Berta Sándor

Ellenezte a Microsoft feldarabolását Steve Ballmer és Bill Gates

A részvényesek a társaság feldarabolását szorgalmazzák, erről viszont a két vezető hallani sem akar. A helyzet közel sem egyszerű, a befektetőket meglehetősen elbizonytalanította a részvények idei értékvesztése.

Nincs egyszerű helyzetben a Microsoft. Hiába a Kinect és a Windows 7 sikere, közel sem zárhatják nyugodtan ezt az évet. Az ok: a vállalat részvényesei finoman szólva sem elégedettek a pénzügyi dolgokkal, éppen ezért többen kezdeményezték a szoftveróriás feldarabolását. Ez viszont Steve Ballmernek és Bill Gatesnek cseppet sem tetszik.

A Seattle Times tudósítása szerint a javaslat a részvényesek éves közgyűlésén hangzott el, a rendezvényt a Washington állambeli Bellevue városában tartották. Az ötlet előterjesztői között volt a Goldman Sachs csoport, ami jelzi a helyzet komolyságát. (Októberben a Goldman Sachs egyik elemzője azt írta, hogy "rejtett értékeket" hozhatna elő a vállalat feldarabolása.) Az elképzelés szerint a végfelhasználói üzletágat és az Xbox fejlesztését külön cégbe kellene kiszervezni, hogy a Microsoft jobban az eredeti célkitűzéseire, a szoftverfejlesztésre összpontosíthassa az erőforrásait.


"Mindannyian részvényesek vagyunk, így megértem a csalódottságotokat. Arról kell beszélnünk, hogy mit tehetünk és mit nem tehetünk. Végeredményben a tőzsde jól értelmezi a dolgokat és ez egészen addig így van, amíg mi is megértjük a folyamatokat. A vállalat feldarabolása nem lenne ésszerű, mivel a számítógép-ágazat éppen egy konszolidációs időszakban van. Éppen ezért nem hiszek a javaslat ésszerűségében, hiszen ezzel a lépéssel nem jönne létre új gazdasági helyzetet" - mondta Steve Ballmer. A véleményt osztotta Bill Gates is, aki rossz ötletnek nevezte az előterjesztést és közölte: kisebb cégek létrehozása nem jelentene megoldást. A két főnök egyaránt úgy véli, hogy a vállalat különböző részlegei közötti szinergiák kedvező hatása jelentősen meghaladná a feldarabolás esetleges előnyeit, ráadásul a kisebb vállalatok nehezebben lennének versenyképesek.

A részvényesek csalódottsága teljesen érthető, hiszen miközben a Nasdaq kompozit indexe 8,8 százalékot erősödött idén, addig a cég részvényeinek értéke egyetlen esztendő alatt 15 százalékkal csökkent. A javaslat benyújtói ugyanakkor nem fogadták el azt az előreterjesztést, hogy az osztalékot emeljék meg 23 százalékkal. Ehelyett azt kérdezték, hogy miként lehet, hogy egy cég, amelyik általában túlteljesíti az elemzők előrejelzéseiben szereplő negyedéves eredményeket, nem képes növelni a tőzsdei értékét?

A megjelentek a vita ellenére végül újraválasztották a mobil- és az internetes piacon az Apple-lel és a Google-lal szemben egyre inkább teret vesztő Microsoft kilenc igazgatóját, akik Steve Ballmer, Bill Gates, Dina Dublon, Raymond Gilmartin, Reed Hastings, Maria Klawe, David Marquardt, Charles Noski és Helmut Panke. Ezenkívül a Microsoft független auditáló cégnek felkérte a Deloitte & Touché-t.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DjDano #69
    Nyugodj bele már a Windows 99%-os részesedéssel bír a Linux nevű fékezett habzású oprendszert meg a maradék 1% lázadó droid használja
  • DjDano #68
    M$ az mi te szerencsétlen? Óvodai szint a dollárjel használata ember!
  • remark #67
    Oké, szóval a pénzkamat és az infláció közötti összefüggés egy érdektelen dolog. Van ilyen.
  • remark #66
    Én arra is kíváncsi lennék, hogy közületek bárki számol-e a magával a pénzkamattal, mint infláció gerjesztő tényezővel? Mert te is utalsz itt a "pénz- és az árupiac kapcsolatára", de most akkor ebben benne van a kamat hatása is?

