Berta Sándor

Kétséges a felhőszolgáltatások megtérülése

Egy ideje a számítási felhő technológia számít az IT-ágazat egyik kedvenc témájának. Egyre több cég fektet eurómilliókat ebbe a területbe, azonban kétséges, hogy a beruházások idővel megtérülnek-e majd.

A Cloud Computing első pillantásra egy rendkívül jó megoldásnak tűnik, hiszen a felhasználók kis teljesítményű számítógépekről is elérhetik és használhatják a hálózaton át elért hatalmas számítási kapacitásokat és a szinte korlátlan tárhelyet, míg a cégek nagyon komoly összegeket takaríthatnak meg a csökkenő beruházási és karbantartási költségek miatt. Bármennyire is optimális megoldásnak tűnik azonban a számítási felhő, számos problémát kell még megoldani. Azonban ha megszakad az internetkapcsolat, az egész rendszer gyakorlatilag használhatatlanná válik. Érthető, hogy a társaságok többsége kivár és nagyon óvatosan nyúl a dologhoz.

"Nagyon sok pénzt költünk a számítógép-központokra és egy olyan rendszert építettünk fel, ami rezisztens az esetleges üzemzavarokra. Felkészültünk mindenre, azt ugyanakkor senki sem tudja megjósolni, hogy mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások. Csupán találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy milyen gyorsan fog végbemenni ez a folyamat" - ismerte el Kurt DelBene, a Microsoft Office irodai programcsomagért felelős vezetője.


A Microsoftéhoz hasonló problémával küzd gyakorlatilag az egész IT-ágazat, az IBM, a Hewlett-Packard, a Google, az Amazon vagy éppen az SAP is. Mindegyik cég bízik a sikerben, ezért eurómilliókat fektet be ezen a teljesen szűz területen. Steve Ballmer milliárdos beruházásokat ígért, hiszen csak a szükséges szerverközpontok kiépítése hatalmas összegeket nyel el. A Microsoft chicagói központja például több mint 500 millió dollárba kerül, s akkor még nem beszéltünk a technológia népszerűsítésébe ölt milliókról. Mindezt úgy, hogy a végső siker egyáltalán nem garantált, hiszen a cégvezetők szkeptikusak a technológiával kapcsolatban.

Hiába prognosztizálta a Gartner, hogy a Cloud Computing már 2014-ben 150 milliárd (!) dolláros bevételt hozhat az ágazatnak, a cégvezetők - érthetően - egyáltalán nem nyugodtak. Az első eredmények közel sem támasztják alá az optimista becslést. A Salesforce.com, amely a Cloud-technológia úttörőjének számít az utolsó üzleti évében csak alig 6 százalékos nyereséghányadot ért el. Összehasonlításul? az IT-ágazatban az átlagos nyereséghányad általában 30 százalék.

DelBene nem véletlenül jegyezte meg, hogy az egyik legnagyobb kihívás a költségek csökkentése, amire még egyik piaci szereplő sem találta meg az optimális megoldást. Azonban az IT-óriásoknak nincs alternatív opciójuk, muszáj beszállniuk, akkor is, ha az adatvédelem miatt a felhasználók egyelőre ódzkodnak az új szolgáltatások használatától és már most valószínűsíthető, hogy lesz néhány adatvédelmi botrány. (Brad Smith, a Microsoft jogásza azt követelte az Európai Uniótól, hogy az adatvédelmi előírásokat alakítsák át úgy, hogy azok megfeleljenek a Cloud Computing korszak kihívásainak.)

A jövőben a szoftver- és hardver megvásárlását a programok és az eszközök bérlése fogja felváltani. Ez mindenképpen változást jelent, ami mellett DelBene szerint tanúi leszünk majd egy mentális változási folyamatnak is. Vint Cerf, az internet kitalálója egy hete úgy nyilatkozott, hogy még gyerekcipőben jár a felhő-technológia, ami ugyan alapvetően egy jó megoldás, de a szakember ennek ellenére egyáltalán nincs elragadtatva a jelenlegi szolgáltatásoktól, mivel azok nem kommunikálnak egymással. Ezenkívül felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítási felhő szolgáltatásokban egyszer elhelyezett adatokat gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem lehet újra kiemelni onnan.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • usersg #39
    Amiket írtam, az nagyobb részt a szolgáltatás alapú felhőkre is igaz. Nézd meg azt a részt, amit a software -ekről, és a terminálokról írtam... Ezek mind valós veszélyek.

