SG.hu·

Új funkciókkal és kezelőfelülettel érkezhet a Firefox 5

Alig készült el a Firefox 4-es verziója, a fejlesztők a háttérben már gőzerővel dolgoznak a következő kiadáson. A Firefox 5 korai előzetese már elérhető és bemutatja, hogy mire számíthatnak majd a felhasználók.

Ugyan a Mozilla Alapítvány hivatalosan még szinte semmit sem árult el a Firefox 5-ről, azonban a ConceivablyTech egyik híre bemutat néhány dolgot. Az anyag szerint a Firefox 5 első előzetese 4.2apre néven került be a fejlesztői rendszerbe. Az azonnal észrevehető, hogy az új böngészőverzióban ismét meg fog újulni a kezelőfelület és számos új funkció is debütálni fog. A Firefox 5 végleges változata júniusban jelenik meg. Ezzel a Mozilla Alapítvány tartja magát a korábban nyilvánosságra hozott fejlesztési ütemtervhez.

Az új programverzió egyik legfontosabb újdonságának a tartalommegosztó funkciók számítanak majd. Várhatóan új szimbólum kerül a címsorba és ez lehetővé fogja tenni a közösségi portálokban (Facebook, Twitter stb.) lévő fiókokhoz és profilokhoz való hozzáféréseket. A második újdonság egy az Internet Explorer 9-ben bemutatkozó funkció, ami a különleges menükkel kapcsolatos. Ezek használatával az internetezők közvetlenül hozzáférhetnek az adott szolgáltatás vagy portál legfontosabb funkcióihoz.

Szintén a Firefox 5-ben mutatkozik be az úgynevezett identitásmenedzser, amely biztosítja a különböző felhasználói virtuális hozzáférések kezelését és lehetővé teszi, hogy az ember mindig a megfelelő jelszót használja az adott honlapokon. Továbbá ki kell emelni a beépített PDF-olvasót, illetve a legnépszerűbb formátumok megjelenítésének, lejátszásának javított támogatását. A beépített PDF-olvasó esetében a Mozilla munkatársai a Google példáját követik, amely hasonló eszközt integrált nemrég a Chrome böngészőbe.

Apró, de fontos változtatást jelenthet a címsor elején elhelyezett startoldal-gomb elhagyása. Az erre való kattintással a felhasználó a startoldalként megadott portálra kerülhetett. A fejlesztők egyelőre még több lehetőséget is vizsgálnak, a céljuk az, hogy a szoftver használhatósága ne romoljon. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban lehetőség lesz több böngészőlap egyidejű kiválasztására és bezárására. Ezenkívül megkönnyítenék és könnyebben áttekinthetővé tennék az adatok feltöltését is.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Gutmann2011. 05. 04.. 14:53||#53
© [HUN]FaTaL2011. 04. 08.. 21:13||#52
Továbbá betölt képeket és egyéb, weboldalon lévõ tartalmat a memóriába, tényleg nem értem a rinyát. Jönnek itt, hogy 10 éve mennyi minden elfért kisebb helyen. Könyörgöm, 10 éve köze nem volt a weboldalaknak a mai tartalomhoz...
© Major2011. 04. 08.. 18:24||#51
Pontosítanék, a 20 Mbyte az egy másik történet 😊

Az Apollo ûrprogramban összességében nagyságrendileg 10 Mbyte szoftver volt. Ez nem az a SW, ami repült, hanem az összes SW modult tartalmazza (pl. a földi tesztelést végzõ SW-t is) .

