Berta Sándor
Átok is lehet a Facebooknak a forradalmi népszerűség
A világ legnépszerűbb közösségi portáljának vezetői alighanem csak részben tudnak örülni annak, hogy a szolgáltatás nagy szerepet játszott előbb a tunéziai, majd az egyiptomi eseményekben.
Ethan Zuckermann amerikai hálózatkutató a Harvard Egyetem Berkman Internetes és Közösségi Központjának munkatársaként dolgozik. Elsősorban azzal foglalkozik, hogy a különböző médiák és technológiák milyen befolyással vannak a fejlődő országokra.
"A Facebook és más közösségi hálózatok a tunéziai és az egyiptomi forradalom kirobbanásában kétségtelenül nagy szerepet játszottak, de nem főszerepet. A tüntetéseket ugyanis a több éven keresztül felgyülemlő és növekvő gazdasági és politikai frusztráció váltotta ki. Az események a régióban leginkább a műholdas televíziózás segítségével terjedtek el. Egyértelműen azok az emberek váltak az események sztárjaivá, akiknek sikerült a demonstrációkat nagyobb részt békésen megszervezniük és egy valódi változást megvalósítaniuk. Emellett az egyszerű emberek a sztárok, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy az utcára vonuljanak."
A líbiai internetet néhány napja esténként lekapcsolják
"A közösségi médiák ugyan meghatározó szerepet töltöttek be, de hiba lenne ezeket az egész esemény központjába állítani. Az általuk gyakorolt befolyás leginkább a tunéziai tüntetéseken volt megfigyelhető. Sidi Bouzid egy mindössze 40 000 lakosú kisváros és meglehetősen el van szigetelve az ország többi részétől. A tunéziai sajtóorgánumok nem tudósítottak a demonstrációkról és a hatóságok próbálták elérni, hogy az újságírók se utazzanak oda. Éppen ezért az események a Facebookon keresztül váltak ismertté. A közösségi oldal nélkül nagyon valószínű, hogy az egész akció nem terjedt volna túl a város határain" - összegezte a tapasztalatokat Ethan Zuckermann.
A Harvard Egyetem Berkman Internetes és Közösségi Központ munkatársa ezután kitért az egyiptomi fejleményekre. Mint elmondta, ott a helyzet bonyolultabb. Számos jel mutat arra, hogy a szociális médiák hozzájárultak a január 25-i első és a következő néhány napban megvalósított tüntetések megszervezéséhez. De az akciók azután is folytatódtak, hogy a hatóságok lekapcsoltatták az internethálózatot, így hiba túl sok elismeréssel illetni a világhálós szervezkedéseket. Ennek ellenére érdekes, hogy a Facebook egy olyan médiává vált, amely megkérdezi a fiatalokat a politikai véleményükről és az ott felmerülő ötletek, elképzelések beszédtémává válnak.
A kutató a munkája során arra kíváncsi, hogy milyen befolyással van a technika és a média a fejlődő országokra és az ottani helyzetre. Zuckermann közölte: egyaránt gyűjt anekdotákat és adatokat. Nagyon hasznos lehet a helyi történetek meghallgatása, például, ha egy tüntető arról mesél, hogy miként lehet az embereket az eseményekben való részvételre rábeszélni. De eközben azzal is tisztában kell lenni, hogy az internet és a Facebook mennyire kevéssé vagy éppen nagyon szövi át a lakosok életét. Ha erről nem beszélhetünk, akkor kevésbé valószínű, hogy ezek a technológiák képesek a felhasználók mozgósítására. Ettől függetlenül a Facebook, a Twitter vagy más szolgáltatások kisebb csoportok számára nagyon is fontosak lehetnek.
A tévéadók Facebookra feltöltött felvételeket mutatnak
A szakember szerint nagyon fontos, hogy a televízióadók felerősíthetik a tweetek és a Facebook-bejegyzések hatását, visszhangját. A közösségi oldal ugyanakkor érdekes helyzetben van. Egyrészt szeretné, hogy világszerte legyenek regisztrált tagjai, de ha egy platformot úgy állítanak be, hogy forradalmakat szervez, akkor ezek után már nagyon nehéz dolga van. nehezen győzheti meg például Kína vagy Vietnam kormányát arról, hogy feloldja az ellene elrendelt esetleges blokádokat. Mint ismeretes, a társaság Hongkongban szeretne értékesítési irodát nyitni. A Facebook megpróbálja azt az álláspontot képviselni, hogy a technika valójában semleges.
"A Twitter nagyon hasznos az olyan emberek számára, mint amilyen én is vagyok,. Hasznos azoknak, akik az események helyszínéről szeretnek állandóan valós idejű információkat kapni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Twitter üzenetek, amelyek gyakran ellentmondásosak és hibásak, nem mindenki számára készülnek. A Twitter hasznos segítség, mert egy erős mobil platform, de a közössége kisebb a YouTube vagy a Facebook táboránál. A YouTube viszont az elmúlt években az online videók hasznos lelőhelyévé vált és a leginkább lehetővé teszi a tüntetések átélését."
"A Facebook számára egyértelműen kihívást jelent, hogy az oldalt számos aktivista használja, akik azonban nem szívesen adják meg a valódi nevüket. Éppen ezért a portálnak át kellene gondolnia a jelenlegi irányelveit és ki kellene neveznie egy olyan megbízottat, aki reagálni tud az olyan helyzetekre, amikor egy személy vagy egy csoport profilját azért kapcsolják le, mert a névtelenség védelme mögé rejtőzik. A szolgáltatásban ugyanakkor komoly lehetőségek is rejlenek, elsősorban a reklámoknak köszönhetően. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azok a vállalatok, amelyek a világhálón megvédik a szabad véleményeket és az aktivistákat, sok elismerést zsebelhetnek be" emelte ki Ethan Zuckermann.
A kutató hangsúlyozta: a tüntetéseket alapvetően a média teszi lehetővé. A jelenlegi médiapiacon klasszikus és online sajtóorgánumok találhatók. Az utóbbi új médiák lehetővé teszik a demonstrálók és az aktivisták számára, hogy globálisan hallathassák a hangjukat. De az, hogy mindez valódi változásokhoz vezet-e, az nagyban függ attól, hogy az emberek mennyire figyelnek fel az emberek saját és a médiák által felerősített véleményére. Egyiptom esetében nagyon jól meghallotta a közvélemény ezeket a hangokat. De mi van Jemennel, Algériával vagy éppen Bahreinnel? Ha a közvélemény nem figyel fel az ottani felhasználók véleményére, akkor az sem segít a helyzeten, hogy a sajtóorgánumok felkapják ezeket a témákat.
Egyiptomban - a tunéziai események hatásainak elkerülésére - január végén betiltották a Twitter és a Facebook használatát, így merő ábránddá vált a közösségi-forradalom. Zuckermann szavait alátámasztja, hogy a pekingi kormány már árgus szemekkel figyeli a közösségi portálokat, pont azért, mert Egyiptom példája bebizonyította, hogy hatékony eszközök lehetnek a cenzúra kikerülésében és a véleményszabadság biztosításában.
Ethan Zuckermann amerikai hálózatkutató a Harvard Egyetem Berkman Internetes és Közösségi Központjának munkatársaként dolgozik. Elsősorban azzal foglalkozik, hogy a különböző médiák és technológiák milyen befolyással vannak a fejlődő országokra.
"A Facebook és más közösségi hálózatok a tunéziai és az egyiptomi forradalom kirobbanásában kétségtelenül nagy szerepet játszottak, de nem főszerepet. A tüntetéseket ugyanis a több éven keresztül felgyülemlő és növekvő gazdasági és politikai frusztráció váltotta ki. Az események a régióban leginkább a műholdas televíziózás segítségével terjedtek el. Egyértelműen azok az emberek váltak az események sztárjaivá, akiknek sikerült a demonstrációkat nagyobb részt békésen megszervezniük és egy valódi változást megvalósítaniuk. Emellett az egyszerű emberek a sztárok, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy az utcára vonuljanak."
A líbiai internetet néhány napja esténként lekapcsolják
"A közösségi médiák ugyan meghatározó szerepet töltöttek be, de hiba lenne ezeket az egész esemény központjába állítani. Az általuk gyakorolt befolyás leginkább a tunéziai tüntetéseken volt megfigyelhető. Sidi Bouzid egy mindössze 40 000 lakosú kisváros és meglehetősen el van szigetelve az ország többi részétől. A tunéziai sajtóorgánumok nem tudósítottak a demonstrációkról és a hatóságok próbálták elérni, hogy az újságírók se utazzanak oda. Éppen ezért az események a Facebookon keresztül váltak ismertté. A közösségi oldal nélkül nagyon valószínű, hogy az egész akció nem terjedt volna túl a város határain" - összegezte a tapasztalatokat Ethan Zuckermann.
A Harvard Egyetem Berkman Internetes és Közösségi Központ munkatársa ezután kitért az egyiptomi fejleményekre. Mint elmondta, ott a helyzet bonyolultabb. Számos jel mutat arra, hogy a szociális médiák hozzájárultak a január 25-i első és a következő néhány napban megvalósított tüntetések megszervezéséhez. De az akciók azután is folytatódtak, hogy a hatóságok lekapcsoltatták az internethálózatot, így hiba túl sok elismeréssel illetni a világhálós szervezkedéseket. Ennek ellenére érdekes, hogy a Facebook egy olyan médiává vált, amely megkérdezi a fiatalokat a politikai véleményükről és az ott felmerülő ötletek, elképzelések beszédtémává válnak.
