SG.hu·

Már a könyvkiadók is bezáratnak honlapokat

Mintegy 400 ezer, jó minőségű e-könyvet kínált az a két kalózoldal, amelyek ellen sikeresen indított eljárást a Könyvkiadók Nemzetközi Szövetsége és a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége.

Illegális online könyvtárként működött az a két kalózoldal, amelyek sikeres felderítéséről közleményben adott hírt a Könyvkiadók Nemzetközi Szövetsége (International Publishers Association, IPA) és a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Szövetsége (Börsenverein des Deutschen Buchhandels). A www.ifile.it letöltő, valamint a www.library.nu linkoldalak összesen több mint 400 ezer kiadványt tettek illegálisan elérhetővé digitális formátumban. A magas minőségű kalóz e-könyveket ingyenesen és anonim módon tölthették le az oldalakról a kalózkodó internetezők. Az oldalak üzemeltetői reklámhelyek értékesítéséből, adományokból és prémium felhasználói fiókok előfizetői díjából tartották fenn az oldalt, amely mintegy nyolcmillió euró összegű bevételt jelentett számukra.

A kiadók az oldalak működésének felderítését követően bírósághoz fordultak, amelynek eredményeként a müncheni bíróság 17 rendbeli eltiltó végzést adott ki, felszólítva a szolgáltatások üzemeltetőit a jogsértés abbahagyására. A Könyvkiadók Nemzetközi Szövetsége szerint ez az eredmény a kiadók abbéli elszántságát bizonyítja, hogy felszámolják a visszaéléseket, kiálljanak jogaikért, és megvédjék alkotóikat. Az IPA titkára Jens Bammel közölte, nem tolerálják, hogy az írók és kiadók munkájából mások illegálisan profitáljanak.

Alexander Skipis, a Börsenverein ügyvezetője úgy nyilatkozott, ez az eset pontosan demonstrálja, hogy a szisztematikus szerzői jogi jogsértés milyen nagy volumenű és jövedelmező üzlet lehet. Hozzátette, a jelenlegi szerzői jogi viták légkörében különösen fontos, hogy lássuk, az ilyen visszaélések a könyvszakmában dolgozó emberek ezreinek munkáját károsítják, és azokét az írókét, akiknek munkájuk után járó javadalmazásuk jelenti a megélhetést, és ami egyúttal garantálja az újabb kulturális alkotások megszületését.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© SgtPepper2012. 04. 09.. 02:50||#14
Tudom, hogy régi a topik, csak úgy látszik az eddigi hozzászólók alulinformáltak az ügyben, és a cikk sem részletezi a helyzet valódi "súlyosságát".

Itt elhangzottak olyan érvek, hogy ismeretlen írók regényei, versei mennyivel jobban terjednének interneten, vagy hogy mennyivel mûveltebb lesz az ember a sok olvasástól. Jó, tudom, hogy ha magát a cikket általánosítjuk, akkor ezek az érvek érvényesek lesznek, viszont a library.nu bezárása koránt sem errõl szól.

Akiknek nem hangzik ismerõsen a library.nu (régebbi nevén gigapedia.com) azoknak elmondanám, hogy az oldal nagy mennyiségben nem szépirodalmi mûveket, regényeket vagy egyéb fikciókat tárolt, hanem tudományos témájú könyveket. És itt a tudományos alatt nem az ismeretterjesztõt értem, hanem a rendes (egyetemi) tankönyveket.

Aki már látott ilyen könyvet, az tudja, hogy az ilyeneknek az ára valahol 10000 és 100000 forint között mozoghat. Ezek a könyvek javában amerikai könyvek és gyakorlatilag 1 biten tárolni lehetne, hogy az egyes könyvek hány példányban találhatók meg Magyarország egyetemeinek a könyvtáraiban (megj.: BME könyvtárban a Feynman et al. - The Feynman Lectures on Physics c. könyvbõl csak egy van). Tehát mondhatjuk azt is, hogy egy ilyen könyvet legálisan beszerezni nagyon nehéz.
© slickboy2012. 02. 20.. 09:28||#13
Szerintem megoldás lenne, ha a szellemi alkotások az elkészültük után egy bizonyos ideig "szabadalmi védettséget" élveznének, mondjuk 10 évig a most érvényben levõ szerzõi jogok alá essen, utána váljon ingyenesen vagy nagyon olcsón "licencelhetõvé". Ezáltal elkerülhetõvé válik, hogy még az unoka is abból éljen, amit nem is õ hozott létre (jó, ez egy kicsit sarkított példa), másrészt meg jobban érvényesülhetne a szellemi javakhoz való egyenlõ eséllyel hozzájutás eszméje.
Tetszik, nem tetszik a most illegálisnak tekintett másolás, terjesztés egy ilyen funkcióval is bír, csökkenti az esélyegyenlõtlenségeket, amikor a kulturális javakhoz való hozzáférést nézzük. Magyarul az is hozzájuthat így kulturális javakhoz, akinek nem telne rá adott esetben (nincs rá pénze, lehetõsége, ideje, kedve, stb hogy megszerezze legálisan). Én ennek fontos kiegyenlítõ szerepet tulajdonítok, amely nagyon elõnyös bizonyos szempontól. Másfelõl meg az alkotók se akaszthatják szögre a szájukat, meg is kell élni valamibõl, egyfajta központi "kulturális átalányadóból" nem lehet mindent finanszírozni, az teljesen kommunisztikus nem mûködhet. Valamiféle kompromisszumra van szükség.
© Hungarikum2012. 02. 19.. 20:46||#12
Azért egy könyv más mint egy játék vagy egy zene.

