Berta Sándor
Ausztráliában sem látják szívesen a Huawei-t
Az ausztrál kormány kizárta a National Broadband Network (NBN) nevű pályázatból a Huawei-t, mondván biztonsági aggályok merültek fel a kínai társasággal kapcsolatban.
Ausztrália összesen 36 milliárd ausztrál dollárt akar fordítani az NBN projekt keretében a szélessávú hálózat kiépítésére. A helyi kabinet célja az, hogy az ausztrál otthonok, a közintézmények és a cégek 93 százalékában legyen szélessávú internethozzáférés. Ez egyaránt lehet DSL-vonal, optikai kábel vagy műholdas elérés. A Huawei gigabites optikai hálózatot (Gigabit Passive Optical Network, GPON) épített volna ki, de az ausztrál vezetők aggódtak amiatt, hogy a cég közvetett vagy közvetlen szerepet vállalhat esetleges kínai kémakciókban.
A kabinet még tavaly hozta meg a döntést, azonban az ok csak most vált ismertté. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök "jól átgondoltnak" nevezte a lépést. A kormányfő szerint a kormány felel azért, hogy az ország infrastruktúrái az előírt módon működjenek és éppen ezért döntöttek így. Kiemelte, hogy elvárják tőlük, hogy a kellő óvatossággal hozzanak döntéseket és ennek eleget is tesznek. A Financial Review nevű magazin tudósítása szerint a Huawei kizárásában komoly szerepet játszott a helyi titkosszolgálat (Australian Security Intelligence Organization, ASIO)egyik jelentése.
A Huawei olcsó hitelt kap a kínai államtól, így alaposan versenytársai árai alá tud ígérni
A vállalat nem került teljesen feketelistára, hiszen a Vodafone Új-Dél-Walesben a céget bízta meg hálózata kiépítésével - ahogy korábban Magyarországon is ezt tette. Ez az üzlet egymilliárd ausztrál dollárt hozott a Huawei számlájára. A Vodafone a mostani kormányhatározat ellenére sem hajlandó felülvizsgálni korábbi döntését.
A Huawei kapcsán nem ez az első ilyen jellegű döntés, több országban is a helyi hatóságok akadályozták meg terjeszkedését. A londoni metróban például ingyen (!) kiépítették volna a mobilhálózatot, de a brit elhárítás közbelépett. Az amerikai védelmi minisztérium által a kínai haderőről készített és a kongresszusnak benyújtott éves jelentés szerint a kínai cég technológiája olyan "hátsó kapukat" tartalmaz, amely a kínai hadsereg számára lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. Így nem tudtak betörni az amerikai piacra, annak ellenére sem, hogy 3 milliárd dollár értékű megrendelést kaphatott volna a Sprint Nexteltől.
Ausztrália összesen 36 milliárd ausztrál dollárt akar fordítani az NBN projekt keretében a szélessávú hálózat kiépítésére. A helyi kabinet célja az, hogy az ausztrál otthonok, a közintézmények és a cégek 93 százalékában legyen szélessávú internethozzáférés. Ez egyaránt lehet DSL-vonal, optikai kábel vagy műholdas elérés. A Huawei gigabites optikai hálózatot (Gigabit Passive Optical Network, GPON) épített volna ki, de az ausztrál vezetők aggódtak amiatt, hogy a cég közvetett vagy közvetlen szerepet vállalhat esetleges kínai kémakciókban.
A kabinet még tavaly hozta meg a döntést, azonban az ok csak most vált ismertté. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök "jól átgondoltnak" nevezte a lépést. A kormányfő szerint a kormány felel azért, hogy az ország infrastruktúrái az előírt módon működjenek és éppen ezért döntöttek így. Kiemelte, hogy elvárják tőlük, hogy a kellő óvatossággal hozzanak döntéseket és ennek eleget is tesznek. A Financial Review nevű magazin tudósítása szerint a Huawei kizárásában komoly szerepet játszott a helyi titkosszolgálat (Australian Security Intelligence Organization, ASIO)egyik jelentése.
A Huawei olcsó hitelt kap a kínai államtól, így alaposan versenytársai árai alá tud ígérni
A vállalat nem került teljesen feketelistára, hiszen a Vodafone Új-Dél-Walesben a céget bízta meg hálózata kiépítésével - ahogy korábban Magyarországon is ezt tette. Ez az üzlet egymilliárd ausztrál dollárt hozott a Huawei számlájára. A Vodafone a mostani kormányhatározat ellenére sem hajlandó felülvizsgálni korábbi döntését.
A Huawei kapcsán nem ez az első ilyen jellegű döntés, több országban is a helyi hatóságok akadályozták meg terjeszkedését. A londoni metróban például ingyen (!) kiépítették volna a mobilhálózatot, de a brit elhárítás közbelépett. Az amerikai védelmi minisztérium által a kínai haderőről készített és a kongresszusnak benyújtott éves jelentés szerint a kínai cég technológiája olyan "hátsó kapukat" tartalmaz, amely a kínai hadsereg számára lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. Így nem tudtak betörni az amerikai piacra, annak ellenére sem, hogy 3 milliárd dollár értékű megrendelést kaphatott volna a Sprint Nexteltől.
