Évekkel ezelőtt már felmerült az a kérdés, hogy szükség van-e egy európai online keresőre. Egy szakember úgy véli, hogy egy ilyen program kifejlesztése rossz válasz lenne a Google növekvő befolyására.

Az online keresőket üzemeltető cégek egyre nagyobb befolyással és hatalommal rendelkeznek, s éppen ezért ők maguk formálják a társadalmat. Például e szolgáltatások miatt az emberek hajlamosabbak arra, hogy ne jegyezzenek meg dolgokat, hiszen úgy is ott van az internet, ami megőriz mindent. Wolfgang Sander-Beuermann szakértő szerint egy európai nagy internetes kereső helyett inkább sok kisebb alternatív szolgáltatás kell. A szakember 1947-ben született, jelenleg a hannoveri Leibniz Egyetemen működő Alsó-szászországi Regionális Számítógépközpontban dolgozik. 1995 óta ő vezeti a centrum keresőlaboratóriumát, ahol néhány évvel ezelőtt kifejlesztették a MetaGer nevű metakeresőt.

"A Google és a Bing személyében két nagy online kereső is van. Ekkora mértékű fejlődésre hét évvel ezelőtt - a bennfentesek kivételével - senki sem számított. Akkor még sok kereskedelmi ajánlat volt, amik azonban fokozatosan eltűntek a piacról, viszont nem jött létre helyettük alternatív megoldás. Pedig erre szükség lett volna, hiszen ha egy konszern, mint a Google a világ minden tudását össze akarja gyűjteni, akkor ez azt is jelenti, hogy ő határozza meg a világképünket. Amennyiben számos egymással konkuráló szolgáltatás létezne, akkor mindez nem lenne probléma."

"Sok cég számára fontos, hogy a Google első találatai között bukkanjanak fel. A sorrendről titkos algoritmusok döntenek, a világ pedig csak ezt nézi. Nem lenne szükség egy keresőfelügyeletre, viszont fontos lenne, hogy független és legitim szakértők szúrópróbaszerűen megvizsgálják, hogy a piacvezető társaság milyen szempontok szerint rangsorolja a találatokat. Ez önmagában azonban nem változtatna az alapproblémán, a vonat sajnos már elment. Ahhoz, hogy felépítsünk egy olyan társaságot, ami sikeresen veheti fel a harcot a Google-lel, nagyon sok pénz, több milliárd euró kellene. De nem lenne túl ésszerű lemásolni a Google-t, ehelyett le kell bontanunk a társadalmunk technikai struktúrákra épülő pluralizmusát" - összegezte véleményét Wolfgang Sander-Beuermann.

A szakember szerint a Quaero ötlete egész egyszerűen nem működhetett, mivel mindenképpen meg kellett volna előre határozni a legfontosabb mérföldköveket és ki kellett volna dolgozni egy 3 éves fejlesztési tervet. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet megmondani, hogy mi fog történni a jövőben az interneten, éppen ezért a nagy, univerzális megoldások szóba sem kerülhetnek. Alternatívát inkább a sok specifikus kis kereső hálózata jelentheti. A Wikipedia önmagában szintén nem elég, hiszen ott csak a lexikonbejegyzéseket gyűjtik össze. Sok értékes kulturális információt ott hiába is keresnének a felhasználók.

Wolfgang Sander-Beuermann végül leszögezte: az egyetemek és a kutatóintézetek is hibáztak, hiszen nem látták, hogy mennyire hatalmassá válhat majd a Google. Sok intézmény még most sem érti ezt a dolgot. Éppen ezért most először arról kell gondoskodni, hogy a Google mellett jól működő, szabadon elérhető keresők jöjjenek létre.

A Quaero létrehozásának ötletét Jacques Chirac államfő is támogatta. A programot Németország és Franciaország közösen kezdte kifejleszteni. A projektben részt vett többek között a Bertelsmann, a Siemens, a MediaSec Technologies, a Deutsche Telecom, az SAP, a Lycos Europe, a France Télécom és a Thomson-Brandt, továbbá több egyetem és kutatóközpont. Németország 2007-ben kiszállt a programból. 2008 márciusában az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a francia kormány 99 millió euróval támogassa a Quaero nevű internetes kereső létrehozását. Miközben az európai projekt lassan a feledés homályába merült, a Google gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált.