Korszakváltás előtt áll az internet, a világhálón elterjedt ingyenesség súlyos károkat okozott a minőségi újságírásnak, ezért korrekcióra szorul. A nagy médiakonszernek ismét fizetőssé teszik netes hírszolgálatukat - írta a Handelsblatt gazdasági napilap.

"Aki jelen akar lenni a világhálón, annak ingyen kell kínálnia médiumának tartalmait" - hangoztatta néhány évvel ezelőtt Chris Anderson, a Wired című amerikai magazin főszerkesztője. Meglepő módon újságírók és szerkesztők hallgattak rá, és díjmentesen rakták föl az internetre újságjaik, folyóirataik cikkeit, megmámorosodva az egyre emelkedő letöltések számától. Abban bíztak, hogy a reklámok majd fedezik az online szolgáltatás költségeit.

Ebben azonban csalódniuk kellett. Az internet ingyen kultúrája nem a felvirágzás korszakának nyitánya volt, hanem a médiának a nyomtatás feltalálása óta legsúlyosabb válságához vezetett. A kiadók milliárdokat ruháztak be az új technikába anélkül, hogy ez megtérült volna. Az ingyenes újságírás ezzel egyidejűleg drasztikus visszaesést eredményezett a napilapok és folyóiratok példányszámában. "A város legjobb étterme is tönkremegy, ha a konyhai bejáraton át ingyen osztja az ételeket" - jellemezte az utóbbi évek fejleményeit Wolfgang Nowak médiaszakértő, aki Gerhard Schröder egykori német kancellár stratégiai tanácsadója volt.

Későn, de még nem túl későn ébredt rá a médiaipar a maga hatalmas tévedésére. Az éllovas nagy lapkiadók - mindenekelőtt Rupert Murdoch birodalma és a német Axel Springer kiadó - időközben erőteljes irányváltást hajtottak végre, hadat üzenve az ingyenes szolgáltatás elvének. "Az internetes új technológiát övező gyermeki lelkesedés korszaka érzékelhetően a végéhez közeledik - fogalmazott a Handelsblattnak adott interjúban Matthias Döpfner, a Springer vezetője. - Új korszak kezdődik, amely visszatérést jelent az internet előtti idők alapelvéhez: a minőségi újságírást meg kell fizetni. Vagyis visszatérünk a normálishoz."


A Springer vezetője, Mathias Döpfner
A fordulatot új technikák teszik lehetővé. A médiavilág elsősorban a mobil internetezés lehetőségéből profitál, amely az iPhone és a BlackBerry, valamint az iPad bevezetése nyomán új és egyszerűbb számlázási lehetőségek előtt nyitotta meg az utat. Ezek az eszközök képezik az alapját az úgynevezett applikációknak, amelyek segítségével az újságok, folyóiratok, tv-adók tartalmai eljuttathatók a fogyasztókhoz. Az applikációkhoz világszerte egységes fizetőrendszer társul. A korszakváltást éppen egy 79 éves vállalkozó harangozta be. Rupert Murdoch médiacár fokozatosan fizetősre állította át lapjainak (The Times, The Sunday Times, The Wall Street Journal) online változatát. A "szabad internet" hívei kígyót-békát kiabáltak rá - ám az olvasók követték őt. Csaknem 450 ezer fizetős online olvasóval a The Wall Street Journal példakép lett a többiek számára.

Németországban is a végéhez közeledik az ingyenes szolgáltatások kora. A Springer kiadó már 280 ezer applikációt értékesített a Die Weltre és a Bildre. Tekintve, hogy német földön összesen 2 millió iPhone létezik, ez tekintélyes számnak mondható. Az Axel Springer kiadó üzleti forgalmának a negyedét már az internetes szolgáltatás teszi ki. Döpfner arra biztatja a többi német lapkiadót és azok újságíróit, hogy a Google-lal és más keresőgépekkel szemben is szerezzenek érvényt szerzői jogaiknak. Elég volt a kalózkodáson alapuló üzleti módszerekből!

A hírvilágban végbemenő korszakváltást a reklámipar is támogatja. Az Egyesült Államokban újabban már összesítve számolják egy-egy médium nyomtatott és online változatának olvasóit, amikor meghatározzák az adott médium hatósugarát, amely lényeges adat a hirdetők szempontjából. 2006 és 2008 között az amerikaiak átlagosan napi 67 percet fordítottak hírolvasásra. Idén ez a mutató 70 percre nőtt. Bár az újságolvasók száma tovább apadt, a híreket online változatban "fogyasztók" száma jelentősen emelkedett.

Németországban is vita folyik arról, hogy a médiumok hatósugarának meghatározásakor ne csak az eladott példányszámot tekintsék mérvadónak. Döpfner is pártolja ezt az új megközelítést. "Bennünket már nem az adott újság eladott példányszáma, vagy egy honlap látogatóinak a száma érdekel. Mi azt nézzük, mekkora egy márka és a benne lévő tartalmak multimediális hatósugara az összes felületen. Így kell értelmezni manapság az újságírást" - fogalmazott a Springer elnöke.

A hírszolgáltatáson belül mért hatósugarak eltolódására jó példa a Der Spiegel című hetilap. 2010 harmadik negyedévében a hamburgi hírmagazin eladott példányszáma 4,1 százalékkal csökkent 2008 harmadik negyedévéhez képest. Az értékesített lappéldányok száma egymillióra esett vissza. Az interneten regisztrált hatósugár ugyanakkor robbanásszerű növekedést mutatott. A fenti időszakban a Spiegel Online oldalaira kíváncsi olvasók száma a hatszorosára emelkedett. Összességében tekintve a Der Spiegel mint márka az olvasók szemében ma vonzóbb, mint korábban bármikor.

Hasonló arányok tapasztalhatók csaknem valamennyi médium esetében. A Bild vásárlóinak a száma tíz év leforgása alatt másfél millióval esett vissza. A napilap szakosított (például a Computer Bild vagy a Sport Bild) és online változatai (Bild.de) viszont ennél jóval több új olvasót nyertek meg a kiadónak.