MTI

Tíz éves a Wikipédia, az emberiség közös memóriája

Az emberiség közös memóriájának nevezte a Wikipédiát Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a szabad felhasználású online enciklopédia tizedik születésnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében összegyűlt több száz érdeklődőnek a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke nyitóbeszédében elmondta: a Wikipédia legfontosabb különbsége az emberi aggyal szemben, hogy az internetes tudástárnak nincsenek érzelmei. A havonta mintegy 440 millió egyedi látogatót vonzó oldal mára a világ ötödik legnézettebb hivatkozásává nőtte ki magát. A nonprofit szervezet több mint százezer önkéntese továbbra is azon dolgozik, hogy a minden ember számára ingyen elérhető internetes lexikon megőrizze a tartalmak pontosságát, tárgyilagosságát.

Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója videoüzenetben köszöntötte a budapesti konferencia résztvevőit, akik egyebek mellett azokat a kérdéseket is napirendre tűzték, hogy a több mint 180 ezer magyar szócikket tartalmazó felület "szerkesztőségét“ miként lehetne újabb segítőkkel bővíteni. A Wikipédia legnagyobb problémája ugyanis, hogy a rendkívüli mértékű fejlődés ellenére viszonylag kevesen vannak azok, akik a szócikkek szerkesztésébe is bele mernek vágni. Önkéntes szakértők nélkül pedig egyre kevésbé tartható az oldal bővülésének jelenlegi üteme.


Jimmy Wales

A magyar felületet havonta átlagosan 44 milliószor töltik le. A látogatók 87 százaléka Magyarországról, 5 százaléka Romániából, 2 százaléka Szlovákiából nézi meg az oldalakat - magyarázta Damokos Bence, a Wikimédia Magyarország egyesület ügyvezető alelnöke. A magyar felületen mintegy 600 visszatérő, azaz havonta legalább öt szócikknél többet szerkesztő önkéntes dolgozik, ők 2010 novemberéig több mint 9 millió szerkesztést végeztek.

Mészöly Tamás, az alapítvány felügyelőbizottsági elnöke elmondta, hogy a Wikipédia angol változatával szemben a magyar nyelvű oldalra nem kerülhet fel úgy tartalom, hogy azt legalább egy szerkesztő ne ellenőrizte volna. Az Európában elsőként Magyarországon bevezetett változtatással sikerült elérni az egyértelmű pontatlanságok, illetve az enciklopédia alapvető formai és tartalmi követelményeinek nem megfelelő szócikkek publikálás előtti kiszűrését - hangsúlyozta Mészöly Tamás, hozzátéve, hogy ezt a módszert azóta már a német felületen is átvették. Ha korábban is ezt a módszert alkalmazták volna, akkor nem fordulhatott volna elő az, ami a múlt év végén, amikor több mint ötezer szócikket el kellett távolítani a magyar Wikipédiáról, mert az egyik önkéntes szerkesztő korábban folyamatosan jogvédett tartalamakat töltött fel - mondta Damokos Bence.

Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation (alapítvány) új közösségek megszólításáért felelős igazgatója előadásában kifejtette: az egyetemi hallgatókat, oktatókat is szeretnék bevonni az aktív szerkesztői munkába. Az alapítvány ezért egy próbaprojektet hozott létre, amelyben a diákok a tananyag részeként segíthették az angol nyelvű szócikkek szerkesztését. A diákok íráskészségét és felelősségérzetét serkentő javítói munka annyira sikeres volt, hogy az Egyesült Államokban 2007 és 2009 között már 59 kurzus foglalkozott az angol Wikipédia fejlesztésével.

A papíralapú enciklopédiáknál terjedelmesebb portálon jelenleg 270 nyelven 17 milliónál is több szócikk olvasható. A nonprofit vállalkozás ezzel a tekintélyes eredménnyel számos üzleti alapon szervező oldalt is maga mögé utasított. Az alapítvány vezetői azonban az üzleti szféra csábítása ellenére is kitartanak amellett, hogy a szabad enciklopédia sohasem válhat nyereségorientált üzleti vállalkozássá. A San Francisco-i székhelyű alapítvány mindössze 64 fizetett alkalmazottal dolgozik, az üzemeltetési költségek fedezésére szükséges évi 20 millió dollárt (4,2 milliárd forintot) adományokból gyűjtik össze.

