Napi Online

Lemarad Európa a digitális versenyben

Az egységes európai digitális piac kialakulásának fő akadályát az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik. Ha az európai harmonizációs folyamatban valamennyi résztvevő időben végezne feladatával, az európai digitális menetrend valódi versenyt hozhatna.

Az Európai Bizottság (EB) két évvel ezelőtt elfogadott keretszabályozását a tagállamoknak idén május végéig kellett volna implementálniuk, azonban a bizottság nem lehet maradéktalanul elégedett az eddigi eredményekkel. Az EB a digitális menetrend megvalósulásáról május végén kiadott értékelésében úgy vélte, hogy az infokommunikációs ágazat kutatás-fejlesztés és innovációs (k+f+i) tevékenysége továbbra is alulfinanszírozott Európában: a közkiadásból finanszírozott beruházások 2010-ben nem haladták meg az előző évi 5,7 milliárd eurót, így évente 6 százalékos növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 milliárd eurós cél eléréséhez.

A helyzet összetett − mondta Belényesi Pál versenyjogász, a firenzei Európai Egyetemi Intézet, a Florence School of Regulation média- és kommunikációs részlegének kutatója. Míg a k+f+i befektetésekhez tőkeerős vállalkozások kellenek, egy különlegesen szabályozott − Magyarországon pedig az adózási oldalon is terhelt − szektorban nehéz elvárni, hogy nagy összegeket fektessenek be. Ezenkívül a szakértő úgy látja: a telekomcégek a klasszikus értelemben már nem tudnak megújulni. A kutatás-fejlesztési tevékenység mást jelent e cégeknek, mint a hagyományos, gyógyszeripari vagy szoftverpiaci szereplőknek. A távközlési vállalatok számára mindez digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztést jelentene, amelyre azonban csak időnként látszik érettnek a piac − mondta Belényesi.

A bizottsági beszámoló szerint a k+f célú beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. A szakértő szerint Európa már most is lemaradásban van a globális infokommunikációs-piaci versenyben; sem a legnagyobb, sem a legerősebb vállalatok között nincsenek európai vállalatok. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai cégeknek meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal.

Szükség van olyan szolgáltatásra is, ami egyfajta "európai unikum" lehet a világban, a szektor kitörési pontjai Belényesi szerint az adatpiacon, a digitális tartalommal kapcsolatos területen lehetnek. A lehetőségeket ugyanakkor "használni is tudni kell", vagyis a felhasználói és fogyasztói tudatosságot erősíteni, az oktatással kapcsolatos fejlesztéseket ösztönözni, a digitális írástudást javítani kell. A keresleti oldal élénkítésével lehet értelmet adni a kínálati oldalon végrehajtott befektetéseknek − véli a versenyjogász.

Az egységes európai digitális piac kialakulásának legnagyobb akadályát jelenleg az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik olyan kérdésekben, mint például a végződtetési és roamingdíjak, a digitális átállás megvalósítása, az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogsegélyek. A szabályozási keretrendszer átültetését az is lassítja, hogy a spektrumharmonizáció érzékeny területet jelent a tagállamok gazdasági érdekeinek szempontjából. Nemzeti kincsről van szó, amelyet felső utasításra kell újraosztani − mondta a szakértő.

Ha az európai szabályozási folyamatban valamennyi résztvevő, vagyis a tagállamok, illetve azok szakipari és versenyhatóságai időben elvégzik a feladatukat, és a cégek is a harmonizált szabályoknak megfelelően működnek, akkor az európai digitális menetrend valódi versenyt jelenthet az átlagember számára. A fogyasztónak ugyanis már középtávon is nagyobb választási lehetősége lesz, de olcsóbban juthat szolgáltatásokhoz is. Belényesi szerint az idő hangsúlyos tényező: ha valaki késlekedik, akkor az versenyhátrányt jelent, nemcsak egyéni felhasználói, hanem országos szinten is.

Az egy évvel ezelőtt közzétett digitális menetrend 101 cselekvési tervet tartalmazott, amelynek egyötöde tagállami intézkedés, mintegy harminc terv pedig konkrét jogszabály-alkotási javaslat volt Európa digitális felzárkóztatása érdekében. A tervezett, határidős intézkedések egyharmadát már el kellett halasztani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • SupraMKIII #3
    Geff: Azért, mert ez is a dolga. Ha bedőlnek ezek a cégek, akkor miből lesz bevétel, gazdaság, munkahelyek, fizetés meg ilyenek?

    Azzal egyébként én egyetértek, hogy az EU ilyen laza és bizonytalan hatáskörrel soha nem fog normálisan működni - csak hát ha az emberek képesek lennének lemondani a saját kis szemétdombjukról, akkor már az EU-tól függetlenül sem itt tartanánk. Ez ismét egy kapzsiság kontra józan ész kérdés, ami szinte mindig egy irányba dől el...
  • Komolytalan #2
    Az az alap gond, hogy olyan hogy "európai cég" nincs, gazdasági értelemben. Az usák cégeknek ott van a helyi piac, 300M fő, ehhez képest a legnagyobb EU-s ország piaca (Németország) csak 80M fő (még japán is nagyobb, a maga 125 milliójával). És ugye saját piacon egy cég biztosan jobban megnyeri az állami/önkormányzati megrendeléseket, amiből persze világhatalom nem lesz, de egy biztos alapot nyújt ez a hátszél neki.
    Szóval első körben az kellene, hogy egy EU ország - nem csak közös pénz, de közös gazdaság, közös kormány - és utána lehetne próbálkozni a versenyzéssel. Amíg ez nem lesz, addig az EU nevű bohózat csak arra jó, hogy EU "tücskei" - pl a görögök - visszahúzzák EU hangyáit.
  • geff #1
    Nem jó, ha lemarad Európa, de miért kell ez miatt a "Kék Hatalomnak" beleszólni a cégek belső dolgaiba? Mi az, hogy digitális menetrend meg 101 cselekvési terv? Ez van az 5 éves terv helyett?