A dolgozók többsége szerint az eredményes munkához ma már nem kell feltétlenül a munkahelyen lenni. A távmunkával nő a lojalitás, ráadásul még többet dolgoznak a munkavállalók.

A Cisco frissen közzétett nemzetközi felmérésének eredménye szerint világszerte ötből három munkavállaló úgy gondolja, hogy az eredményes munkavégzéshez manapság már nem kell feltétlenül az irodában tartózkodni. A válaszadók olyannyira fontosnak tartják a vállalati információk rugalmas és mobil elérését, hogy 50 százalékuk inkább választana alacsonyabb fizetéssel járó, de irodán kívüli munkavégzést lehetővé tevő munkahelyet.

"A munkaerő mobilitásának növekedése elkerülhetetlenül új biztonsági és kockázatkezelési kihívások elé állítja a vállalatokat. A felmérés azt jelzi, hogy - főként a tudásalapú munkahelyeken - nagyon nagy szükség lenne a távmunka kereteinek biztosítására, illetve ezzel párhuzamosan a vállalati szabályzatok felülvizsgálatára, a végfelhasználók képzésére, valamint a dolgozók és az informatikai részlegek közötti kapcsolat erősítésére, a bizalom növelésére" - hangsúlyozta György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. A vállalatok növekedési esélye, hatékonysága, versenyelőnye és kockázatkezelési képessége nagyban függ attól, hogy az informatikai részleg mennyire képes építeni ezekre a kapcsolatokra, tette hozzá.

A felmérés szerint öt munkavállalóból három úgy gondolja, az eredményes munkavégzéshez nem kell feltétlenül bemenni az irodába. Ez a tendencia különösen erősnek mutatkozott Ázsiában és Latin-Amerikában. Indiában tíz válaszadóból több mint kilenc vélekedik így, míg Kínában (81 százalék) és Brazíliában (76 százalék) is rendkívül sokan osztják ezt a nézetet. A válaszadók kétharmada azt várja az informatikai részlegtől, hogy tetszőleges - saját vagy a cég által biztosított - eszközzel lehetővé tegye a vállalati hálózatok, alkalmazások és információk helytől és időtől független elérését. Várakozásaik szerint ráadásul bővülni fog az erre használható eszközök köre is.

A vállalati hálózatokat, alkalmazásokat és információkat az irodán kívülről is elérő munkavállalók mintegy fele (45 százaléka) számolt be arról, hogy napi két-három órával többet dolgozik, mint régebben, míg negyedüknél ez a szám a négy órát is meghaladja. A túlórák azonban nem jelentik azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló, bármikor befogható munkavállalókká váltak volna. Mindössze saját maguknak szeretnék beosztani, hogy a napjuk mely részét töltik munkavégzéssel és melyet pihenéssel, ügyintézéssel vagy egyéb tevékenységgel.

Emellett sokak esetében a nem helyhez kötött munkavégzés lehetősége döntően befolyásolja a munkahelyi lojalitást (13 százalék), a munkakörválasztást (12 százalék), valamint a munkafegyelmet (9 százalék) is. Így például háromból két megkérdezett azt állította, hogy szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol ugyan kevesebb a fizetés, de a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak a különböző eszközök használata, a közösségi hálózatok elérése és a mobil munkavégzés területén, mint egy olyan cégnél, ahol jobb a bérezés, ám mindezek a lehetőségek nem adottak. Ez az arány bizonyos országokban - az elmúlt években tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére - még ennél is magasabb volt (Spanyolországban például 78 százalék).

A felmérésben részt vevő informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A legnagyobb akadályt - nem meglepő módon - a biztonsági megfontolások jelentik. A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57 százalék), a rendelkezésre álló erőforrások (34 százalék) és a munkatársak szakértelme (17 százalék) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát. Különösen erős ez a vélemény az indiai dolgozók körében, ahol a felmérésben részt vevők több mint fele (58 százaléka) gondolja úgy, hogy a munkavégzés rugalmasabbá tétele az informatikai nehézségeken bukik meg.

A munkavállalók egyötöde szembesült már azzal, hogy idegenek nézték a számítógépe képernyőjét, miközben az irodán kívül végezte a munkáját. További 19 százalék számolt be arról, hogy nem ellenőrzi, kik vannak körülötte, mielőtt elkezd dolgozni. A válaszadók majdnem ötöde hagyott már felügyelet nélkül különböző eszközöket nyilvános helyeken. A megkérdezett dolgozók 58 százaléka engedte már meg saját bevallása szerint vállalaton kívüli személyeknek, hogy felügyelet nélkül használjanak céges számítógépes eszközöket.

A munkaerő helyhez kötöttségének megszűnésével párhuzamosan nő az adatvesztés veszélye is. A megkérdezett informatikai szakemberek mintegy negyede (26 százaléka) arról számolt be, hogy az elmúlt egy év során a dolgozók rendelkezésére bocsátott eszközök negyedét ellopták vagy elvesztették. A válaszadók 50 százaléka inkább választana alacsonyabb fizetéssel járó, de irodán kívüli munkavégzést lehetővé tevő munkahelyet.