Egy elismert szakember úgy vélte, hogy a felhasználóknak teljesen másként, a jelenleginél sokkal tudatosabban kellene hozzáállniuk a különböző információkhoz.

Clay Johnson 2004-ben még Howard Dean munkatársa volt, majd Barack Obama amerikai elnök online választási kampányának fő stratégájaként szerzett hírnevet magának. A kampányban a Blue State Digital nevű cége is részt vett, most pedig könyvet írt The Information Diet címmel, amelyben azt sürgette, hogy az emberek változtassanak az információkezelési gyakorlatukon.

"Az információk fogyasztása fizikai hatással van az agyunkra. A londoni taxisok például nem használnak GPS-t, és a neurológiai vizsgálatok során kiderült, hogy a hippokampuszuk az átlagemberénél nagyobb. Ennek oka, hogy az átlagemberekhez képest jobban edzik az agyuknak azt a részét, ami a navigációért felel. A szervezetünk ugyanúgy válaszol a különböző információkra, mint ahogy a tápanyagokra, zsírra sóra, cukorra reagál. Az emberek könnyen megszokják a sós gyorsételeket, de a hitüket erősítő információkat is. Azonban egy információdiéta nem csak a koleszterinszinten látszódna, hanem az emberek jóval stresszesebb, feszültebbek is lennének."

"Amit jelenleg átélünk az a tudatlanság egy új formája. 100 évvel ezelőtt a tudatlanság hátterében az információhiány állt, most az információkkal kapcsolatos mértéktelenség. Annyi forrás van, ahol megtalálhatjuk a minket érdeklő dolgokat. A föld lapos? Nos, aki ezt vallja, az megerősítő információkat talál a theflatearthsociety.org oldalon. Nicholas Carr a technológiát, az internetet teszi e jelenségért felelőssé, de a világháló nem tudja átformálni az agyunkat, a döntés ugyanis a mi kezünkben van. Több százezer élelmiszer van a világban, de nem kell mindet megennünk ahhoz, hogy tudjuk melyiktől lenne gyomorpanaszunk. Nicholas Carr szerint a megoldás a technika erősebb szabályozása; ez olyan, mintha én azt mondanám, hogy akkor fogyok, ha átrendezem a hűtőszekrény polcait. Az információterjedés és a propaganda történetébe vetett egyetlen pillantás megmutatja, hogy ez nem mai probléma, már a 20. század is tele volt dezinformációkkal" - összegezte véleményét a szakember.


Johnson szerint a sajtóorgánumok szimpla tartalomgyárak, az egyes médiacégek pedig mindössze profitorientált vállalkozások. Amikor a 20. század végén észlelték, hogy az információk egyre értékesebbek az embereknek, akkor úgy gondolták: megadják a felhasználóknak azt, amire vágynak. Olyan ez, mint a keresőoptimalizálás. Ennek ellenére a tanácsadó nem hisz egy olyan összeesküvés-elméletben, amelynek célja a nép butítása. Az élelmiszeripar sem azért készít zsíros, cukros vagy sós termékeket, mert meg akarja betegíteni az embereket, sokkal inkább egy hallgatólagos megállapodásról van szó a fogyasztók és a gyártók között. Az emberek szeretik azokat a dolgokat, amelyek rövid távon jó érzéssel töltik el őket, és nem érdekli őket, hogy ezek hosszú távon viszont károsan hatnak.

"A jó és a rossz információk megkülönböztetésében gyakran az ösztöneink segítenek bennünket. Amennyiben egy ellenvéleményre ellenségesen és agresszíven reagálok, akkor valószínűleg rosszul informált vagyok. Viszont, ha az információfogyasztásunk rosszul hat a koncentrációnkra, a pihenésünkre és az agyi teljesítményünkre, akkor ideje elgondolkoznunk. Mindez egy elmélet, azonban a gyakorlati használatához szükség lenne arra, hogy egy új definíciót alkossunk meg a képzésre. Amennyiben a társadalmunk tovább akar fejlődni az információs korszakban, akkor nem csak az írásra és az olvasásra, hanem a tudatos információ-feldolgozás képességére is szükség van. Aki 50 év múlva nem fogja megérteni a digitális hálózatba kötött számítógépek világát és nem lesz képes tájékozódni ebben a világban, az analfabétának számít majd."

"Attól félek, hogy a társadalom széles rétegeit hagyjuk majd hátra, ha az információ-feldolgozást nem tesszük az alapképzés részévé. Segítenünk kell az embereknek abban, hogy egészséges döntéseket hozzanak meg, akár az információk felvételekor is. Éppen ezért fontosabb ez a kérdés, minden szabályozásnál. A tudatos információ-fogyasztásnál nem az a lényeg, hogy kerüljük a Facebook vagy a Twitter használatát, éppen ellenkezőleg: ezek a szolgáltatások különösen fontosak, mert lehetővé teszik számunkra, hogy olyanokkal is kommunikáljunk, akikben megbízunk. Hihetetlen információ-feldolgozó eszközöket fejlesztettünk ki, most már ezeket a politikának kell használnia. A helyi hivataloknak hasznos adatokat kellene elérhetővé tenniük a polgárok számára, például, hogy melyik utcasarkon követik el a legtöbb bűncselekményt, hol a legdrágábbak a parkolóhelyek, hol a legnagyobb a légszennyezettség. A digitális korszakban a felhasználóknak hozzá kell férniük ezekhez az információkhoz" - hangsúlyozta végül Clay Johnson.