SG.hu·2012. január 9.

A nosztalgia varázsában

Egy amerikai szoftverfejlesztő eddig több mint 120 számítógép-modellt gyűjtött össze. A kollekció értéke szinte felbecsülhetetlen, ezért a férfit sokan csak a nosztalgia-számítástechnika atyjaként emlegetik.

Erik Klein az elmúlt 35 év számítógépeit gyűjtötte össze és büszke arra, hogy szeret nosztalgiázni - honlapja gyakorlatilag 2004 óta nem változott. A gyűjtőszenvedélye azonban nem csak a számítógépekkel kapcsolatban nyilvánul meg, legalább ugyanígy keresi a régi PC-magazinokat is, amiket szintén nagy becsben tart.

"Különböző formában már az 1970-es évek közepe óta használtam számítógépeket. Az édesapám az IT-ágazatban dolgozott és néhány újságra előfizetett. Ezek között volt a Byte, a Creative Computing és a Datamation. Mindig elolvastam ezeket a lapokat és egy idő után ezért vetődött fel bennem, hogy magam is a számítógépekkel akarok foglalkozni. Miután elvégeztem az iskolát szoftverfejlesztő lettem. A gyűjtőszenvedélyem később alakult ki. Egyszer az eBay aukciós portálon felfedeztem, hogy meg tudom vásárolni az összes olyan régi számítógépet, amikről korábban olvastam és amiket mindenképpen ki akartam próbálni. Így megvettem ezeket a gépeket, megmentve őket a pusztulástól. Jelenleg körülbelül 120 számítógépes rendszerem van, emellett van több száz régi magazinom, használati útmutatóm, szoftverek és kiegészítők tömegei" - nyilatkozta Erik Klein.

A gyűjtő szerint ma a legtöbb számítógép nagyon hasonlít a többire, különösen igaz ez technikai értelemben. A többségükben vagy Intel vagy AMD processzor dolgozik, szabványosított alaplapjuk van, s az operációs rendszerük Windows, vagy Mac OS, vagy Unix/Linux. Még a szoftvereik is hasonlítanak.

30 évvel ezelőtt azonban egyáltalán nem ez volt a helyzet. Az egyes rendszerek a legkülönfélébb módon különböztek a többitől, beleértve a processzorokat, az operációs rendszereket, a billentyűzeteket, a meghajtókat és a szoftvereket. Amennyiben például valaki egy Apple II-t használt, akkor egy Atarin, egy Commodore vagy egy Radio Shack modellen már szinte alig tudott kiigazodni. Még azok a dolgok is, amiknek kompatibilisnek kellett volna lenniük egymással, például a Basic programnyelv, teljesen eltérőek voltak. Ez az egyediség nyűgözi le a mai napig.

"Néhány stílusjegytől eltekintve a mai modellek szinte teljesen megegyeznek a többi számítógéppel, ami nem csoda, hiszen több millió darabot készítenek belőlük. Nem igazán látok köztük klasszikus darabokat, talán csak a Macbook Airt és az első iPad készüléket tekintik majd valamikor olyan terméknek, ami fordulópontot jelentett" - vélte Erik Klein.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Kemény árháborúra készülnek a PC-gyártók és -kereskedők Egyre többen adják el a bitcoin-bányász hardvereiket Reklámokat tartalmazó PC-t kínálna a Microsoft Harapással is irányítható a számítógép?RISC-V architektúrás számítógépeket akar alkalmazni a NASA Elárverezték Steve Jobs Apple-1 számítógépét Gyorsabb számítógépek kerülnek az űrbe Elárverezik az amerikai űrsiklók fedélzeti számítógépét

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Képzavarod lehet! :-)
http://www.ektf.hu/~lenke/tananyag/Szg_tortenet.pdf
Nézd meg ezt hátha elmúlik. :-)
A riasztókhoz nem értek, az egér egy relatíve új találmány (elõtte is voltak mutató eszközök, de más szisztéma szerint mûködtek). Távirányítók is régóta vannak. Mi köze a riasztó rendszer tervezésnek a pc mûködésének megértéséhez?? Ha a régi gépeket megismerted, az elõsegíti az újabb modernebb gépekben való eligazodást is. Ha egy 1970-es autót el tudtál vezetni, akkor valszeg a 2010-es autóval is hamar menni fog, nagyjából tudni fogod mit - merre keress.

Ha jól értem, a 25-35 éves számítógépek nagyban hasonlítanak egyszerû, manapság is használatos eszközök megoldásaira. Csak tippelek, pl. gondolok egy riasztó berendezésre, vagy egy egérre, vagy távirányítóra, stb. Ezek szerint ezek a számítógépek az imént felsorolt eszközöknél komplettebb feladatot látnak el, de még az ember számára átlátható, megérthetõ módon. Így aki megérti egy ilyen régi számítógép mûködését, nagy elõnyben van pl. risztó rendszerek tervezésekor. Ugyan akkor, ez egyben azt is jelenti, hogy a mai kor számítógépein való eligazodásban már nem segít. Jól gondolom?

Köszönöm a válaszokat.
Elgondolkodok még rajta.