Az ûrhajón nagyságrendileg 100kByte volt a SW mérete.
© hurkaur2011. 04. 08.. 17:44||#50
atyaúristen, hát ennyi összehányt marhaságot is ritkán olvas az ember.. 😄
© balee662011. 04. 08.. 17:19||#49
Az van, hogy nem igazán láttok a dolgok mögé.
Egy böngészõ tartalmaz egy komplett javascript runtime environmentet (igen, javascript, nem java).
Indítsatok el egy Dev-C++-t, Dev-Pascalt, használjátok egy picit, és nézzétek meg, mennyit foglal, kb. ehhez lehet hasonlítani.
További, a böngészõ tartalmaz egy GUI-t, egy HTML parsert, és egy rakat kényelmi szolgáltatást, nameg egy plugin wrappert mindenképp.
Higgyétek el, nem sok az a pár száz MB, amit megeszik egy browser.
© MacropusRufus2011. 04. 08.. 15:34||#48
azért 20kbyet az max. 20ezer karkater kb.
Azért ez nem túl sok. Most ennyibe egy "Hello World" szöveget sem tudnának beletenni 😉 sarkosítottam, de kb. stimmel.

© MacropusRufus2011. 04. 08.. 15:33||#47
és egyékbént egy jól megírt kód elférne 1Gb-on is.... sztem...
Tehát úgy is írhatjuk, hogy sok embernek azért van 5-6x több memóriája mert szar a kód.
Tehát még máskép: azért fizetnek emberek 5-.6x több memóriárt mert a programozók egy jó része lusta. Így már világos? Gy.k. többlet költségbe vernek a semmiért.

Egyébként a következtetésed hibáas, ui. senki nem halna éhhen ha nem naponta jönnének a fejlesztések! Minek egy év alatt 5-6 új böngészõ verzió???
Muinek évente 4-5 új VGA? Mindek évente 3-4 új cpu v. chipset??? Minek???
Legjobb példák erre a dx verziói. A dx9-ben még hatalmas a lehetõség (lásd ps/xbox360), de a pc-s világ már a 11-et tapossa, ui. a 10-et sem használta ki... Hát ez nem fejlõdés, ez pénzpazarlás és igen is felesleges erõforrás pocsékolás. A CPU-jban rejlõ teljesítményt messze nem használták ki, mert nem ez számít. Hanem az, hogy pörögjön a biznic, kell az inováció meg ilyesmi.
Aztán jönnek a szarabnál szarabb programok...
MEg hát eleve a fejlesztések jó része pocsékba megy, mert az emberek nem cserélik olyan ütembe a hardvert mint ahhogy az fejlõdik.
© sanyicks2011. 04. 08.. 15:29||#46
20 mb? Nem kbyte? 20mb kicsit sok. A holdraszállás nem olyan bonyolult dolog azért, fõleg hogy a vezérlõprogramok kb semmit nem csináltak automatikusan, fõként idõzítõként mûködtek, aminél csak a gyújtási idõpontot, és az elérni kívánt sebességváltozást kellett megadni. Hogy ez mennyi, azt a földön számolták ki nagy számítógépekkel. És persze minden apró lépésnél végig kellett nyomogatni a menübe és kiválasztani azt, szóval nem úgy ment hogy a holdra akarnak menni és a számítógép intézi. Gyak csak a pontosság miatt nem volt manuális meg azért mert több percig tartani egy irányba fárasztó.
© MacropusRufus2011. 04. 08.. 15:16||#45
😊 én is olvastam. És a fedélzeté számítógép teljesítménye nem volt nagyobb egy átlagos manager calculátor teljesítményével (én a 90-es évek közepe felé olvastam, tehát gondolom az akkori calculátorokra gondoltak).

ÉS milyen szépen vezérelte a leszállóegységet?

De az is szép adat - sztem -, hogy az ISS-n nincs 386-nál nagyobb teljesítményû gép. Tehát akkor ott is keményen van optimalizálva a dolog, ui. egy ilyen gép meg nem kezeli a gigabájtos memróriákat csak a megabájtosokat...

© Major2011. 04. 08.. 15:11||#44
Az egy érdekes adat lehet, hogy pl. Az Apollo-11 ûrhajónak a teljes vezérlõprogramja 20 Mb volt (1960 évek vége), amivel, már egy jó pár funkciót el lehetett érni, akár Holdra szállni 😊 Ma már 20 MB mire elég elég?