    Ha engem kérdeztek akkor az infláció egyik közvetlen oka maga a pénzkamat. A kamat kiköveteli az inflációt, mert a kamatot akkor is meg kell fizetni, ha a gazdaság képtelen volt a kamat miatt pluszban megteremtendő pénz mögé valós értéket beállítani.

    Persze most átugrottam azt a lépést, hogy a kamat miatt miért kell pluszban pénzt teremteni. Sebaj.
  • remark #65
    "Az infláció esetében a pénz, mint áru összességében egyfajta minimális többletet képez a piacon, a többi áruhoz képest. Így nem kell attól félni, hogy a hiánya a gazdaságot megakasztja."

    Azzal, hogy "nem kell attól félni", elég nehéz számolni, mert ez nem konkrétum. Ahogy írod, a közgázos ismerőseid se tudják pontosan, hogy mire jó az infláció. Ez a "nem kell attól félni", ez ebbe a vonalba, hogy "nem tudjuk pontosan" szépen bele is illik, és kb. ugyanazt fejezi ki.

    Az infláció egyik oldalról egyfajta plusz adó, de ez csak technikai részletkérdés, ami szerintem a lényeg, az az, hogy az infláció másrészről egyfajta (enyhébben fogalmazva) ösztönzőerő vagy (keményebben fogalmazva) kényszer, ami fenntartja a nyomást a gazdaság és így a társadalom különböző folyamatainak vezetékrendszerében.

    Ez az a nyomás, minek eredményeképp a gazdaság fejlődése nagyobb ütemű lesz, mint mikor nincs meg ez a nyomás.

    Persze jól figyeljünk oda, hogy mi az ami fejlődik: a "gazdaság", így, minden részlet meghatározása nélkül. Nem tudjuk a célokat, nem tudjuk a miértet, szó sincs valódi értékekről, szó sincs minőségi jellemzőkről. A "gazdaság" az egy olyan fogalom ami nem határozza meg pontosan hogy milyen valós eseményekről is van szó - mindenki azt ért "gazdaság" és így "gazdaság növekedése" alatt, ami csak a hitrendszerébe belefér.
    A "gazdaság növekedése" pl. jelent-e "szebb jövőt"? Akár azt is jelenthet, de nem feltétlen jelenti ezt. Jelentheti akár ennek az ellenkezőjét is.

    És ha ez így van, akkor az infláció pontosan mit segít elő? Hát, lehet hogy a "szebb jövőt", de lehet hogy pont az ellenkezőjét. A kérdésre nincs egyértelmű válasz.

    "Másrészt az infláció egy fix nyereséget/bevételt jelent a gazdaság nagy pénzügyi szereplőinél elsősorban pl az államnál."

    Mivel az inflációt elsősorban nem az állam okozza, így szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nyereség se az államnál csapódik le. Ezzel egyben adtunk is egy indokot, hogy többek között mire jó, kinek jó az infláció.

    "...miért van és miért jó az a minimális pár százalékos infláció, ami minden fejlődő gazdaságnál meg van."

    Az infláció mértéke azért érdekes dolog, mert az infláció a definíció szerint is csak az árszínvonalról és a vasárlóerőről mond valamit. A beszélgetés a "gazdaság valós teljesítményével" indult, és kilyukadtunk az inflációnál, ami nem a valós teljesítményhez kapcsolódó mutatószám, hanem a vásárlóeröhöz kapcsolódó.

