Berta Sándor
Zárt hálózattá válhat az internet
Egy vezető internetgazdasági elemező szerint finoman szólva sem jó irányba halad az internet. Az Apple ellenőrzi, hogy mely alkalmazásokat használjuk, miközben a Google meghatározza, hogy milyen tartalmakhoz férünk hozzá. Ráadásul sok felhasználónak a szörfölés egyet jelent a Facebookon való lógással.
Esther Dyson, az Edventure Holdings nevű befektetési cég vezetője. A szakember úgy vélte, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen megint azokkal a kérdésekkel kerülünk szembe, mint 15 évvel ezelőtt. Akkor a felhasználók attól tartottak, hogy az American Online túl nagy befolyásra tesz szert, most ugyanez a helyzet, csak éppen az American Online-t időközben felváltotta az Apple, a Facebook és a Google. Joggal merül fel az a kérdés, hogy milyen jövő vár a világhálóra? Ezek a cégek lesznek a meghatározóak vagy az internet megmarad egy nyitott és szabad hálózatnak? Vajon elérhetjük-e majd azokat a tartalmakat, amelyeket szeretnénk?
Ezek a kérdések már felmerültek 15 évvel ezelőtt, azóta az AOL helyett más konszernek a meghatározók. Az Apple, a Facebook és a Google befolyása folyamatosan nő, gyakorlatilag egyre több szolgáltatás mögött ők találhatók meg. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez jó-e vagy sem, hiszen egyrészt az Apple - az alkalmazott modelljével - biztonságot kínál a felhasználóknak, mert azt mondja: az alkalmazásboltomban csak ellenőrzött programok kerülnek be. Másrészt ez a dolog korlátozza bizonyos értelemben a választás szabadságát.
Gyakran merül fel az a kérdés is, hogy vajon hagyni kell, hogy a piac szabályozza önmagát, az online óriások hozzanak saját szabályokat, vagy az államnak be kell avatkoznia és meg kell védenie az internetezőket? Persze az állam felteheti a kérdést, hogy miért is avatkozzon be, amikor az emberek boldogok a Facebookkal? Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a Facebook mindössze hét év alatt egy egyetemi projektből egy száz milliárd dollárt érő platformmá vált, ezért joggal merül fel, hogy az államnak mégis csak be kellene avatkoznia. A probléma csak az, hogy ha ez fel is merül, akkor sem történik jól, elég csak az amerikai SOPA és PIPA törvénytervezetekre gondolni, amelyek ellen a webes cégek jelentős része fellázadt.
Zárt internet felé haladunk?
(Összesen 760 szavazat)
A jövő viszont egyáltalán nem tűnik jónak. Egy olyan világháló, amelyben a zárt alkalmazások és a Facebook a meghatározóak, nem lehet vonzó - véli Freeman Dyson lánya. Az egyetlen mentsvárunk az lehet, hogy még mindig van egy adu a kezünkben: a választás szabadsága. Rajtunk áll, hogy mit használunk: nem kötelező a legnagyobbakat használni, vannak alternatív szolgáltatások, de egyre kevésbé kerülhetők el ezek a cégóriások üzleti okokból, vagy akár csak azért, mert az ismerőseink már a hálójukban vannak.
Esther Dyson |
Ezek a kérdések már felmerültek 15 évvel ezelőtt, azóta az AOL helyett más konszernek a meghatározók. Az Apple, a Facebook és a Google befolyása folyamatosan nő, gyakorlatilag egyre több szolgáltatás mögött ők találhatók meg. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez jó-e vagy sem, hiszen egyrészt az Apple - az alkalmazott modelljével - biztonságot kínál a felhasználóknak, mert azt mondja: az alkalmazásboltomban csak ellenőrzött programok kerülnek be. Másrészt ez a dolog korlátozza bizonyos értelemben a választás szabadságát.
Gyakran merül fel az a kérdés is, hogy vajon hagyni kell, hogy a piac szabályozza önmagát, az online óriások hozzanak saját szabályokat, vagy az államnak be kell avatkoznia és meg kell védenie az internetezőket? Persze az állam felteheti a kérdést, hogy miért is avatkozzon be, amikor az emberek boldogok a Facebookkal? Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a Facebook mindössze hét év alatt egy egyetemi projektből egy száz milliárd dollárt érő platformmá vált, ezért joggal merül fel, hogy az államnak mégis csak be kellene avatkoznia. A probléma csak az, hogy ha ez fel is merül, akkor sem történik jól, elég csak az amerikai SOPA és PIPA törvénytervezetekre gondolni, amelyek ellen a webes cégek jelentős része fellázadt.
(Összesen 760 szavazat)
-
Igaza van
36 % (270 szavazat) -
Részben egyetértek
43 % (324 szavazat) -
Nem értek egyet
14 % (104 szavazat) -
Nem tudom
7 % (50 szavazat)