SG.hu·
Kétséges a felhőszolgáltatások megtérülése
Egy ideje a számítási felhő technológia számít az IT-ágazat egyik kedvenc témájának. Egyre több cég fektet eurómilliókat ebbe a területbe, azonban kétséges, hogy a beruházások idővel megtérülnek-e majd.
A Cloud Computing első pillantásra egy rendkívül jó megoldásnak tűnik, hiszen a felhasználók kis teljesítményű számítógépekről is elérhetik és használhatják a hálózaton át elért hatalmas számítási kapacitásokat és a szinte korlátlan tárhelyet, míg a cégek nagyon komoly összegeket takaríthatnak meg a csökkenő beruházási és karbantartási költségek miatt. Bármennyire is optimális megoldásnak tűnik azonban a számítási felhő, számos problémát kell még megoldani. Azonban ha megszakad az internetkapcsolat, az egész rendszer gyakorlatilag használhatatlanná válik. Érthető, hogy a társaságok többsége kivár és nagyon óvatosan nyúl a dologhoz.
"Nagyon sok pénzt költünk a számítógép-központokra és egy olyan rendszert építettünk fel, ami rezisztens az esetleges üzemzavarokra. Felkészültünk mindenre, azt ugyanakkor senki sem tudja megjósolni, hogy mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások. Csupán találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy milyen gyorsan fog végbemenni ez a folyamat" - ismerte el Kurt DelBene, a Microsoft Office irodai programcsomagért felelős vezetője.
A Microsoftéhoz hasonló problémával küzd gyakorlatilag az egész IT-ágazat, az IBM, a Hewlett-Packard, a Google, az Amazon vagy éppen az SAP is. Mindegyik cég bízik a sikerben, ezért eurómilliókat fektet be ezen a teljesen szűz területen. Steve Ballmer milliárdos beruházásokat ígért, hiszen csak a szükséges szerverközpontok kiépítése hatalmas összegeket nyel el. A Microsoft chicagói központja például több mint 500 millió dollárba kerül, s akkor még nem beszéltünk a technológia népszerűsítésébe ölt milliókról. Mindezt úgy, hogy a végső siker egyáltalán nem garantált, hiszen a cégvezetők szkeptikusak a technológiával kapcsolatban.
Hiába prognosztizálta a Gartner, hogy a Cloud Computing már 2014-ben 150 milliárd (!) dolláros bevételt hozhat az ágazatnak, a cégvezetők - érthetően - egyáltalán nem nyugodtak. Az első eredmények közel sem támasztják alá az optimista becslést. A Salesforce.com, amely a Cloud-technológia úttörőjének számít az utolsó üzleti évében csak alig 6 százalékos nyereséghányadot ért el. Összehasonlításul? az IT-ágazatban az átlagos nyereséghányad általában 30 százalék.
DelBene nem véletlenül jegyezte meg, hogy az egyik legnagyobb kihívás a költségek csökkentése, amire még egyik piaci szereplő sem találta meg az optimális megoldást. Azonban az IT-óriásoknak nincs alternatív opciójuk, muszáj beszállniuk, akkor is, ha az adatvédelem miatt a felhasználók egyelőre ódzkodnak az új szolgáltatások használatától és már most valószínűsíthető, hogy lesz néhány adatvédelmi botrány. (Brad Smith, a Microsoft jogásza azt követelte az Európai Uniótól, hogy az adatvédelmi előírásokat alakítsák át úgy, hogy azok megfeleljenek a Cloud Computing korszak kihívásainak.)
A jövőben a szoftver- és hardver megvásárlását a programok és az eszközök bérlése fogja felváltani. Ez mindenképpen változást jelent, ami mellett DelBene szerint tanúi leszünk majd egy mentális változási folyamatnak is. Vint Cerf, az internet kitalálója egy hete úgy nyilatkozott, hogy még gyerekcipőben jár a felhő-technológia, ami ugyan alapvetően egy jó megoldás, de a szakember ennek ellenére egyáltalán nincs elragadtatva a jelenlegi szolgáltatásoktól, mivel azok nem kommunikálnak egymással. Ezenkívül felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítási felhő szolgáltatásokban egyszer elhelyezett adatokat gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem lehet újra kiemelni onnan.
