Napi Online
Lemarad Európa a digitális versenyben
Az egységes európai digitális piac kialakulásának fő akadályát az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik. Ha az európai harmonizációs folyamatban valamennyi résztvevő időben végezne feladatával, az európai digitális menetrend valódi versenyt hozhatna.
Az Európai Bizottság (EB) két évvel ezelőtt elfogadott keretszabályozását a tagállamoknak idén május végéig kellett volna implementálniuk, azonban a bizottság nem lehet maradéktalanul elégedett az eddigi eredményekkel. Az EB a digitális menetrend megvalósulásáról május végén kiadott értékelésében úgy vélte, hogy az infokommunikációs ágazat kutatás-fejlesztés és innovációs (k+f+i) tevékenysége továbbra is alulfinanszírozott Európában: a közkiadásból finanszírozott beruházások 2010-ben nem haladták meg az előző évi 5,7 milliárd eurót, így évente 6 százalékos növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 milliárd eurós cél eléréséhez.
A helyzet összetett − mondta Belényesi Pál versenyjogász, a firenzei Európai Egyetemi Intézet, a Florence School of Regulation média- és kommunikációs részlegének kutatója. Míg a k+f+i befektetésekhez tőkeerős vállalkozások kellenek, egy különlegesen szabályozott − Magyarországon pedig az adózási oldalon is terhelt − szektorban nehéz elvárni, hogy nagy összegeket fektessenek be. Ezenkívül a szakértő úgy látja: a telekomcégek a klasszikus értelemben már nem tudnak megújulni. A kutatás-fejlesztési tevékenység mást jelent e cégeknek, mint a hagyományos, gyógyszeripari vagy szoftverpiaci szereplőknek. A távközlési vállalatok számára mindez digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztést jelentene, amelyre azonban csak időnként látszik érettnek a piac − mondta Belényesi.
A bizottsági beszámoló szerint a k+f célú beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. A szakértő szerint Európa már most is lemaradásban van a globális infokommunikációs-piaci versenyben; sem a legnagyobb, sem a legerősebb vállalatok között nincsenek európai vállalatok. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai cégeknek meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal.
Szükség van olyan szolgáltatásra is, ami egyfajta "európai unikum" lehet a világban, a szektor kitörési pontjai Belényesi szerint az adatpiacon, a digitális tartalommal kapcsolatos területen lehetnek. A lehetőségeket ugyanakkor "használni is tudni kell", vagyis a felhasználói és fogyasztói tudatosságot erősíteni, az oktatással kapcsolatos fejlesztéseket ösztönözni, a digitális írástudást javítani kell. A keresleti oldal élénkítésével lehet értelmet adni a kínálati oldalon végrehajtott befektetéseknek − véli a versenyjogász.
Az egységes európai digitális piac kialakulásának legnagyobb akadályát jelenleg az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik olyan kérdésekben, mint például a végződtetési és roamingdíjak, a digitális átállás megvalósítása, az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogsegélyek. A szabályozási keretrendszer átültetését az is lassítja, hogy a spektrumharmonizáció érzékeny területet jelent a tagállamok gazdasági érdekeinek szempontjából. Nemzeti kincsről van szó, amelyet felső utasításra kell újraosztani − mondta a szakértő.
Ha az európai szabályozási folyamatban valamennyi résztvevő, vagyis a tagállamok, illetve azok szakipari és versenyhatóságai időben elvégzik a feladatukat, és a cégek is a harmonizált szabályoknak megfelelően működnek, akkor az európai digitális menetrend valódi versenyt jelenthet az átlagember számára. A fogyasztónak ugyanis már középtávon is nagyobb választási lehetősége lesz, de olcsóbban juthat szolgáltatásokhoz is. Belényesi szerint az idő hangsúlyos tényező: ha valaki késlekedik, akkor az versenyhátrányt jelent, nemcsak egyéni felhasználói, hanem országos szinten is.
Az egy évvel ezelőtt közzétett digitális menetrend 101 cselekvési tervet tartalmazott, amelynek egyötöde tagállami intézkedés, mintegy harminc terv pedig konkrét jogszabály-alkotási javaslat volt Európa digitális felzárkóztatása érdekében. A tervezett, határidős intézkedések egyharmadát már el kellett halasztani.
