Berta Sándor
Andrew Keen: "A jelenlegi hálózatok nem közösségi alapúak"
Jövőre jelenik meg Andrew Keen író, TechCrunch-blogger és internetkritikus legújabb könyve, amelynek címe Digital Vertigo lesz. A szakembert sokan egyszerűen csak a Szilícium-völgy Antikrisztusaként emlegetik.
Andrew Keent a nem éppen hízelgő cím nem zavarja, sőt, még a névjegykártyájára is feltette. Mostanában a közösségi webet bírálja, a célkeresztjében elsősorban a Twitter és a Facebook szerepel. Az 51 éves férfi Londonban született és azok közé a vállalkozók közé tartozik, akik a kezdetekkor, az 1990-es években kerültek a Szilícium-völgybe. A célja egy saját webes vállalkozás felépítése volt, azonban miután megalapította az Audiocafe.com nevű zenei szolgáltatást, az online ágazat ellen fordult. 2007-ben megjelent művében a Wikipediát, a YouTube-ot és a MySpace-t támadta. Úgy vélekedett, hogy az amatőrök által készített tartalmak elsekélyesítik a kultúrát és aláássák a zene-, a film- és a könyvipar üzleti modelljeit.
"Nem vagyok olyan, aki azt mondja, hogy állítsuk vissza az órákat és a digitális korszakból térjünk vissza az ipari forradalom idejébe. A közösségi web a Twitter és a Facebook mellett több száz egyéb cégre is hatással volt a Szilícium-völgyben. Ezek a társaságok mind azt hangoztatják, hogy a közösségi hálózatok megmenthetik az oktatásunkat, a gazdaságot és a személyes szabadságunkat. Ahhoz azonban, hogy megmaradjanak a valódi közösségeink és az egyéni elégedettségünk, továbbra is szükségünk van a magánéletünkre és az autonómiánkra, s pont ezt veszi el az internet."
"Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az egész világhálót legszívesebben egy nagy kollégiumi hálóteremmé változtatná át. Egy olyan hellyé, ahol mindenki ismer mindenkit és ahol nincs az embereknek magánéletük. Amennyiben ma valaki a világhálón névtelen akar maradni, akkor az Anonymous csoporthoz kell csatlakoznia és illegalitásba kell vonulnia. Az internet egyre inkább egy utálatos hellyé változik. Az online hálózatok egyre több területre nyomulnak be, a munkahelyeken át a közigazgatásig. Támogatják a kollektív munkát és a kényelmet, de valójában nem közösségi alapon működnek, mert inkább a radikális individualizmust segítik elő."
"Ettől függetlenül Mark Zuckerberg nem fogja utálni a könyvemet, csak nem fog egyetérteni vele. Ehhez joga van, miként ahhoz is, hogy azt mondja: a közösségi web jelenti a jövőt. A Facebook jelenleg éppen a média világát változtatja meg, ezután pedig a nevelés, a gazdaság és a politika világát fogja megváltoztatni. Mindez a hatalmát és a jelentőségét mutatja" - jelentette ki Andrew Keen.
Az író szerint a mai emberek sokkal inkább maguknak és nem egy cégnek dolgoznak. Egyre többen kényszerülnek rá arra, hogy egy termékké, vagy egy márkává váljanak, továbbá, hogy a Facebookon vagy a Twitteren reklámozzák magukat. Nem igazán látható ugyanakkor, hogy miként lehet kitörni ebből a rendszerből. Az nem megoldás, hogy egyszerűen nem megyünk fel a világhálóra. El kell fogadnunk, hogy a közösségi hálózatok határozzák majd meg a jövőnket, de nem szabad azt gondolnunk, hogy az interneten mindent csak jóra használnak fel.
