A március közepén történt katasztrófák után alig tért még magához Japán, azonban a helyi kormány nem csak a fukusimai tragédiával akar megbirkózni, hanem gyakorlatilag cenzúrát vezetett be az országban.

Az ázsiai szigetország meglehetősen drasztikusan reagál a kritikus hangvételű cikkekre: a független újságíróknak megtiltották a sajtótájékoztatókon való részvételt, a telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak pedig mindent el kell követniük azért, hogy ne szivároghassanak ki "hamis" információk. A részletekről Makiko Segawa, a Shingetsu hírügynökség alkalmazottja számolt be. A helyi telefontársaságoknak és az internetszolgáltatóknak kötelességük mindent elkövetni azért, hogy ne kerülhessenek ki külföldre "álinformációk". A hivatalos indoklás az, hogy minden erővel biztosítani kell a közrendet és a morált.

A japán kabinet kidolgozta a saját stratégiáját az atomkatasztrófa kezelésére. A kormány egyik szóvivője kijelentette, hogy többnyire a független újságírók felelősek a hamis információk terjesztéséért és szintén ők azok, akik engedély nélkül, illegálisan belopóznak a fukusimai atomerőmű körül kijelölt tiltott zónába. (Egyértelmű, hogy a külföldi tudósítók nem elégednek meg a létesítmény közleményeivel.) Éppen ezért a kabinet úgy döntött, hogy ezentúl a sajtótájékoztatók többségéről kitiltják a külföldi online újságírókat és a külföldi sajtóorgánumok minden munkatársát.


Egy robotrepülő egy héttel ezelőtti felvétele a Fukushima Dai-ichi atomerőműről
Az érvelés szerint, ha nincsenek jelen kritikus kérdéseket feltevő személyek a sajtótájékoztatókon, akkor a kamerák előtt nem is lehet feltenni kényelmetlen kérdéseket. A helyi sajtó képviselői naponta kétszer lehetnek jelen a sajtótájékoztatókon, minden többi riporter legfeljebb heti egy sajtókonferencián vehet részt. A külföldi tudósítókat ráadásul kizárólag a kormány munkatársai tájékoztathatják minden kérdésben. A külföldi újságírók szkeptikusan fogadják a fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Company (TEPCO) közleményeit, hiszen a cég az egyik nap arról beszél, hogy a helyzetet teljesen az ellenőrzése alatt tartja és semmi ok nincs a pánikra, míg másnap már azt ecsetelte, hogy milyen súlyos a szituáció.

A növekvő cenzúra a helyi riportereket is sújtja. Uesugi Takashi március közepén egy rádióadásban bírálta a kormány tájékoztatási politikáját, másnap már minden műsorkészítési- és szerkesztési folyamatból kizárták. Aki hajlandó együttműködni, azt különböző módon megjutalmazzák, például fedezik bizonyos költségeit.


Ezentúl a belügyminiszter, a rendőrség és más hivatalos szervek dönthetik el, hogy mi jelenhet meg a lapokban, látható a tévékben és hallható a rádiókban. Az indoklás az, hogy a kritizáló riporterek a valódinál sokkal súlyosabbnak festették le a helyzetet és sokkal nagyobbnak állították be a károkat. Az internetszolgáltatókat, a telefontársaságokat, a kábeltelevíziós és internet-hálózatok üzemeltetőit írásban szólították fel az együttműködésre, s közölték velük: minden szükséges eszközt használjanak fel az álhírek kiszivárgásának megakadályozására. Akár információkat is törölhetnek vagy elzárhatnak a nyilvánosság elől. Minden olyan módszer és eszköz alkalmazása megengedett, sőt elvárt, ami növeli a stabilitást. A cél annak meggátolása, hogy a "hamis információk" eljuthassanak a japán lakossághoz és külföldre.

Japánban március 12-én rendeltek el nukleáris vészhelyzetet, miután a Richter-skála szerinti 8,8-as erősségű földrengés rázta meg a szigetországot és négy atomerőműben összesen tizenegy reaktor állt le automatikusan. Pár nappal később ismertté vált, hogy leolvadás fenyegeti a fukusimai atomerőmű egyik reaktorát. Később kiderült, hogy a hűtés helyreállítása Fukusima egyetlen esélye, azonban a növekvő sugárzás egyre nagyobb gondokat okoz egész Japánban. Osztrák kutatók március végén megállapították, hogy Fukusima napjainkra kezdi Csernobilt idézni. Ennek ellenére a japán katasztrófasorozat túlélői példás összefogással igyekeznek újraszervezni az életüket.