Napi Online
Szemléletváltás kell a magyar IT-fejlesztéseknél
Általános szemléletváltásra van szükség Magyarországon ahhoz, hogy az infokommunikációs (ikt) szektorban "beinduljon" az innovációs körforgás.
Magyarországnak óriási lehetőségei vannak az infokommunikációs fejlesztéseknél és projekteknél, a hazai k+f+i célú tevékenység potenciáljához kétség sem fér, mégis mintha nagyítóval kellene keresni a nemzetközi piacokon is sikeres magyar projekteket. Az ikt-szektorban a kutatási tevékenységet több tényező is negatívan befolyásolja − mondta Vicze Gábor, az IVSZ elnökségi tagja, a szervezet mikrovállalati tagozatának elnöke, a fejlesztési és EU-forrásokkal foglalkozó munkacsoport vezetője. Véleménye szerint nem csupán pénzügyi okokra vezethető vissza, hogy a hazai infokommunikációs innováció elmarad valódi lehetőségeitől.
A legnagyobb hiba a rossz szemléletben, valamint a gyenge vállalkozó szellemben van, hiszen a fejlesztő cégeknek nem feltétlenül pénzre, sokkal inkább szolgáltatásokra, illetve mentorálásra van szükségük, olyan szakemberek útmutatására, akik nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek az innovációs folyamatok menedzselésében az ötlettől a termék- vagy szolgáltatásfejlesztésen át a sikeres termékbevezetésig. A szektor "befelé forduló" innovációs szemlélete, a nagy és kis cégek intenzív kapcsolatának hiánya is jelentősen korlátozza az innovatív kisvállalkozások lehetőségeit.
A szemléletváltásra, a nyitásra a szakértő szerint mind a nagy piaci szereplőknél, mind a kis fejlesztő cégeknél szükség van. Míg a fejlett piacokon gyakran alkalmaznak olyan modellt a nagy piaci szereplők, hogy egyes fejlesztéseiket kis partnercégeknek adják ki, vagy éppen maguk hoznak létre egy projektcéget, ez a megoldás egyelőre nem jellemző Magyarországon. Ugyancsak hiányzik a voucherrendszer alkalmazása: e szerint az állami támogatás formája egy voucher, amelyet a fejlesztő cég egy multinacionális vállalatnál vagy akár egy akadémiai kutatóintézetnél egy saját kutatás elkészítésére "válthat be".
Az IVSZ szakértője érdeklődésünkre elmondta: a magyarországi infokommunikációs szektor fejlesztő cégei legtöbbször ragaszkodnak az ötletek "házon belüli" megvalósításához, de emellett jellemző az az attitűd is, hogy ha nem jár sikerrel egy fejlesztés, akkor az ötletet ugyan elvetik, de továbbra is titokban tartják más piaci szereplők előtt. Úgy látja, hogy a valódi innovációs ökoszisztéma mindeddig nem jelent meg a hazai infokommunikációs ágazatban Pozitív példaként a Procter & Gamble példáját említette: a vállalat valamennyi olyan fejlesztési ötletet, amely két éven belül nem valósul meg cégen belül, egy külső felületen "közkinccsé" tesz, az ötleteket így akár a konkurensek, akár a kis piaci szereplők, fejlesztők is szabadon elérhetik.
Ugyancsak hiányzik Magyarországon az a gyakorlat, amelyet többek között a finnországi Nokiánál is alkalmaznak: ha egy dolgozó már nem tud előrébb lépni a vállalati ranglétrán, és a cég elhagyását tervezi, akkor a menedzsmenttől egy projektet kap, amelynek megvalósítására saját vállalkozást alapíthat. A nagy- és kisvállalatok innovatív együttműködésének egy másik példája a Microsoft BizSpark és EUGA (EU-pályázati tanácsadó) programja, amelynek keretében a szoftveróriás világszerte mintegy ötvenezer kezdő informatikai céget támogat technológiával, tudással, erőforrással.
A befelé forduló magyarországi gondolkodás jellemzője az is, hogy a fejlesztők a nemzetközi gyakorlathoz képest ritkán fordulnak a külpiacok felé, illetve kevés olyan kutató és szakember akad, akik csatlakoztak valamelyik európai vagy nemzetközi innovációs hálózathoz. A pozitív nemzetközi példák alapján az államnak leginkább a piaci szereplőket kellene helyzetbe hoznia, ebben pedig már kimondottan kis összegű támogatások is segítséget jelenthetnek. A jobbára eszközbeszerzést és informatikai infrastruktúra-fejlesztést ösztönző támogatásokkal szemben olyan pályázati lehetőségekre lenne szükség, ami a magyarországi fejlesztők nemzetközi érvényesülését támogatja.
Mivel az infokommunikációs szektorban jobbára tudásexportról van szó, az eszközvásárlásra a fejlesztő cégek mindig találnak forrásokat, azonban a megfelelő nemzetközi ismeretek, kapcsolatok és tapasztalat híján a kezdetben ígéretes fejlesztések is gyakran kútba esnek. Vicze szerint akár néhány millió forintos, kimondottan a külpiacra jutást segítő támogatás már olyan mértékben inspirálná a k+f cégeket, hogy megtalálnák a nemzetközi utat, projektet, és sikeresen kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. Magyarországnak óriási lehetősége van az infokommunikációs innovációban: az ország világszinten is elismert szakemberállománnyal rendelkezik, és megfelelő projektmenedzselés mellett az üzleti siker is látható − mondta az IVSZ elnökségi tagja.