Pontosan az a lényeg, hogy ezek a gépek használhatók, mûködnek!! Megtapasztalható hogy lehet néhány megabájtból komplett operációs rendszert létrehozni! Nem kell hozzá terabájtos winchester és gigabájtnyi ram! És hoppá! Néhány ritka kivételtõl eltekintve a napi feladataink ugyan úgy elvégezhetõek mint a mostani atomerõmûvekkel! Vagy akár gyorsabban is!!! :-) Nem kell negyedórát - félórát várni arra hogy a gép munkára kész legyen! Na és a régi játékok!! :-) :-)

Néhány praktikus érv a régi gépek megismerése mellett:

Ezek a gépek elképesztõ részletességgel dokumentáltak. Gyakorlatilag, ha leütsz egy billentyût, akkor megtudhatod, hogy melyik vezetéken éppen hová megy az áram. Ilyen alacsony szinten ma már egyetlen informatikai eszközt sem lehet megismerni.
Ha tehát meg akarod érteni, hogy a lehetõ legalacsonyabb szinten, ténylegesen hogyan mûködik egy számítógép, akkor ezek a régi 8 bites csodák a legalkalmasabbak erre a feladatra, mert anno ezért hozták létre õket.
A másik, hogy ma is használunk 8 bites, néhány megahertzes, pár kilobyte rammal rendelkezõ gépeket. Mikrokontrollereknek hívják õket, és meglepõdnél, hogy milyen széles a felhasználási körül. A mikrokontrollerek programozása pedig nagyban hasonlít a régi 8 bites gépekére (még ha az architektúrájuk eltérõ is): kihozni a hardverbõl a maximumot úgy, hogy minden órajelciklus és minden byte memória számít. A régi gépeken szerzett programozói tapasztalat tehát nagyon is hasznos lehet.

Én is hasonló okokból kezdtem el. Elõbb egy C+4, majd egy C64 lett beszerezve, az elõbbi azért, mert az volt az elsõ gépem, a második, mert olyat szerettem volna annó, majd egy Amiga, mert olyanom is volt régen, a többi meg már jött magától, elkezdtem begyüjtögetni a 80-as 90-es évek gépeit.
Egyébként a méreteitõl eltekintve nincs különbség a bélyeggyütés és a számítógépek gyüjtögetése között, mindkettõt a birtoklási vágy vezérli, csak az érdeklõdési kör más. Ezt tapasztalatból mondom, régen a bélyegeket gyüjtöttem 😄

Képzeld, elolvastam. De nem látom a cikkben, hogy pl. Aramis vagy Garou is pontosan ugyan ezért gyûjtené a régi gépeket.
Egyszerûen csak kíváncsi voltam, mert nem értem ezt a jelenséget, továbbra sem. De akkor inkább hagyjuk, ha olyan fájdalmasan nehéz dolog elmagyarázni, hogy mi jó van abban, ha az ember külön szobát tart fent a kiöregedett, már nem használható holmiknak. Nem próbálhat ki mindenki mindent életében, nem lehetnek az emberek egyformák, egyforma érdeklõdésûek, de ha valami normálisan le van írva, akkor van esély rá, hogy az ember bõvítse a látõkörét. Azért kérdezgettem, hogy van-e valami, ami ebbõl engem megfogna. Például sosem gyûjtenék szalvétát, de belátom, hogy van valami a szalvétagyûjtögetésben, aminek lehet örülni. És ez anélkül el tudom fogadni, hogy bárki csak megpróbálta volna elmagyarázni. Ellenben a régi számítógépekben semmi érdekefeszítõt nem találok. De pl. a kínai fából készült számítógépekben igen, ami az értékrendemben közelebb áll a régi számítógépekhez. A különbség számomra abban áll, hogy nem volt szükség a fából készült programozható számítógépek elkészítéséhez olyan technikára, amelyek nem állnak rendelkezésre bármelyik korszakban. Elleben az asztali számítógépek megjelenéséhez már olyan alkatrészekre van szükség, amelyeket a tervezõ saját maga nem tud barkácsolni megfelelõ technikai háttér nélkül. Kevés a tudás, a hozzáértés, technikai fejlettség is szükséges hozzá. Ugyan ez igaz a mai számítógépekre is, ehhez is egy bizonyos szintû technikai fejlettség szükséges. Tehát a mai, illetve a 35 évvel ezelõtti gépek ilyen szempontból nézve egyformáknak tekinthetõek. Egyiket sem lehet csak úgy egy szigeten, civilizációtól elzárva elkészíteni és használni. Ezért a leglényegesebb különbség nem az összetettsége vagy a hozzá szükséges technikai szint, hanem a hasznossága. És a 35 éves gépek és a maiak teljesítménye között legalább 5 nagyságrendbeli különbség van. Ha valaki ennek ellenére mégis szereti ezeket a gépeket, akkor talán tud valami meggyõzõ érvet mondani mellette. Olvastam a hozzászólásokat és néztem, hogy valamelyiket meg tudom-e érteni. Nem ment. A legjobb érv a nosztalgia volt, de ahhoz nem lenne szükség 30 gépre, 1 is elegendõ lenne, amivel átélte azt az korszakot.

Bazzeg olvasd el a cikket:

"Egyszer az eBay aukciós portálon felfedeztem, hogy meg tudom vásárolni az összes olyan régi számítógépet, amikrõl korábban olvastam és amiket mindenképpen ki akartam próbálni. Így megvettem ezeket a gépeket, megmentve õket a pusztulástól. "

Tehát ha nem érted a nosztalgiát akkor tessék: A fickó ki akarta próbálni ezeket a gépeket.

A bank gyûjti tõlem a pénzt, amit lakáshitenek nevez. Így én már nem tudok mit gyûjteni, legfeljebb a betegségeket, mert minden hobby pénzbe kerül.
A veterán autók közül sok szép van. Olyanok is, amelyek külsõre szebbek, kidolgozattabbak a mostaniak többségétõl. Egy számítógép számomra nem tud szép lenni. De ha hozza a feladathoz szükséges teljesítményt, akkor hasznos darab.

Te semmit nem gyûjtesz? Semmilyen dísztárgyad nincs? Van egy ágy ami hasznos mert alszol, van egy szekrényed ami hasznos mert benne van a gatyád és van egy PC-d ami hasznos mert nyomogatod? Ennyi? Elég furcsa életed lehet.

További bejegyzések a fórumban...