    Lehet még mindig nem érthető. A valós teljesítmény alatt én a valós értéktermelő képességet értem, a vasárlóerő meg annyit fejez pusztán ki, hogy képesek vagyunk-e megvenni egy adott dolgot. Ha pl. tegnap is meg tudtunk venni 1 liter almalevet 100 forintért és ma is meg tudunk venni 1 liter almalevet 100 forintért, akkor az infláció nulla. De ha tegnap meg tudtunk venni 1 liter almalevet 100 forintét és ma is meg tudunk venni 1 liter "valamilyen levet", ami ki tudja micsoda és milyen hatással van az emberre, az infláció akkor is nulla.

    Tehát megint ott vagyunk ahol az előbb: a nulla infláció az most egy "szebb jövő" felé visz minket, vagy ellenkezőleg? Ki tudja... És a lényeg pont ez, hogy "ki tudja?"... Ezek a fogalmak, mint GDP meg infláció, ezek valamit kifejeznek, de az esetek többségében nem azt, amint hiszünk hogy kifejeznek.
  • WoodrowWilson #64
    Az inflációnak két fő fajtája van, a kereslet-húzta és a költség-tolta infláció. A második egyértelműen rossz. A kereslet-húzta viszont nevéből adódóan a kereslet növekedése miatt következik be (az aggregált kereslet növekedése minden más változatlansága mellett egyértelműen növeli az árszintet, ez könnyen levezethető a pénz- és az árupiac kapcsolatából).
    Ezen kívül ha átfordulna deflációba (ahogy mostanában pl. a válság hatására történt sok országban), az csökkentené a termelést (vagy ha 0 infláció lenne, akkor nem ösztökélne a termelés növelésére), a bérek meg esnének. A defláció még a befektetéseket is visszafogná, hisz megéri otthon tartani a pénzed, mert úgy is gyarapodik.
    Végül - bár ez már következik az előzőekből - az infláció és a munkanélküliség közt negatív kapcsolat van.
  • Julius Caesar #63
    Amerikában és az EU-ban is van monopol ellenes törvény. Valamelyik nagy távközlési céget is feldarabolták nemtom hány éve (abból lett az AOL meg mégvmi.)
  • NEXUS6 #62
    Szerintem:

    Valójában a pénz is ugyan olyan termék, mint minden más. Azonban egy olyan termék, ami minden gazdasági tranzakcióhoz szükséges (ma még - megfelelő számtek infrastruktúra esetén ugyan is bármilyen termék ára, bármilyen más termékben is kifejezhető lenne).
    Az infláció esetében a pénz, mint áru összességében egyfajta minimális többletet képez a piacon, a többi áruhoz képest. Így nem kell attól félni, hogy a hiánya a gazdaságot megakasztja.
    Másrészt az infláció egy fix nyereséget/bevételt jelent a gazdaság nagy pénzügyi szereplőinél elsősorban pl az államnál.

    Amúgy, ha közgáz embereket kérdeztem, konkrétan soha nem tudták megmondani, hogy miért van és miért jó az a minimális pár százalékos infláció, ami minden fejlődő gazdaságnál meg van. Kínában is asszem 3% körüli.
  • remark #61
    A gazdaság valóban jobban növekszik ha a pénzteremtés elébe megy az értékteremtésnek, és a pár százalékos infláció amiről te írsz, az reális is lehet. A kérdés már csak az, hogy hol van pár százalékos infláció? Sehol. És én pontosan erről beszélek.

    "mégis mi történne ha kifejeznéd ma pénzben a gazdaság értékét és nem adnál ki több pénzt?"

    Nem erről írtam. Most magyarul nem tudsz, vagy a gazdasági kérdésekhez nem értesz? Választhatsz.

    "igaz hogy akkor nem lenne infláció,"

    Azt ugye tudod, hogy az sem igaz, hogy akkor nincs infláció ha nem adunk ki több pénzt, és az sem igaz, hogy ha pénzt adunk ki, akkor mindenképp lesz infláció? Ugye tudod?

    Ha nem érted miről beszélek, kérdezz nyugodtan, nem szégyen az!
  • okosan gyerekek #60
    Tapsolva röhögök!

    Én viszont még azt is tudom, kinek! A cikk írójának, akinek ez a terminus jutott eszébe az eredeti, angol nyelvű sztorit olvasva! ;)