A Cloud Computing első pillantásra egy rendkívül jó megoldásnak tűnik, hiszen a felhasználók kis teljesítményű számítógépekről is elérhetik és használhatják a hálózaton át elért hatalmas számítási kapacitásokat és a szinte korlátlan tárhelyet, míg a cégek nagyon komoly összegeket takaríthatnak meg a csökkenő beruházási és karbantartási költségek miatt. Bármennyire is optimális megoldásnak tűnik azonban a számítási felhő, számos problémát kell még megoldani. Azonban ha megszakad az internetkapcsolat, az egész rendszer gyakorlatilag használhatatlanná válik. Érthető, hogy a társaságok többsége kivár és nagyon óvatosan nyúl a dologhoz.
"Nagyon sok pénzt költünk a számítógép-központokra és egy olyan rendszert építettünk fel, ami rezisztens az esetleges üzemzavarokra. Felkészültünk mindenre, azt ugyanakkor senki sem tudja megjósolni, hogy mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások. Csupán találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy milyen gyorsan fog végbemenni ez a folyamat" - ismerte el Kurt DelBene, a Microsoft Office irodai programcsomagért felelős vezetője.
A Microsoftéhoz hasonló problémával küzd gyakorlatilag az egész IT-ágazat, az IBM, a Hewlett-Packard, a Google, az Amazon vagy éppen az SAP is. Mindegyik cég bízik a sikerben, ezért eurómilliókat fektet be ezen a teljesen szűz területen. Steve Ballmer milliárdos beruházásokat ígért, hiszen csak a szükséges szerverközpontok kiépítése hatalmas összegeket nyel el. A Microsoft chicagói központja például több mint 500 millió dollárba kerül, s akkor még nem beszéltünk a technológia népszerűsítésébe ölt milliókról. Mindezt úgy, hogy a végső siker egyáltalán nem garantált, hiszen a cégvezetők szkeptikusak a technológiával kapcsolatban.
Hiába prognosztizálta a Gartner, hogy a Cloud Computing már 2014-ben 150 milliárd (!) dolláros bevételt hozhat az ágazatnak, a cégvezetők - érthetően - egyáltalán nem nyugodtak. Az első eredmények közel sem támasztják alá az optimista becslést. A Salesforce.com, amely a Cloud-technológia úttörőjének számít az utolsó üzleti évében csak alig 6 százalékos nyereséghányadot ért el. Összehasonlításul? az IT-ágazatban az átlagos nyereséghányad általában 30 százalék.
DelBene nem véletlenül jegyezte meg, hogy az egyik legnagyobb kihívás a költségek csökkentése, amire még egyik piaci szereplő sem találta meg az optimális megoldást. Azonban az IT-óriásoknak nincs alternatív opciójuk, muszáj beszállniuk, akkor is, ha az adatvédelem miatt a felhasználók egyelőre ódzkodnak az új szolgáltatások használatától és már most valószínűsíthető, hogy lesz néhány adatvédelmi botrány. (Brad Smith, a Microsoft jogásza azt követelte az Európai Uniótól, hogy az adatvédelmi előírásokat alakítsák át úgy, hogy azok megfeleljenek a Cloud Computing korszak kihívásainak.)
A jövőben a szoftver- és hardver megvásárlását a programok és az eszközök bérlése fogja felváltani. Ez mindenképpen változást jelent, ami mellett DelBene szerint tanúi leszünk majd egy mentális változási folyamatnak is. Vint Cerf, az internet kitalálója egy hete úgy nyilatkozott, hogy még gyerekcipőben jár a felhő-technológia, ami ugyan alapvetően egy jó megoldás, de a szakember ennek ellenére egyáltalán nincs elragadtatva a jelenlegi szolgáltatásoktól, mivel azok nem kommunikálnak egymással. Ezenkívül felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítási felhő szolgáltatásokban egyszer elhelyezett adatokat gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem lehet újra kiemelni onnan.