Berta Sándor
Szabadalmakat vásárolt az IBM-től a Google
A webes óriáscég nem búslakodott sokat amiatt, mert nem sikerült megszereznie a Nortel szabadalomcsomagját, gyorsan újabb megvásárolható szabadalmak után nézett és talált is.
A Seo by the sea oldal két cikkében is beszámolt arról, hogy a Google megvásárolta az IBM 1029 darab szabadalmát. A dokumentumok különböző területeket fednek le, van köztük olyan, amely a keresőoptimalizálással, a szerverekkel, a routerekkel, az adatbázisokkal, az objektumorientált programozással, s akad, amely a mikroprocesszorok gyártásával és architektúrájával foglalkozik. Azt ugyanakkor a vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyit fizetett a jogokért.
Mindez egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a konszern korábban 900 millió dollárt ajánlott a Nortel kanadai távközlési óriás szabadalomcsomagjáért, amit azonban nem sikerült megszereznie, mert 4,5 milliárdért egy konzorcium vette meg. A mostani lépés célja nem feltétlenül újabb termékek és szolgáltatások kifejlesztése, hanem az esetleges jövőbeli szabadalmi perek elleni védelem.
"Mint oly sok IT-cég, mi is megszerezzük azokat a szabadalmakat, amelyek fontosak az üzletfejlesztésünk szempontjából. A jogvédelmi eljárások időpocsékolást jelentenek, amelyekkel senki sem nyerhet" - nyilatkozta a Google egyik szóvivője. Miközben továbbra is az a fontos, hogy melyik társaság dob piacra jobb termékeket, vagy jelent be jobb technológiákat, a szabadalmi perek árnyékában a vállalatok megtanultak óvatosnak lenni és elkerülni a jogi konfliktusokat. A szabadalmi perek ugyanis évekig elhúzódhatnak, s többnyire csak az időt, az energiát és leginkább a pénzt viszik. Ezt pedig még a Google sem engedheti meg magának.
A Seo by the sea oldal két cikkében is beszámolt arról, hogy a Google megvásárolta az IBM 1029 darab szabadalmát. A dokumentumok különböző területeket fednek le, van köztük olyan, amely a keresőoptimalizálással, a szerverekkel, a routerekkel, az adatbázisokkal, az objektumorientált programozással, s akad, amely a mikroprocesszorok gyártásával és architektúrájával foglalkozik. Azt ugyanakkor a vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyit fizetett a jogokért.
Mindez egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a konszern korábban 900 millió dollárt ajánlott a Nortel kanadai távközlési óriás szabadalomcsomagjáért, amit azonban nem sikerült megszereznie, mert 4,5 milliárdért egy konzorcium vette meg. A mostani lépés célja nem feltétlenül újabb termékek és szolgáltatások kifejlesztése, hanem az esetleges jövőbeli szabadalmi perek elleni védelem.
"Mint oly sok IT-cég, mi is megszerezzük azokat a szabadalmakat, amelyek fontosak az üzletfejlesztésünk szempontjából. A jogvédelmi eljárások időpocsékolást jelentenek, amelyekkel senki sem nyerhet" - nyilatkozta a Google egyik szóvivője. Miközben továbbra is az a fontos, hogy melyik társaság dob piacra jobb termékeket, vagy jelent be jobb technológiákat, a szabadalmi perek árnyékában a vállalatok megtanultak óvatosnak lenni és elkerülni a jogi konfliktusokat. A szabadalmi perek ugyanis évekig elhúzódhatnak, s többnyire csak az időt, az energiát és leginkább a pénzt viszik. Ezt pedig még a Google sem engedheti meg magának.