Az Európai Bizottság (EB) két évvel ezelőtt elfogadott keretszabályozását a tagállamoknak idén május végéig kellett volna implementálniuk, azonban a bizottság nem lehet maradéktalanul elégedett az eddigi eredményekkel. Az EB a digitális menetrend megvalósulásáról május végén kiadott értékelésében úgy vélte, hogy az infokommunikációs ágazat kutatás-fejlesztés és innovációs (k+f+i) tevékenysége továbbra is alulfinanszírozott Európában: a közkiadásból finanszírozott beruházások 2010-ben nem haladták meg az előző évi 5,7 milliárd eurót, így évente 6 százalékos növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 milliárd eurós cél eléréséhez.
A helyzet összetett − mondta Belényesi Pál versenyjogász, a firenzei Európai Egyetemi Intézet, a Florence School of Regulation média- és kommunikációs részlegének kutatója. Míg a k+f+i befektetésekhez tőkeerős vállalkozások kellenek, egy különlegesen szabályozott − Magyarországon pedig az adózási oldalon is terhelt − szektorban nehéz elvárni, hogy nagy összegeket fektessenek be. Ezenkívül a szakértő úgy látja: a telekomcégek a klasszikus értelemben már nem tudnak megújulni. A kutatás-fejlesztési tevékenység mást jelent e cégeknek, mint a hagyományos, gyógyszeripari vagy szoftverpiaci szereplőknek. A távközlési vállalatok számára mindez digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztést jelentene, amelyre azonban csak időnként látszik érettnek a piac − mondta Belényesi.
A bizottsági beszámoló szerint a k+f célú beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. A szakértő szerint Európa már most is lemaradásban van a globális infokommunikációs-piaci versenyben; sem a legnagyobb, sem a legerősebb vállalatok között nincsenek európai vállalatok. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai cégeknek meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal.
Szükség van olyan szolgáltatásra is, ami egyfajta "európai unikum" lehet a világban, a szektor kitörési pontjai Belényesi szerint az adatpiacon, a digitális tartalommal kapcsolatos területen lehetnek. A lehetőségeket ugyanakkor "használni is tudni kell", vagyis a felhasználói és fogyasztói tudatosságot erősíteni, az oktatással kapcsolatos fejlesztéseket ösztönözni, a digitális írástudást javítani kell. A keresleti oldal élénkítésével lehet értelmet adni a kínálati oldalon végrehajtott befektetéseknek − véli a versenyjogász.
Az egységes európai digitális piac kialakulásának legnagyobb akadályát jelenleg az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik olyan kérdésekben, mint például a végződtetési és roamingdíjak, a digitális átállás megvalósítása, az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogsegélyek. A szabályozási keretrendszer átültetését az is lassítja, hogy a spektrumharmonizáció érzékeny területet jelent a tagállamok gazdasági érdekeinek szempontjából. Nemzeti kincsről van szó, amelyet felső utasításra kell újraosztani − mondta a szakértő.
Ha az európai szabályozási folyamatban valamennyi résztvevő, vagyis a tagállamok, illetve azok szakipari és versenyhatóságai időben elvégzik a feladatukat, és a cégek is a harmonizált szabályoknak megfelelően működnek, akkor az európai digitális menetrend valódi versenyt jelenthet az átlagember számára. A fogyasztónak ugyanis már középtávon is nagyobb választási lehetősége lesz, de olcsóbban juthat szolgáltatásokhoz is. Belényesi szerint az idő hangsúlyos tényező: ha valaki késlekedik, akkor az versenyhátrányt jelent, nemcsak egyéni felhasználói, hanem országos szinten is.
Az egy évvel ezelőtt közzétett digitális menetrend 101 cselekvési tervet tartalmazott, amelynek egyötöde tagállami intézkedés, mintegy harminc terv pedig konkrét jogszabály-alkotási javaslat volt Európa digitális felzárkóztatása érdekében. A tervezett, határidős intézkedések egyharmadát már el kellett halasztani.
