Berta Sándor
Az e-könyv csak egy lépcső a könyvek átalakulásában
A Bielefeldi Egyetem neurobiológus-nyelvésze úgy véli, hogy hamarosan teljesen új szintre kerülhet az emberek és a könyvek kapcsolata. A hosszabb szövegeket már most egyre gyakrabban képekkel helyettesítik.
"50 vagy 100 éven belül eltűnhetnek a nyomtatott kötetek, de az utódjaik nem az elektronikus könyvek lesznek. Úgy kell elképzelni az 50 év múlva megjelenő műveket, mint intelligens gépeket, de azt, hogy ezek milyen gépek lesznek, azt természetesen nem lehet pontosan megjósolni, így kénytelenek vagyunk spekulálni. Alighanem ezeket a köteteket számos szenzorral, kamerával, webes és GPS-modullal egészítik majd ki. Egy útikönyv például képes lesz közölni, hogy melyik emlékmű előtt áll a turista. Ugyan erre már az okostelefonok alkalmazásai is képesek, de ez csak az első lépés ebbe az irányba, a jövő könyvei ennél sokkal többet tudnak majd. Akár arra is képes lesz, hogy megállapítsa, éppen milyen állapotban vagyunk. Egy ilyen kötetnek lehet majd egy avatárja, ami kommunikálni fog az olvasóval, ez lehet akár egy hologram is. Vagyis ezek az eszközök már jóval többet fognak jelenteni egy könyvnél" - nyilatkozta Horst M. Müller.
A szakember szerint a folyamat már régen elkezdődött, ennek egyik látható jele, hogy a hosszabb szövegeket egyre gyakrabban képekkel helyettesítik - elég csak a kezelési útmutatókra gondolni. Önmagában ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy az embereknek emiatt butábbak lesznek, ez csak egy lépés az evolúcióban. Az írás feltalálása - vagyis több, mint 6000 év óta - az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy rögzítsék a tudásukat. Az írás előnye, hogy a segítségével eltárolhatjuk a gondolatainkat, így azután is megmaradnak, hogy meghalunk. Ezért tudjuk például, hogy mikre gondolt Arisztotelész, holott már több mint 2000 éve meghalt.
Most azonban nem feladjuk ezt a vívmányunkat, hanem egy újabb lépést teszünk előre. Már nem csak gondolatainkat helyezzük majd ki, hanem optimalizáljuk a gondolatainkhoz való hozzáféréseket is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem csak Arisztotelész műveit olvashatjuk majd el, hanem akár egy virtuális másával is beszélgethetünk. Egy avatár és a tudást tároló adatbázisok segíthetnek majd abban, hogy kérdéseket tehessünk fel és ezekre válaszokat is kaphassunk. A klasszikus könyvek azonban soha nem fognak eltűnni.
"A beszéd tanulásakor és a gyerekeknél viszont más a helyzet. A gyermekek - különösen a beszéd megtanulásakor - alig tudnak profitálni az olyan emberek segítségéből, akik egy képernyőn keresztül beszélnek hozzájuk. Fontos ugyanis, hogy ne csak hallják a szavak kiejtését, de meg is figyelhessék az azokhoz társuló mimikát és gesztusokat. Erre pedig csak valódi interakciók esetében van lehetőségük, az avatárok használatakor nincs. Amennyiben egy gyereknek mesél a nagyapja, akkor új szavakat tanul meg, mert megfigyeli közben a nagyapját. De ha ezzel szemben a televízió előtt ül, akkor nem tudja ilyen mértékben bővíteni a szókincsét, minden bizonnyal azért, mert hiányoznak az illatokhoz, az akusztikus információkhoz és a mimikához kapcsolódó dolgok. Mindez azt jelenti, hogy a jövő tantermeiben ugyan lehetőség lesz a nyomtatott könyvek helyettesítésére, de a tanár kiváltására már nem" - szögezte le végül a kutató.
"50 vagy 100 éven belül eltűnhetnek a nyomtatott kötetek, de az utódjaik nem az elektronikus könyvek lesznek. Úgy kell elképzelni az 50 év múlva megjelenő műveket, mint intelligens gépeket, de azt, hogy ezek milyen gépek lesznek, azt természetesen nem lehet pontosan megjósolni, így kénytelenek vagyunk spekulálni. Alighanem ezeket a köteteket számos szenzorral, kamerával, webes és GPS-modullal egészítik majd ki. Egy útikönyv például képes lesz közölni, hogy melyik emlékmű előtt áll a turista. Ugyan erre már az okostelefonok alkalmazásai is képesek, de ez csak az első lépés ebbe az irányba, a jövő könyvei ennél sokkal többet tudnak majd. Akár arra is képes lesz, hogy megállapítsa, éppen milyen állapotban vagyunk. Egy ilyen kötetnek lehet majd egy avatárja, ami kommunikálni fog az olvasóval, ez lehet akár egy hologram is. Vagyis ezek az eszközök már jóval többet fognak jelenteni egy könyvnél" - nyilatkozta Horst M. Müller.A szakember szerint a folyamat már régen elkezdődött, ennek egyik látható jele, hogy a hosszabb szövegeket egyre gyakrabban képekkel helyettesítik - elég csak a kezelési útmutatókra gondolni. Önmagában ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy az embereknek emiatt butábbak lesznek, ez csak egy lépés az evolúcióban. Az írás feltalálása - vagyis több, mint 6000 év óta - az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy rögzítsék a tudásukat. Az írás előnye, hogy a segítségével eltárolhatjuk a gondolatainkat, így azután is megmaradnak, hogy meghalunk. Ezért tudjuk például, hogy mikre gondolt Arisztotelész, holott már több mint 2000 éve meghalt.
Most azonban nem feladjuk ezt a vívmányunkat, hanem egy újabb lépést teszünk előre. Már nem csak gondolatainkat helyezzük majd ki, hanem optimalizáljuk a gondolatainkhoz való hozzáféréseket is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem csak Arisztotelész műveit olvashatjuk majd el, hanem akár egy virtuális másával is beszélgethetünk. Egy avatár és a tudást tároló adatbázisok segíthetnek majd abban, hogy kérdéseket tehessünk fel és ezekre válaszokat is kaphassunk. A klasszikus könyvek azonban soha nem fognak eltűnni.
"A beszéd tanulásakor és a gyerekeknél viszont más a helyzet. A gyermekek - különösen a beszéd megtanulásakor - alig tudnak profitálni az olyan emberek segítségéből, akik egy képernyőn keresztül beszélnek hozzájuk. Fontos ugyanis, hogy ne csak hallják a szavak kiejtését, de meg is figyelhessék az azokhoz társuló mimikát és gesztusokat. Erre pedig csak valódi interakciók esetében van lehetőségük, az avatárok használatakor nincs. Amennyiben egy gyereknek mesél a nagyapja, akkor új szavakat tanul meg, mert megfigyeli közben a nagyapját. De ha ezzel szemben a televízió előtt ül, akkor nem tudja ilyen mértékben bővíteni a szókincsét, minden bizonnyal azért, mert hiányoznak az illatokhoz, az akusztikus információkhoz és a mimikához kapcsolódó dolgok. Mindez azt jelenti, hogy a jövő tantermeiben ugyan lehetőség lesz a nyomtatott könyvek helyettesítésére, de a tanár kiváltására már nem" - szögezte le végül a kutató.
