Az okos mérés kialakítása mellett a jövő legnagyobb kihívása a megújuló forrásokból termelt energia tárolása. A Japánban történt katasztrófa a biztonságos energiatermelésre és -elosztásra irányítja a figyelmet.

Az okos mérés (smart metering) és az okos hálózatok (smart grid) eltérő fejlettségi szinten állnak Európában, az okos mérés jár jelenleg előrébb, a legtöbb nyugat-európai ország több pilot projektet indított e területen − mondta Andreas Renk, az IBM Global Business Services vezető tanácsadója. Az okos hálózat a szolgáltatók számára másfajta előnyöket jelent. A hagyományos technológia az energiatermelőtől a szolgáltatón keresztül a fogyasztóig szállítja az áramot, egyirányú mozgással. A zöld energia megjelenésével azonban új igények születnek, Németországban például sok háztartás rendelkezik napelemmel, szélturbinával − ebben az esetben a fogyasztónál termelt energiát kell a hálózatba táplálni. A folyamat forradalmi változásokat hoz a hálózatok működésében − fogalmazott Renk.

Az okos mérés − amellett, hogy a fogyasztónál termelt energia mérésére is szolgál − sokkal inkább új üzleti modelleknek nyit utat az energiaszolgáltatók és a fogyasztók között, amelyek révén az ügyfél a korábbinál nagyobb értéket jelenthet a cégeknek. Az ügyfelek ugyanis − megfelelő tarifarendszerek mellett − átcsoportosíthatják fogyasztásuk egy részét, kisimítva ezzel a fogyasztási görbét. A tradicionális értéklánc a mérőnél végződött, az új azonban túllép ezen, és a fogyasztói magatartást is integrálja.

Az IBM globális felmérései szerint a fogyasztók a jelenleginél jobban befolyásolnák kiadásaikat és energiafelhasználásuk környezeti hatásait, ezzel szemben − az internet korában − a havi energiaszámlák gyakorlatilag semmilyen információval nem szolgálnak. Az IBM világszerte több mint 80 szolgáltatónál működött közre okos mérési projektekben, ezek összesen 80 millió telepített vagy tervezett mérőt érintenek.

Prikk János, az IBM Magyarországi Kft. közművekért felelős üzletágvezetője szerint Európában legkorábban Olaszország érte el a szinte teljes lefedettséget az okos mérésben. Jelenleg minden nagyobb nyugat-európai országban folynak pilot projektek, de előrehaladott állapotban vannak az északi államok is. Magyarországon a nagyfogyasztók távleolvasása régóta megoldott, ez azonban csupán kisszámú ügyfelet jelent.

Új kihívásként jelentkezik az okos mérők megjelenése, amit elsősorban nem a szolgáltatók szorgalmaznak, hanem az európai vállalásoknak megfelelő szabályozás kényszeríthet ki. A Magyar Energia Hivatal tanulmánya nyomán született állásfoglalás értelmében a hazai szolgáltatók jövő év közepéig kaptak határidőt arra, hogy bemutassanak egy-egy pilot projektet. Prikk szerint az áramszolgáltatók ezért ebben az időszakban már a megoldások kiválasztásán dolgoznak, hiszen a 2013-as okos mérési koncessziós pályázatokon való részvétel feltétele a tesztek megvalósítása. Idén az első félévben dönthetnek a szolgáltatók arról, hogy milyen mérőket alkalmaznak − tette hozzá Prikk.

A szolgáltatók számára egyelőre nem egyértelmű a megtérülés, az azonban nyilvánvaló, hogy nem akarnak kimaradni a folyamatból. Egyértelmű és azonnali előnyként érdekes módon nem a napi fogyasztási görbe kisimítása vagy az ügyfeleknek kínálható extra lehetőségek jelentkeztek. A szolgáltatók ilyen előnyként azt vetették fel, hogy információhoz juthatnak a kisfeszültségű hálózat pillanatnyi állapotáról − erről a területről ugyanis a rendszerirányítónak alig állnak rendelkezésre valós idejű mérésen alapuló információk. Mindez a gáz- és áramszolgáltatóknál lehetőséget teremt a visszaélések visszaszorítására, akár a hálózati technikai veszteségek, elszámolási problémák, akár az energialopások területén.

Renk úgy véli, a magyarországi szolgáltatók számára létfontosságú, hogy fogyasztóikat is integrálják a pilot projektekbe, ezzel az ügyfelek is jobban megérthetik az okos mérésben rejlő előnyöket, a szolgáltatók pedig megismerhetik az új értékláncból adódó üzleti modelleket. Az otthoni hálózatok emellett segítik a tudatos energia-felhasználást, lehetővé teszik, hogy folyamatos információ álljon rendelkezésre többek közt az egyes háztartási berendezések fogyasztásáról - mondta Andreas Renk.

Prikk János szerint komoly energia-megtakarítás származhat az optimálásból, akár a veszteségek csökkentésével, akár a teljesítménygörbék kisimításával. Olyan fejlesztésre is van példa, amely a háztartási gépek fogyasztási mintáinak összegyűjtésével és a készülékek azonosításával lehetővé tenné, hogy egy intelligens szkennelést követően a háztartások energiahatékonysága vizsgálhatóvá váljon. Ebből kiderülhetne, hogy mely berendezések szorulnak cserére, a fogyasztó pedig javaslatot kaphatna, hogy az új eszközökkel mennyit takaríthat meg.

A Japánban történt események a biztonságos energiatermelésre irányítják a figyelmet, rávilágítva, hogy az okos hálózat szükséges a zöld energiák térnyeréséhez − hangsúlyozta Renk, aki szerint a jövőben az energiatermelés új módjai mellett a termelt energia okos elosztása és felhasználása is kiemelt kutatási terület lehet. A legfontosabb azonban, hogy milyen okos megoldások állnak majd rendelkezésre a megújuló energia tárolására.