    Szerintem a cloud -nak - ha így akarjuk hívni, de tök mindegy - ott van helye, ahol sok közérdekű, vagy bizonyos csoportok számára fontos adatok kezeléséről van szó, esetleg az elérés módjáról is, de NEM SZEMÉLYES adatokról, és NEM MINDEN adatról. Remek szolgáltatás pl a netes kereső, és nincs is vele semmi gond - hacsak nem a részrehajlás, de az egy másik téma - remek dolog pl a google earth, vagy a youtube. Ezekkel semmi de semmi bajom nincs is. Erre való a felhőzés.

    De a google féle "You Can Do Everything on the Web" tipusú hozzáállás már egy egy nagyon veszélyes játék. Meg kell húzni a határokat, és eldönteni mi a hasznos szolgáltatás, és mi az ami már túl sok lemondással, és veszéllyel jár.
    Ezért is említettem, hogy mind műszakilag, mind adatbiztonság szempontjából inkább kiegészítésként lehet csak elképzelni ezeket a rendszereket, és megfelelően szortírozni hogy mi kerülhet oda, és mi nem. A műszaki megfontolások is egyértelművé teszik, hogy NEM lehet mindent megcsinálni a weben... (egy adathalász cégre rábízni minden dokumentumot, meg minimum felelőtlenség)
  • hdo #38
    Ezzel mind tisztában vagyok, de a hozzászólások témája eddig kivétel nélkül a backup, és az online tárolás volt, nem a felhő szolgáltatásainak összessége.
  • Cat #37
    Tárolási felhőt manapság ki csinál? Senki. Az üzleti modelljének kb. tiz éve, az extra.hu és a tar.hu idején ragyogott a csillaga, de akkor sem túl fényesen, ma már tönkre is ment mind, vagy ami nem, az a warezből él (Megaupload és társai).

    A felhőszolgáltatásoknál sokkal komplexebb dolgokról van szó, elsősorban a szolgáltatásról, amit csak így, ebben a formában lehet megvalósítani, és _sehogy máshogy_ (pl. GMail vagy egy komplex zenehallgató/vásárló/streamingelő rendszer).

    De ha már ragaszkodni akarsz a tárolási felhőhöz, akkor már a dropboxot hozd példának, ami messze többet nyújt annál, minthogy egyszerűen tárolja a fájljaidat. (Régen is tárolhattad egy webes tárhelyen a fotóidat, de gondolom magyarázni se kell, hogy a Flickr vagy a Picasa mennyivel többet nyújt ennél.)
  • hdo #36
    Azért azt ne felejtsük el, hogy most elsősorban - hozzászólásokban - nem számítási, hanem tárolási felhőről van szó, márpedig annak megfelel amit ő mondott.
  • Cat #35
    "aztán egyik reggel egyszercsak felhő lett belőlük"

    Nem, közel sem, ez egy hosszú folyamat volt. A céges saját szerverpark az nem felhő! Az elődje a "grid", ami messze több egy sima tárhelynél.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Grid_computing

    "Egyesíti a számítási-képességet, a tárolási erőforrás menedzsmentet, biztonsági szolgáltatásokat, adat mozgatást, monitorozást és egy olyan eszközkészletet, amely további szolgáltatások fejlesztését teszi lehetővé ugyanazon a infrastruktúrán."
  • hdo #34
    "Egyrészt azért nem, mert a te gépedet nem keresik direktbe azért hogy feltörhessék, mert nem kecsegted a dolog olyan haszonnal, mint egy céges felhőt."