"Nem hiszek egy olyan nagy kiberháborúban, ami az Egyesült Államok és Kína között tör ki, a mai online konfliktusok ugyanis egyes államok és bizonyos csoportok között zajlanak. A kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan tud fejlődni még a technológia és meddig mehet ez így tovább? Az internet gyorsabbá válhat a valós időnél? Erre a kérdésre még Biz Stone, a Twitter társalapítója sem tudja a választ. A legtöbb felhasználó nem szereti azt a gondolatot, hogy valójában az okostelefonja vagy a táblagépe rabszolgája. Nem hisznek abban sem, hogy mindig szükségük van internetkapcsolatra. Napjainkban azonban egyelőre a legtöbb ember egyszerűen nem tud élni az iPhone készüléke nélkül."
"Az, hogy valaki mindig összeköttetésben van az ismerőseivel hatalmat jelent és enélkül nem érzik magukat olyan fontosnak. Az internet ráadásul soha nem felejt és az olyan cégek, mint a Google is csak nagyon nehezen tanulják meg, hogy mennyire szükséges lenne a felejtés. Fenntartom, hogy a média, a művészek, a zenészek és az írók válságban vannak. Hiányoznak az alternatív üzleti modellek" - hangsúlyozta a TechCrunch bloggere.
Keen szerint a legnagyobb probléma a Twitter esetében az, hogy nem lehet tudni, hogy ki jelenteti meg ott az anyagokat. Az emberekre kell összpontosítani, mert csak ennek a munkának van értéke: bár a Facebook és a Twitter hozzájárult az arab forradalmakhoz, de ezek csak úgy lehettek sikeresek, hogy valódi emberek vonultak az utcákra. Kiemelte, hogy a társadalom problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy leállítjuk a világhálót.
Az államok és a cégek közül az író az utóbbiakat tartja veszélyesebbeknek, mert szeretnének egyre nagyobb hatalommal rendelkezni. Az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia kormánya nagyon gyenge, szerinte sokkal jobban kell félnünk a Google vagy a Facebook hatalmától és befolyásától, mivel az okosabb szakemberek inkább oda vándorolnak és nem az állami rendszerben helyezkednek el. "A Google ma hatalmasabb, mint az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi. Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy valójában úgy is működnek, de ha a céget a jövőben más átveszi, akkor akár azzá is válhat" - szögezte le végül Andrew Keen.
Andrew Keent a nem éppen hízelgő cím nem zavarja, sőt, még a névjegykártyájára is feltette. Mostanában a közösségi webet bírálja, a célkeresztjében elsősorban a Twitter és a Facebook szerepel. Az 51 éves férfi Londonban született és azok közé a vállalkozók közé tartozik, akik a kezdetekkor, az 1990-es években kerültek a Szilícium-völgybe. A célja egy saját webes vállalkozás felépítése volt, azonban miután megalapította az Audiocafe.com nevű zenei szolgáltatást, az online ágazat ellen fordult. 2007-ben megjelent művében a Wikipediát, a YouTube-ot és a MySpace-t támadta. Úgy vélekedett, hogy az amatőrök által készített tartalmak elsekélyesítik a kultúrát és aláássák a zene-, a film- és a könyvipar üzleti modelljeit.
"Nem vagyok olyan, aki azt mondja, hogy állítsuk vissza az órákat és a digitális korszakból térjünk vissza az ipari forradalom idejébe. A közösségi web a Twitter és a Facebook mellett több száz egyéb cégre is hatással volt a Szilícium-völgyben. Ezek a társaságok mind azt hangoztatják, hogy a közösségi hálózatok megmenthetik az oktatásunkat, a gazdaságot és a személyes szabadságunkat. Ahhoz azonban, hogy megmaradjanak a valódi közösségeink és az egyéni elégedettségünk, továbbra is szükségünk van a magánéletünkre és az autonómiánkra, s pont ezt veszi el az internet."
"Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az egész világhálót legszívesebben egy nagy kollégiumi hálóteremmé változtatná át. Egy olyan hellyé, ahol mindenki ismer mindenkit és ahol nincs az embereknek magánéletük. Amennyiben ma valaki a világhálón névtelen akar maradni, akkor az Anonymous csoporthoz kell csatlakoznia és illegalitásba kell vonulnia. Az internet egyre inkább egy utálatos hellyé változik. Az online hálózatok egyre több területre nyomulnak be, a munkahelyeken át a közigazgatásig. Támogatják a kollektív munkát és a kényelmet, de valójában nem közösségi alapon működnek, mert inkább a radikális individualizmust segítik elő."
"Ettől függetlenül Mark Zuckerberg nem fogja utálni a könyvemet, csak nem fog egyetérteni vele. Ehhez joga van, miként ahhoz is, hogy azt mondja: a közösségi web jelenti a jövőt. A Facebook jelenleg éppen a média világát változtatja meg, ezután pedig a nevelés, a gazdaság és a politika világát fogja megváltoztatni. Mindez a hatalmát és a jelentőségét mutatja" - jelentette ki Andrew Keen.
Az író szerint a mai emberek sokkal inkább maguknak és nem egy cégnek dolgoznak. Egyre többen kényszerülnek rá arra, hogy egy termékké, vagy egy márkává váljanak, továbbá, hogy a Facebookon vagy a Twitteren reklámozzák magukat. Nem igazán látható ugyanakkor, hogy miként lehet kitörni ebből a rendszerből. Az nem megoldás, hogy egyszerűen nem megyünk fel a világhálóra. El kell fogadnunk, hogy a közösségi hálózatok határozzák majd meg a jövőnket, de nem szabad azt gondolnunk, hogy az interneten mindent csak jóra használnak fel.
"Nem hiszek egy olyan nagy kiberháborúban, ami az Egyesült Államok és Kína között tör ki, a mai online konfliktusok ugyanis egyes államok és bizonyos csoportok között zajlanak. A kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan tud fejlődni még a technológia és meddig mehet ez így tovább? Az internet gyorsabbá válhat a valós időnél? Erre a kérdésre még Biz Stone, a Twitter társalapítója sem tudja a választ. A legtöbb felhasználó nem szereti azt a gondolatot, hogy valójában az okostelefonja vagy a táblagépe rabszolgája. Nem hisznek abban sem, hogy mindig szükségük van internetkapcsolatra. Napjainkban azonban egyelőre a legtöbb ember egyszerűen nem tud élni az iPhone készüléke nélkül."
"Az, hogy valaki mindig összeköttetésben van az ismerőseivel hatalmat jelent és enélkül nem érzik magukat olyan fontosnak. Az internet ráadásul soha nem felejt és az olyan cégek, mint a Google is csak nagyon nehezen tanulják meg, hogy mennyire szükséges lenne a felejtés. Fenntartom, hogy a média, a művészek, a zenészek és az írók válságban vannak. Hiányoznak az alternatív üzleti modellek" - hangsúlyozta a TechCrunch bloggere.
Keen szerint a legnagyobb probléma a Twitter esetében az, hogy nem lehet tudni, hogy ki jelenteti meg ott az anyagokat. Az emberekre kell összpontosítani, mert csak ennek a munkának van értéke: bár a Facebook és a Twitter hozzájárult az arab forradalmakhoz, de ezek csak úgy lehettek sikeresek, hogy valódi emberek vonultak az utcákra. Kiemelte, hogy a társadalom problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy leállítjuk a világhálót.
Az államok és a cégek közül az író az utóbbiakat tartja veszélyesebbeknek, mert szeretnének egyre nagyobb hatalommal rendelkezni. Az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia kormánya nagyon gyenge, szerinte sokkal jobban kell félnünk a Google vagy a Facebook hatalmától és befolyásától, mivel az okosabb szakemberek inkább oda vándorolnak és nem az állami rendszerben helyezkednek el. "A Google ma hatalmasabb, mint az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi. Mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy valójában úgy is működnek, de ha a céget a jövőben más átveszi, akkor akár azzá is válhat" - szögezte le végül Andrew Keen.
