Berta Sándor
Akár 6 hetente új Firefox-verzió jelenhet meg
Rob Sayre, a Mozilla egyik fejlesztője által nyilvánosságra hozott fejlesztési dokumentum szerint a felhasználók akár másfél havonta találkozhatnak majd az új kiadásokkal.
Tristan Nitot, a Mozilla európai elnöke februárban rámutatott: a Google böngészőjével szemben az segíthet a Mozillának, ha felgyorsítja a fejlesztési és hibajavítási munkát. Ennek a stratégiának köszönhető, hogy idén már négy böngészőverzió (Firefox 4, 5, 6 és 7) fog megjelenni. Nos, a Roy Sayre által bemutatott háttérinformációknak köszönhetően a felhasználók most bepillantást nyerhetnek a tervekbe.
A Mozillánál gyakorlatilag lemásolták a Chrome fejlesztői által alkalmazott gyakorlatot. A Google-hez hasonlóan az alapítvány is úgynevezett fejlesztési csatornákat hoz létre és ezekben lesznek elérhetők a különböző szakaszban lévő verziók. Négy ilyen fejlesztési csatorna (programtároló) lesz: a mozilla-central, a firefox-experimental, a firefox-beta és a végleges kiadásoknak fenntartott Firefox. Az egyes új funkciókat a négy csatornától függetlenül fejlesztik ki és csak a stabil változataikat helyezik el a mozilla-centralban. Ugyanakkor ez tartalmazza a legkevésbé stabilabb Firefox-verziókat. Az újdonságok idővel átkerülnek a firefox-experimental tárolóba, ahol még mindig lehetőség van az egyes funkciók kipróbálására, blokkolására, ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy azok nem elég stabilak. A bétatárolóba már csak azok a funkciók kerülnek, amiket a böngésző végleges kiadásaiba is integrálnak.
A szervezet abból indul ki, hogy a felhasználók száma minden egyes lépéssel a tízszeresére nő. Ha 100 000-en dolgoznak a kezdetleges változatokon, akkor a kísérleti verziókon már egymillióan, míg a bétakiadásokon már tízmillióan fognak, miközben a végleges Firefoxokat több százmillióan használják majd. Első lépésként a Mozilla 500 000 embert akar bevonni a firefox-experimental szakaszba és 1,5 milliót a firefox-beta szakaszba.
A teljes négy lépcsős folyamat várhatóan kereken 18 hetet vesz majd igénybe és számos párhuzamos fejlesztési szakasz lesz. Az újdonságok 6 hetenként lépnek egy lépcsőfokkal feljebb, de az egyes szakaszoknál lehetnek átfedések. Így egy végleges Firefox-verzió akár 6 hét alatt elkészülhet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Mozilla böngészője ezentúl ilyen ütemterv szerint is fog készülni.
Az új fejlesztési modell alapvetően különbözik a régitől. A Firefox 4 fejlesztése például több mint egy éven át tartott. A Firefox 5-tel kapcsolatos munkákra azonban a szakemberek alig néhány hetet szánnak, az új funkciókat már 3 héten belül el akarják helyezni a mozilla-central tárolóba. Változás, hogy a biztonsági frissítések kimaradnak a fejlesztési folyamatból. A Mozillánál ugyanis úgy gondolják, hogy ilyen ütemterv mellett felesleges kiadni frissítéseket, azokat az új verzióba integrálják. Az esetleges frissítések a háttérben zajlanak majd és ezekről a felhasználók elvileg nem is fognak tudni. Ugyanakkor az internetezőknek lehetőségük lesz az automatikus frissítési funkció kikapcsolására. A Firefox 3.6x és a 4.x változatokhoz azonban továbbra is lesznek hibajavítások.
Az új folyamatban a legnagyobb kihívást a böngészőkiegészítők jelentik, mivel ezeket sokkal gyakrabban kell majd a fejlesztőknek az új kiadásokhoz igazítaniuk. Azonban a Mozilla minden végleges verziónál 12 hetes türelmi időszakot ad a kiegészítőfejlesztőknek arra, hogy kiszűrjék az esetleges kompatibilitási problémákat. Emellett a Jetpack néven fejlesztett kiegészítőmenedzselő rendszer szintén segíthet a programozóknak.