    Egyrészt szoftvert fejlesztek, másrészt könyvet írok, és mindkettő nagydobra van verve, hogy mire készen vannak, legyen már annyira elterjedve a hírük, hogy legyen már az elején elég felhasználó/olvasó.

    Otthoni hálózaton meg sajnos csak WPA-PSK van, mert van _egy_ szutyok céges gép, amin csak Windows XP van, az meg nem támogatja a WPA2-t. De DHCP-n csak annyi IP cím elérhető ahány gép van, és azok az IP-k is társítva vannak MAC címhez.
  • usersg #33
    "Jahh és nem utolsó sorban sokkal kiszolgáltatottabbak az adataid, mint egy céges felhőnél"

    Nem feltétlenül. Egyrészt azért nem, mert a te gépedet nem keresik direktbe azért hogy feltörhessék, mert nem kecsegted a dolog olyan haszonnal, mint egy céges felhőt. Még a wpa2 -es wifi -t sem kezdi el törögetni senki, mert inkább keres egy titkosítatlan hálózatot, és csatlakozik arra.
    A céges "magánfelhőkkel" pedig semmi baj sincs. Minden nagyobb cégnek voltak eddig is szerverei saját használatra, csak nem felhőnek hívták őket.. aztán egyik reggel egyszercsak felhő lett belőlük. :D
    A lényeg, hogy ebben az esetben egy cég saját iratairól, és dokumentumairól van szó, így semmi kivetnivaló nincs benne. És nem is az óceán másik felén vannak ezek a gépek. A dolgozók teszik ide az aznapi munkájukat. Ez nagyon más megközelítés, mint amikor terminálon keresztül érheted el minden személyes adatodat. Én az utóbbival kapcsolatos problémákról írtam.
  • hdo #32
    "Jahh és nem utolsó sorban legalább megtanulod hogyan kell távolról elérhető gépet konfigurálni."

    Jahh és nem utolsó sorban sokkal kiszolgáltatottabbak az adataid, mint egy céges felhőnél, mert otthonra képtelenség olyan biztonsági rendszert kialakítani.
  • Sliders #31
    Mert részben erre is megy ki a játék. a CIA a Facebookot simán belső adatbázisként kezeli, hát még ha a pofák mellé anyagokat, iratokat is lehet társítani, simán megkapják azt amiről ezelőtt 10 éve még csak álmodni sem mertek. Könnyű lesz valakiről vagy cégekről elemzéseket készíteni és egyből kiderül ki vagy mi vagy. Aztán ha nem tetszel a rendszernek ahogy usersg írta még be is szophatod.

    HDO-nak meg annyit, hogy ezt most is meg tudod csinálni, hogy az anyagaidat eléred, csak kell egy otthoni szerver ami nem olyan nagy ördöngőség ma már. Ehhez felesleges felhőzni. Persze hogy nehezebb saját kezűleg megcsinálni, de legalább az adat nálam van. Jahh és nem utolsó sorban legalább megtanulod hogyan kell távolról elérhető gépet konfigurálni.

    Mert szerintem előbb-utóbb úgyis hanyatlás lesz a felhő. Az emberek rá fognak jönni hogy behatárolt ez, főleg miután majd az első törlések meglesznek.
    Én továbbra is állítom, hogy ez egy zsákutca, mert hogy ez nem fog megtérülni. 5 giga kevés adatnak. Akkor már az otthoni szerverről streamelem a filmet vagy az Mp3-at.
    Persze valakit felizgat hogy az USA-ból hallgat Mp3-at de istenem, úgyis dalolva adják majd az emberek oda az adataikat. Na ez a most baró.
  • hdo #30
    "... hiszen az állítólagos adatbiztonságon túl, csak hátrányai vannak."

    Azért ez így nem igaz, sokkal jobban hangoztatott előnye az, hogy ha több internetképes eszközzel rendelkezel, akkor egy helyről elérhető az összes adat, így nincs az, hogy éppen valamit nem tudsz elérni amire szükséged lenne, mert másik eszköz tárolóján van, ami éppen nincs a közelben.

    Többiben egyetértek.