Magyarországnak óriási lehetőségei vannak az infokommunikációs fejlesztéseknél és projekteknél, a hazai k+f+i célú tevékenység potenciáljához kétség sem fér, mégis mintha nagyítóval kellene keresni a nemzetközi piacokon is sikeres magyar projekteket. Az ikt-szektorban a kutatási tevékenységet több tényező is negatívan befolyásolja − mondta Vicze Gábor, az IVSZ elnökségi tagja, a szervezet mikrovállalati tagozatának elnöke, a fejlesztési és EU-forrásokkal foglalkozó munkacsoport vezetője. Véleménye szerint nem csupán pénzügyi okokra vezethető vissza, hogy a hazai infokommunikációs innováció elmarad valódi lehetőségeitől.
A legnagyobb hiba a rossz szemléletben, valamint a gyenge vállalkozó szellemben van, hiszen a fejlesztő cégeknek nem feltétlenül pénzre, sokkal inkább szolgáltatásokra, illetve mentorálásra van szükségük, olyan szakemberek útmutatására, akik nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek az innovációs folyamatok menedzselésében az ötlettől a termék- vagy szolgáltatásfejlesztésen át a sikeres termékbevezetésig. A szektor "befelé forduló" innovációs szemlélete, a nagy és kis cégek intenzív kapcsolatának hiánya is jelentősen korlátozza az innovatív kisvállalkozások lehetőségeit.
A szemléletváltásra, a nyitásra a szakértő szerint mind a nagy piaci szereplőknél, mind a kis fejlesztő cégeknél szükség van. Míg a fejlett piacokon gyakran alkalmaznak olyan modellt a nagy piaci szereplők, hogy egyes fejlesztéseiket kis partnercégeknek adják ki, vagy éppen maguk hoznak létre egy projektcéget, ez a megoldás egyelőre nem jellemző Magyarországon. Ugyancsak hiányzik a voucherrendszer alkalmazása: e szerint az állami támogatás formája egy voucher, amelyet a fejlesztő cég egy multinacionális vállalatnál vagy akár egy akadémiai kutatóintézetnél egy saját kutatás elkészítésére "válthat be".
Az IVSZ szakértője érdeklődésünkre elmondta: a magyarországi infokommunikációs szektor fejlesztő cégei legtöbbször ragaszkodnak az ötletek "házon belüli" megvalósításához, de emellett jellemző az az attitűd is, hogy ha nem jár sikerrel egy fejlesztés, akkor az ötletet ugyan elvetik, de továbbra is titokban tartják más piaci szereplők előtt. Úgy látja, hogy a valódi innovációs ökoszisztéma mindeddig nem jelent meg a hazai infokommunikációs ágazatban Pozitív példaként a Procter & Gamble példáját említette: a vállalat valamennyi olyan fejlesztési ötletet, amely két éven belül nem valósul meg cégen belül, egy külső felületen "közkinccsé" tesz, az ötleteket így akár a konkurensek, akár a kis piaci szereplők, fejlesztők is szabadon elérhetik.
Ugyancsak hiányzik Magyarországon az a gyakorlat, amelyet többek között a finnországi Nokiánál is alkalmaznak: ha egy dolgozó már nem tud előrébb lépni a vállalati ranglétrán, és a cég elhagyását tervezi, akkor a menedzsmenttől egy projektet kap, amelynek megvalósítására saját vállalkozást alapíthat. A nagy- és kisvállalatok innovatív együttműködésének egy másik példája a Microsoft BizSpark és EUGA (EU-pályázati tanácsadó) programja, amelynek keretében a szoftveróriás világszerte mintegy ötvenezer kezdő informatikai céget támogat technológiával, tudással, erőforrással.
A befelé forduló magyarországi gondolkodás jellemzője az is, hogy a fejlesztők a nemzetközi gyakorlathoz képest ritkán fordulnak a külpiacok felé, illetve kevés olyan kutató és szakember akad, akik csatlakoztak valamelyik európai vagy nemzetközi innovációs hálózathoz. A pozitív nemzetközi példák alapján az államnak leginkább a piaci szereplőket kellene helyzetbe hoznia, ebben pedig már kimondottan kis összegű támogatások is segítséget jelenthetnek. A jobbára eszközbeszerzést és informatikai infrastruktúra-fejlesztést ösztönző támogatásokkal szemben olyan pályázati lehetőségekre lenne szükség, ami a magyarországi fejlesztők nemzetközi érvényesülését támogatja.
Mivel az infokommunikációs szektorban jobbára tudásexportról van szó, az eszközvásárlásra a fejlesztő cégek mindig találnak forrásokat, azonban a megfelelő nemzetközi ismeretek, kapcsolatok és tapasztalat híján a kezdetben ígéretes fejlesztések is gyakran kútba esnek. Vicze szerint akár néhány millió forintos, kimondottan a külpiacra jutást segítő támogatás már olyan mértékben inspirálná a k+f cégeket, hogy megtalálnák a nemzetközi utat, projektet, és sikeresen kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. Magyarországnak óriási lehetősége van az infokommunikációs innovációban: az ország világszinten is elismert szakemberállománnyal rendelkezik, és megfelelő projektmenedzselés mellett az üzleti siker is látható − mondta az IVSZ elnökségi tagja.
