Berta Sándor
12 országban félmillió szoftverlicencet oszt szét a Microsoft
A Microsoft szeptember közepén hirdette meg az NGO Software License nevű programját, amelynek segítségével igyekszik megvédeni a nem kormányzati szervezeteket (NGO) a hatóságok zaklatásaitól.
A világ több országában bevett gyakorlat, hogy az aktuális hatalom olyan módon harcol az ellenzéki egyesületek, pártok és aktivisták ellen, hogy kalózszoftverek után kutatva átvizsgálja az általuk használt számítógépeket. Ezek az eljárások azután kerültek reflektorfénybe, hogy az orosz hatóságok a Microsoftra hivatkozva foglalták le a Baikal Environmental Wave (BEW) környezetvédelmi csoport számítógépeit. A lépés különösen annak tükrében volt érdekes, hogy a BEW tagjai korábban hónapokon keresztül bírálták Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt amiatt, mert újra akar nyitni egy papírgyárat a Bajkál-tó partján.
A vád az volt, hogy a környezetvédők a Microsoft szoftvereinek illegális másolatait használták a konfigurációkon. Az üggyel Brad Smith, a konszern alelnöke és főjogásza is kénytelen volt foglalkozni, aki ingyenprogramokat ígért az orosz civil szervezeteknek. A szakember kifogásolta, hogy az orosz hatóságok az ő kalóztermékek elleni kampányukat használták fel saját céljaikra, az ellenzéki újságok, politikusok és csoportok üldözésére.
Az NGO Software License kezdeményezést először az Egyesült Államokban hirdette meg néhány évvel ezelőtt a Microsoft, majd további 30 országra terjesztette ki azt. Most újabb változások várhatók. A The New York Times tudósítása szerint a társaság összesen félmillió szoftverlicencet akar szétosztani 12 országban az ügyvédi csoportok, független sajtóorgánumok és más szervezetek között. Az érintett államok közös jellemzője, hogy az aktuális hatalom minden eszközt bevet az ellenzékiek ellenőrzésére. A 12 ország: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Örményország, Fehéroroszország, Malajzia, Vietnam, Kína és Oroszország.
Nancy J. Anderson, a Microsoft alelnöke és főjogász-helyettese elmondta: azt szeretnék, ha az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos kalózellenes akcióikat semelyik kormány sem használhatná fel saját céljaira. A The New York Times az ellenzéki médiák elleni támadásokra példaként hozta fel az egyik független kirgizisztáni televíziós állomás ellen végrehajtott akciót, amelynél a helyszínen a rendőrség mellett a redmondi vállalat ügyvédjei is jelen voltak és a számítógépeken illegálisan másolt alkalmazásokat kerestek. Kínában ugyanakkor nem jellemző ez a gyakorlat. Ennek oka, hogy az ázsiai államban a hatóságok számtalan egyéb módon eljárhatnak a kiberdisszidensekkel szemben.
A világ több országában bevett gyakorlat, hogy az aktuális hatalom olyan módon harcol az ellenzéki egyesületek, pártok és aktivisták ellen, hogy kalózszoftverek után kutatva átvizsgálja az általuk használt számítógépeket. Ezek az eljárások azután kerültek reflektorfénybe, hogy az orosz hatóságok a Microsoftra hivatkozva foglalták le a Baikal Environmental Wave (BEW) környezetvédelmi csoport számítógépeit. A lépés különösen annak tükrében volt érdekes, hogy a BEW tagjai korábban hónapokon keresztül bírálták Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt amiatt, mert újra akar nyitni egy papírgyárat a Bajkál-tó partján.
A vád az volt, hogy a környezetvédők a Microsoft szoftvereinek illegális másolatait használták a konfigurációkon. Az üggyel Brad Smith, a konszern alelnöke és főjogásza is kénytelen volt foglalkozni, aki ingyenprogramokat ígért az orosz civil szervezeteknek. A szakember kifogásolta, hogy az orosz hatóságok az ő kalóztermékek elleni kampányukat használták fel saját céljaikra, az ellenzéki újságok, politikusok és csoportok üldözésére.
Az NGO Software License kezdeményezést először az Egyesült Államokban hirdette meg néhány évvel ezelőtt a Microsoft, majd további 30 országra terjesztette ki azt. Most újabb változások várhatók. A The New York Times tudósítása szerint a társaság összesen félmillió szoftverlicencet akar szétosztani 12 országban az ügyvédi csoportok, független sajtóorgánumok és más szervezetek között. Az érintett államok közös jellemzője, hogy az aktuális hatalom minden eszközt bevet az ellenzékiek ellenőrzésére. A 12 ország: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Örményország, Fehéroroszország, Malajzia, Vietnam, Kína és Oroszország.
Nancy J. Anderson, a Microsoft alelnöke és főjogász-helyettese elmondta: azt szeretnék, ha az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos kalózellenes akcióikat semelyik kormány sem használhatná fel saját céljaira. A The New York Times az ellenzéki médiák elleni támadásokra példaként hozta fel az egyik független kirgizisztáni televíziós állomás ellen végrehajtott akciót, amelynél a helyszínen a rendőrség mellett a redmondi vállalat ügyvédjei is jelen voltak és a számítógépeken illegálisan másolt alkalmazásokat kerestek. Kínában ugyanakkor nem jellemző ez a gyakorlat. Ennek oka, hogy az ázsiai államban a hatóságok számtalan egyéb módon eljárhatnak a kiberdisszidensekkel szemben.