Egy ekönyvet jó esetben csak 1x készül el és 40 év múlva is elõveheted.
Egy ekönyvhöz nem kell x mennyiségû DLC-t venni, hogy élvezd.
Egy ekönyvrõl nem húznak le évente 1x egy újabb bõrt, mert más kötetbe csomagolják.
Egy ekönyvön nincs másolásvédelem ami csak arra jó, hogy a legális fogyasztókat idegesítsék.

stb. stb.


ps.:Másrészt aki e/könyvet olvass legtöbbször mûveltebb is lesz, jobban hozzá tud szólni dolgokhoz, de ami biztos, hogy szókincse is bõvebb lesz.
© Ersiman2012. 02. 19.. 16:11||#11
Igazad is lenne, ha...
0. Ez a legfontosabb: Azt te csak hiszed, hogy mikor az író leteszi a tollat, (feláll a billentyûzet mellõl) kész a könyv! A kiadó, szerkesztõ még jó párszor átnézi, javítja az íróval együtt, hogy elnyerje a végleges formáját, amit te már élvezettel olvasol, mert addigra nyelvtani, stilisztikai, logikai hibák halmazait szedték ki belõle például.
1. Az írók mitõl értenének ahhoz amiket te leírtál (webshop létrehozás, üzemeltetés - természetesen biztonságosan, hogy a vevõik adatait se szerezhesse meg tõlük senki)?
2. Lenne idejük, képzettségük a jogi dolgok kezeléséhez.
3. Úgy általában baromi sok pénzük lenne a reklámra és hasonlókra. (Csak a már nagyon ismert íróknak nem kell semmilyen reklám.)

Ha mégis maga csinálná mindezt szerinted mennyi ideje és energiája maradna írni, méghozzá jól? Eddig sem tiltotta semmi az íróknak, hogy minden ilyen dolgot maguk intézzenek, mégsem ez a jellemzõ - valószínûleg okkal.

Az internet mindenképp sokat segíthet a még ismeretlen íróknak, ebben teljesen igazad van, de a kiadók munkáját nem helyettesíti.
Félre ne érts, nem a kiadókat akarom védeni, de nem olyan egyszerû a kép, ahogy te elképzelted a hozzászólásod alapján.

© gforce92012. 02. 18.. 21:39||#10
leklámtengere=reklámtengere 😊
© gforce92012. 02. 18.. 21:19||#9
Talán ha a kiadók által nyomatott írók leklámtengere eltûnne, könyebb lenne az ismeretlenekre rálelmi, mert most az elsõ 5 oldal a google-ban lényegében futtatott oldalt hoz, ha nem konkrétumra keresel.
© narumon2012. 02. 18.. 19:53||#8
Kinek mi a normális könyv ugye. A tehetség önmagában semmit nem ér. Lefogadom, hogy rengeteg tehetséges író/zenész van akirõl még csak nem is hallottunk, mert nincs mögötte elég reklám. Az csak utópiában van, hogy interneten megjelent könyv attól mert marha jó majd elterjed.
© finizlik2012. 02. 18.. 18:26||#7
Inkább könyvkiadók mint zenekiadók csinálhassák...

Könyvnek még látom értelmét is
© gforce92012. 02. 17.. 22:51||#6
He? A regény, novella, vers stb csak írott szöveg. Minek ahhoz kiadó? Az internet korában? Ne viccelj. Ha valaki tehetséges a híre pillanatok alatt terjed. Azok akiket meg csak a kiadó nyoatott egyébként pedig gyenguszok, nme is baj, ha eltûnnek. A szerzõ maga is tud, online könyvet értékesíteni. Semmibe nem tellik manapság egy webshop. A ha pedig online kelendõ a mû, akkor kis idõ és telleni fog nyomdára is, hogy megjelenhessen papíron is. Ehhez nincs szükség semmiféle kiadóra. A kereskedõnek meg annyi a dolga, hogy nyomdából elhozza és kirakja a polcra, ha akarja reklámozza, de az már magánügy. Annyi hulladék semmirõl nem szóló idióta könyv van most a polcokon, hogy elképesztõ, én nagyon örülnék, ha eltûnnének. Manapság, ha egy könyvesboltba bemegy az ember, úgy kell keresgélni a normális színvonalú mûveket, a sok csillivilli agyonreklámozott szemét között.
© endrev2012. 02. 17.. 16:37||#5
Mad mind.. 😄DD

Gforce9, hova takarodjanak? Nélkülük hogyan lehetne eladni könyveket? Másrészt szerzõdés szerint pontosan az õ dolguk kiállni a szerzõk jogaiért a szerzõk HELYETT. Kicsit el vagy ám tájolva. 😄

A kiadók feladata:
1. Nyomdai kivitelezés lebonyolítása
2. _Jogi_védelem_
3. Más nyelvû kiadások intézése helyi kiadókkal (fordítással), ennek jogi kezelése.
4. Promóció

Értékesítõk feladata:
1. szép üzletekben polcra kitenni a könyveket
2. résztvenni a promócióban