A magyarországi hozzájárulásokból eddig mintegy ötmillió forint jött össze - mondta Damokos Bence, hozzátéve, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva még szerényebben adakozó magyarok általában 3-4 ezer forinttal támogatják az oldalt. A fejlődés szempontjából viszont most az a legfontosabb, hogy a hiányzó területekre lelkes és hozzáértő munkatársakat toborozzanak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ferrer #16
    Minden cikknél ott vannak a referenciák, ahonnan átemelik az anyagokat, mint egy könyvben. Ha baromság jelenik meg, az nem annyira a Wikipedia hibája, mint a hivatkozott szerzőké.
  • Molnibalage #15
    Nem éri meg. A felhasználók 99%-a a matek és komoly tudományos cikkeket amúgy sem érti meg. Nincs az a pénz, amit kipengetnének, hogy mindenkinek ez elérhető legyen. Ez egy zárt valami. Akinek kell, az fizesse meg.
  • Justil #14
    de, gondoltam rá. sőt, sztem nálam okosabb, és a témában jártasabb emberek is gondoltak rá...de nem arra jutottak, mint te.
  • Rotyoka #13
    vagy csak te hiszed azt hogy nem pontos, erre még véletlenül sem gondoltál nem?
  • Justil #12
    én nem mondtam, hogy ne örüljünk neki, nem mondtam h nem jó, csak nem érdemes minden, a wikipedian leírt dolgot szóról szóra elhinni. nem árt néha 1 kis szkepticizmus...

    az meg, hogy a wikipedian cenzúra van nem összeesküvés elmélet, hanem tény, jópárszor kiderült már. ettől még a mindennapokban én is sokszor onnan szedem az infókat, de nem mind1 milyen témában. ha a dél-amerikai lepkék párzási szokásairól, vagy a wankel motor működéséről olvas az ember, akkor valszeg hiteles infót kap, ellenben könnyen lehet, hogy a

    "fajokról, politikáról és egyéb összeesküvéselméletekről"

    szóló szócikkekben leírtakkal nem mindenki értene egyet. azt hiszem ez elég diszkrét megfogalmazás, nemde?
  • Kornan #11
    A tudásnak ára van, jah ezért gondoltam, hogy fizetett alkalmazottak lennének, akik csinálnák és az országok közösen finanszíroznák. Szerintem, hasznos lenne az emberiség számára, ha minden/legtöbb tudás ingyen elérhető lenne bárki számára. A wikipedia döcög errefelé, de kétséges, hogy eléri valaha-e a megfelelő szintet, ezért kéne kicsit besegíteni szerintem.

    Később a végeredmény pedig olyan lenne, hogy ha egy egész életében városban lakó ember holnap elhatározná, hogy sárgarépát szeretne termeszteni az újdonsült kertjében, vagy akármit, akkor felmenne oda és ott szépen le lenne írva, szemléltetve lenne, mit kell tennie. Vagy szeretne megtanulni franciául, egészséges életmódra szeretne váltani,robot építeni.... Akkor az mind ott lenne pár kattintásnyira.

    Egy olyan dolog, amit méltán nevezhetünk az emberiség közös memóriájának.

    Amit adtál oldalt, ott nagyon specifikus szakkönyvek vannak, sok különálló szerzőtől összeszedve. Ez nem valami hatékony, mert ismerni kell mi a jó, ha nem ismered el kell olvasod és meg kell venned akár több könyvet is, nem biztos, hogy aktuális. Szóval több időt kell rászánnod, mintha egy helyen le lenne írva tutira jól, tutira minden, frankón. Persze, ha valakit valami csak felületesen érdekel, akkor nem kattintana rá a bővebben gombra, vagy ilyesmi.
  • Ahoy #10
    Na akkor itt az ideje fajokról, politikáról és egyéb összeesküvéselméletekről beszélni...

    Amúgy örüljünk, hogy van. Rengeteg tudást oszt meg az egyszerű emberekkel. Lassan mindenki megszokja, hogyha nem tud valamit, akkor beírja google-be, és úgyis wikipédia találat jön ki elsők között. Így akarva-akaratlanul is, de rengeteg tudás vándorol a fejekbe.

    Néhol biztos nem egyeznek a vélemények, és citation need meg stb... De akkoris hatalmas találmány, az biztos. Okostelefonok korában szinte mint egy mobil agylink használható az emberiség közös tudásának eléréséhez.
  • Justil #9
    mivicces?
  • JMáté #8
    LOL
  • Molnibalage #7
    Ez azért nem fog megvalósulni, mert a tudásnak ára van. Sciencedirect és hasonló oldalkon hozzáférhetsz tudományos anyaghoz. Pénzért.