Berta Sándor
A Wikipedia és a Facebook a mérvadó
A Telekom Austria Group az osztrák, a szlovén és a horvát internetezők szokásait vizsgálta. Kiderült, hogy a népszerű online lexikont és a közösségi portált használják a leggyakrabban az emberek.
Az információs és a kommunikációs technológiák alapvetően és nagy mértékben megváltoztatják a társadalmunkat. Ez elsősorban az 1980 után született, úgynevezett digitálisan natív nemzedék tagjainak köszönhető. Ők ugyanis eleve a számítógépekkel, a mobiltelefonokkal és a digitális médiákkal együtt nőttek fel. Dr. Hannes Ametsreiter, a Telekom Austria Group vezérigazgatója szerint ennek a folyamatnak a következményeivel mindenkinek tisztában kell lennie.
"Cégünk az ajánlataival igyekszik megteremteni a jövő alkalmazásaihoz szükséges hálózati infrastruktúrákat. Ahhoz azonban, hogy az ügyfeleinknek a kommunikációs igényeiket kielégítő megoldásokat kínálhassunk, időben fel kell ismernünk a különböző trendeket és fejlesztési folyamatokat. Piac- és innovációvezető vállalatként termékeinkkel és a szolgáltatásainkkal mi is hozzájárulunk a fejlődéshez, de a felelősségünk része az is, hogy megfelelő tájékozódást és biztonságot biztosítsunk az embereknek ebben a technológiák által folyamatosan változó társadalomban" - nyilatkozta a vezető.
Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban a megkérdezett felhasználók 75 százaléka fontosnak tartotta, hogy szélessávú internethozzáférése legyen. Az osztrákok 50 százaléka internetelérés nélkül úgy érzi magát, mintha el lenne vágva a külvilágtól és erősen korlátozva lennének a kommunikációs lehetőségei. Szlovéniában ez az arány még magasabb, 65 százalék, míg Horvátországban 80 százalék.
"Az internetezőknél nagyon magas azoknak az aránya, akik a Web 2.0-s alkalmazásokra, mint hiteles információforrásokra tekintenek. Úgy is mondhatjuk, hogy a Wikipedia az új televízió és az új napilap, s a megkérdezettek több mint 50 százaléka tartja hitelesnek" - összegezte a tapasztalatokat prof. dr. Rudolf Bretschneider, a GfK Austria ügyvezetője. Emellett kiderült az is, hogy a fiatalok gyakorlatilag képtelenek meglenni a közösségi oldalak nélkül. Ausztriában a 19 évesnél fiatalabbak 85, Szlovéniában 90, míg Horvátországban 100 százaléka regisztrálta magát a Facebookon.
Mivel a felhasználók bíznak ezekben a honlapokban, így ott könnyen megosztják másokkal a velük kapcsolatos adatokat. A horvátok 67 százaléka adta ki a Facebookon a valódi nevét, 69 százaléka a fotóját és 63 százaléka az e-mail címét. Szlovéniában a válaszadók 29 százaléka még a postai címét és 20 százaléka a telefonszámát is megosztotta ilyen módon a Facebookon lévő ismerőseivel. Az osztrákok és szlovén fiatalok egyharmada egyáltalán nem foglalkozik a magánélete védelmével, a horvátoknál ez az arány pedig 50 százalék.
Összességében elmondható, hogy az internet vált a mindennapi tájékozódás első számú eszközévé, ezzel szemben a rádió és a televízió pedig szinte kizárólag kikapcsolódási célokat szolgál. Emellett egyre jobban összefonódik a világháló és a mobil készülékek világa. Ezt támasztja alá, hogy az osztrák és a szlovén megkérdezettek 30 százaléka már a mobiljáról lép be a közösségi oldalakra, Horvátországban pedig ugyanígy tesz a válaszadók 40 százaléka.
Az információs és a kommunikációs technológiák alapvetően és nagy mértékben megváltoztatják a társadalmunkat. Ez elsősorban az 1980 után született, úgynevezett digitálisan natív nemzedék tagjainak köszönhető. Ők ugyanis eleve a számítógépekkel, a mobiltelefonokkal és a digitális médiákkal együtt nőttek fel. Dr. Hannes Ametsreiter, a Telekom Austria Group vezérigazgatója szerint ennek a folyamatnak a következményeivel mindenkinek tisztában kell lennie.
"Cégünk az ajánlataival igyekszik megteremteni a jövő alkalmazásaihoz szükséges hálózati infrastruktúrákat. Ahhoz azonban, hogy az ügyfeleinknek a kommunikációs igényeiket kielégítő megoldásokat kínálhassunk, időben fel kell ismernünk a különböző trendeket és fejlesztési folyamatokat. Piac- és innovációvezető vállalatként termékeinkkel és a szolgáltatásainkkal mi is hozzájárulunk a fejlődéshez, de a felelősségünk része az is, hogy megfelelő tájékozódást és biztonságot biztosítsunk az embereknek ebben a technológiák által folyamatosan változó társadalomban" - nyilatkozta a vezető.
Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban a megkérdezett felhasználók 75 százaléka fontosnak tartotta, hogy szélessávú internethozzáférése legyen. Az osztrákok 50 százaléka internetelérés nélkül úgy érzi magát, mintha el lenne vágva a külvilágtól és erősen korlátozva lennének a kommunikációs lehetőségei. Szlovéniában ez az arány még magasabb, 65 százalék, míg Horvátországban 80 százalék.
"Az internetezőknél nagyon magas azoknak az aránya, akik a Web 2.0-s alkalmazásokra, mint hiteles információforrásokra tekintenek. Úgy is mondhatjuk, hogy a Wikipedia az új televízió és az új napilap, s a megkérdezettek több mint 50 százaléka tartja hitelesnek" - összegezte a tapasztalatokat prof. dr. Rudolf Bretschneider, a GfK Austria ügyvezetője. Emellett kiderült az is, hogy a fiatalok gyakorlatilag képtelenek meglenni a közösségi oldalak nélkül. Ausztriában a 19 évesnél fiatalabbak 85, Szlovéniában 90, míg Horvátországban 100 százaléka regisztrálta magát a Facebookon.
Mivel a felhasználók bíznak ezekben a honlapokban, így ott könnyen megosztják másokkal a velük kapcsolatos adatokat. A horvátok 67 százaléka adta ki a Facebookon a valódi nevét, 69 százaléka a fotóját és 63 százaléka az e-mail címét. Szlovéniában a válaszadók 29 százaléka még a postai címét és 20 százaléka a telefonszámát is megosztotta ilyen módon a Facebookon lévő ismerőseivel. Az osztrákok és szlovén fiatalok egyharmada egyáltalán nem foglalkozik a magánélete védelmével, a horvátoknál ez az arány pedig 50 százalék.
Összességében elmondható, hogy az internet vált a mindennapi tájékozódás első számú eszközévé, ezzel szemben a rádió és a televízió pedig szinte kizárólag kikapcsolódási célokat szolgál. Emellett egyre jobban összefonódik a világháló és a mobil készülékek világa. Ezt támasztja alá, hogy az osztrák és a szlovén megkérdezettek 30 százaléka már a mobiljáról lép be a közösségi oldalakra, Horvátországban pedig ugyanígy tesz a válaszadók 40 százaléka.