Tristan Nitot, a Mozilla európai elnöke februárban rámutatott: a Google böngészőjével szemben az segíthet a Mozillának, ha felgyorsítja a fejlesztési és hibajavítási munkát. Ennek a stratégiának köszönhető, hogy idén már négy böngészőverzió (Firefox 4, 5, 6 és 7) fog megjelenni. Nos, a Roy Sayre által bemutatott háttérinformációknak köszönhetően a felhasználók most bepillantást nyerhetnek a tervekbe.
A Mozillánál gyakorlatilag lemásolták a Chrome fejlesztői által alkalmazott gyakorlatot. A Google-hez hasonlóan az alapítvány is úgynevezett fejlesztési csatornákat hoz létre és ezekben lesznek elérhetők a különböző szakaszban lévő verziók. Négy ilyen fejlesztési csatorna (programtároló) lesz: a mozilla-central, a firefox-experimental, a firefox-beta és a végleges kiadásoknak fenntartott Firefox. Az egyes új funkciókat a négy csatornától függetlenül fejlesztik ki és csak a stabil változataikat helyezik el a mozilla-centralban. Ugyanakkor ez tartalmazza a legkevésbé stabilabb Firefox-verziókat. Az újdonságok idővel átkerülnek a firefox-experimental tárolóba, ahol még mindig lehetőség van az egyes funkciók kipróbálására, blokkolására, ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy azok nem elég stabilak. A bétatárolóba már csak azok a funkciók kerülnek, amiket a böngésző végleges kiadásaiba is integrálnak.
A szervezet abból indul ki, hogy a felhasználók száma minden egyes lépéssel a tízszeresére nő. Ha 100 000-en dolgoznak a kezdetleges változatokon, akkor a kísérleti verziókon már egymillióan, míg a bétakiadásokon már tízmillióan fognak, miközben a végleges Firefoxokat több százmillióan használják majd. Első lépésként a Mozilla 500 000 embert akar bevonni a firefox-experimental szakaszba és 1,5 milliót a firefox-beta szakaszba.
A teljes négy lépcsős folyamat várhatóan kereken 18 hetet vesz majd igénybe és számos párhuzamos fejlesztési szakasz lesz. Az újdonságok 6 hetenként lépnek egy lépcsőfokkal feljebb, de az egyes szakaszoknál lehetnek átfedések. Így egy végleges Firefox-verzió akár 6 hét alatt elkészülhet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Mozilla böngészője ezentúl ilyen ütemterv szerint is fog készülni.
Az új fejlesztési modell alapvetően különbözik a régitől. A Firefox 4 fejlesztése például több mint egy éven át tartott. A Firefox 5-tel kapcsolatos munkákra azonban a szakemberek alig néhány hetet szánnak, az új funkciókat már 3 héten belül el akarják helyezni a mozilla-central tárolóba. Változás, hogy a biztonsági frissítések kimaradnak a fejlesztési folyamatból. A Mozillánál ugyanis úgy gondolják, hogy ilyen ütemterv mellett felesleges kiadni frissítéseket, azokat az új verzióba integrálják. Az esetleges frissítések a háttérben zajlanak majd és ezekről a felhasználók elvileg nem is fognak tudni. Ugyanakkor az internetezőknek lehetőségük lesz az automatikus frissítési funkció kikapcsolására. A Firefox 3.6x és a 4.x változatokhoz azonban továbbra is lesznek hibajavítások.
Az új folyamatban a legnagyobb kihívást a böngészőkiegészítők jelentik, mivel ezeket sokkal gyakrabban kell majd a fejlesztőknek az új kiadásokhoz igazítaniuk. Azonban a Mozilla minden végleges verziónál 12 hetes türelmi időszakot ad a kiegészítőfejlesztőknek arra, hogy kiszűrjék az esetleges kompatibilitási problémákat. Emellett a Jetpack néven fejlesztett kiegészítőmenedzselő rendszer szintén segíthet a programozóknak.