A kutató a munkája során arra kíváncsi, hogy milyen befolyással van a technika és a média a fejlődő országokra és az ottani helyzetre. Zuckermann közölte: egyaránt gyűjt anekdotákat és adatokat. Nagyon hasznos lehet a helyi történetek meghallgatása, például, ha egy tüntető arról mesél, hogy miként lehet az embereket az eseményekben való részvételre rábeszélni. De eközben azzal is tisztában kell lenni, hogy az internet és a Facebook mennyire kevéssé vagy éppen nagyon szövi át a lakosok életét. Ha erről nem beszélhetünk, akkor kevésbé valószínű, hogy ezek a technológiák képesek a felhasználók mozgósítására. Ettől függetlenül a Facebook, a Twitter vagy más szolgáltatások kisebb csoportok számára nagyon is fontosak lehetnek.
A tévéadók Facebookra feltöltött felvételeket mutatnak
A szakember szerint nagyon fontos, hogy a televízióadók felerősíthetik a tweetek és a Facebook-bejegyzések hatását, visszhangját. A közösségi oldal ugyanakkor érdekes helyzetben van. Egyrészt szeretné, hogy világszerte legyenek regisztrált tagjai, de ha egy platformot úgy állítanak be, hogy forradalmakat szervez, akkor ezek után már nagyon nehéz dolga van. nehezen győzheti meg például Kína vagy Vietnam kormányát arról, hogy feloldja az ellene elrendelt esetleges blokádokat. Mint ismeretes, a társaság Hongkongban szeretne értékesítési irodát nyitni. A Facebook megpróbálja azt az álláspontot képviselni, hogy a technika valójában semleges.
"A Twitter nagyon hasznos az olyan emberek számára, mint amilyen én is vagyok,. Hasznos azoknak, akik az események helyszínéről szeretnek állandóan valós idejű információkat kapni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Twitter üzenetek, amelyek gyakran ellentmondásosak és hibásak, nem mindenki számára készülnek. A Twitter hasznos segítség, mert egy erős mobil platform, de a közössége kisebb a YouTube vagy a Facebook táboránál. A YouTube viszont az elmúlt években az online videók hasznos lelőhelyévé vált és a leginkább lehetővé teszi a tüntetések átélését."
"A Facebook számára egyértelműen kihívást jelent, hogy az oldalt számos aktivista használja, akik azonban nem szívesen adják meg a valódi nevüket. Éppen ezért a portálnak át kellene gondolnia a jelenlegi irányelveit és ki kellene neveznie egy olyan megbízottat, aki reagálni tud az olyan helyzetekre, amikor egy személy vagy egy csoport profilját azért kapcsolják le, mert a névtelenség védelme mögé rejtőzik. A szolgáltatásban ugyanakkor komoly lehetőségek is rejlenek, elsősorban a reklámoknak köszönhetően. Azt sem szabad elfelejteni, hogy azok a vállalatok, amelyek a világhálón megvédik a szabad véleményeket és az aktivistákat, sok elismerést zsebelhetnek be" emelte ki Ethan Zuckermann.
A kutató hangsúlyozta: a tüntetéseket alapvetően a média teszi lehetővé. A jelenlegi médiapiacon klasszikus és online sajtóorgánumok találhatók. Az utóbbi új médiák lehetővé teszik a demonstrálók és az aktivisták számára, hogy globálisan hallathassák a hangjukat. De az, hogy mindez valódi változásokhoz vezet-e, az nagyban függ attól, hogy az emberek mennyire figyelnek fel az emberek saját és a médiák által felerősített véleményére. Egyiptom esetében nagyon jól meghallotta a közvélemény ezeket a hangokat. De mi van Jemennel, Algériával vagy éppen Bahreinnel? Ha a közvélemény nem figyel fel az ottani felhasználók véleményére, akkor az sem segít a helyzeten, hogy a sajtóorgánumok felkapják ezeket a témákat.
Egyiptomban - a tunéziai események hatásainak elkerülésére - január végén betiltották a Twitter és a Facebook használatát, így merő ábránddá vált a közösségi-forradalom. Zuckermann szavait alátámasztja, hogy a pekingi kormány már árgus szemekkel figyeli a közösségi portálokat, pont azért, mert Egyiptom példája bebizonyította, hogy hatékony eszközök lehetnek a cenzúra kikerülésében és a véleményszabadság biztosításában.