek az információkat közvetlenül az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatallal (NSA) kellene megosztaniuk. Az NSA pedig a nemzetbiztonságra hivatkozva továbbíthatná az az adatokat más hivataloknak.
Sheila Jackson Lee texasi demokrata képviselő azt javasolta, hogy Janet Napolitano belbiztonsági miniszter ellenőrizhesse az össze állami hálózatot, így a miniszter gondoskodhatna az infrastruktúrák védelméről és hozhatna ilyen jellegű határozatokat.
A CISPA-t jelenleg az AT&T, a BSA, az EMC, a Facebook, az IBM, az Intel, a Microsoft, az Oracle, a Symantec és a Verizon támogatja, ugyanakkor egyre többen bírálják a tervezetet. Ron Paul texasi képviselő úgy vélte, hogy a CISPA maga a Big Brother. A törvény arra használná fel az erőforrásokat, hogy kémkedjen az amerikai nép után. Ugyanezt az álláspontot képviseli kampányában az Electronic Frontier Foundation (EFF) is.
18 demokrata szenátor nyílt levelet írt, amelyben kifogásolják, hogy a jogszabályban nem szerepelnek a szükséges biztosítékok, s így komoly és valódi adatvédelmi aggodalmak merülnek fel vele kapcsolatban. A CISPA elleni petíciót az Avaaz.org-on már több mint 760 000 felhasználó írta alá. Az amerikai kormány egyébként már korábban is bírálta a tervezetet, amelynek célja a hivatalos indoklás alapján az, hogy megkönnyítse az amerikai vállalatok és hatóságok között a titkosszolgálati információk megosztását. Emellett "egyéb célokat is szolgál". Nos, pont ez utóbbi megfogalmazás miatt a CISPA akár a The Pirate Bay vagy a Wikileaks ellen is alkalmazható lesz, s az internetnek a jelenleginél jóval szigorúbb és szélesebb körű ellenőrzését eredményezhetné.
