Berta Sándor
Pure Audio, az elfeledett audioformátum
A szakemberek korábban kifejlesztettek egy audioformátumot kifejezetten a Blu-ray Audio kiadványokhoz, azonban a Pure Audio az üres adathordozók drágasága miatt nem került be a köztudatba.
Pure Audio formátumú zenei alkotásokat aligha találunk a boltok többségében. Az ok: egyrészt rendkívül drágák az írható Blu-ray lemezek, másrészt az üzletek sem igazán foglalkoznak a zeneipar által is mostohagyermekként kezelt megoldással. Pedig biztos lennének olyan felhasználók, akik a Blu-ray diszkeket rendkívül jó minőségű audiofelvételek tárolására használnák fel és hajlandóak lennének ezért megfizetni a felárat.
Egy a Pure Audio zenei formátumra épülő digitális lemez ritkán kerül kevesebbe 20 eurónál. A professzionális minőséget meg kell fizetni, mondhatják persze erre a kereskedők. Pedig akinek van otthon Blu-ray lejátszója és házimozi-rendszere az könnyen ámulatba ejthetné a családtagjait és a barátait.
"A zeneiparnak még fel kell szállnia erre a mozgó vonatra" - jegyezte meg Stefan Bock, az msm-studios ügyvezetője, a Pure Audio társfejlesztője. A szakember hozzátette, hogy a formátum előnyeiből való profitáláshoz senkinek sem kell több ezer eurós csúcstechnikájú HiFi-berendezésekkel rendelkeznie. A különbség egy átlagos zenei felvétel és egy Pure Audio formátumú zeneszám között már a közepes vagy a gyenge minőségű készülékeken is azonnal érzékelhetővé válik.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy miközben a zenészek és a kiadók eurómilliókat költenek arra, hogy a lehető legjobb minőségű stúdiófelvételeket készítsék el, a kész anyagokat közel 30 éves CD-kre égetik ki. Emellett gyakran előfordul, hogy az MP3 formátumot használják, hogy a dalok átjátszhatók legyenek akár egy mobiltelefonra vagy egy hordozható zenelejátszóra is. A CD-ken tárolt dalok 16-bitesek és 44,1 kHz-esek, ezzel szemben a Pure Audiónál ugyanez a két adat 24 bit és 192 kHz. A megnövekedő adatmennyiség miatt tárolásra kizárólag Blu-ray lemezek jöhetnek szóba. A plusz befektetés, amit a Blu-ray lejátszó és a 20 eurós kiadványok jelentenek, ugyanakkor bőven megtérül.
Az ember azt hihetné, hogy a film- és a zeneipar kapva kapott a formátumon, azonban közel sem ez a helyzet. Pedig a Pure Audio korongok akár a kikapcsolt televízió mellett is lejátszhatók. A válasz alighanem a profit elmaradásában keresendő. Az illegálisan másolt DVD-k komoly károkat jelentenek, így a cégek - érthetően - nem szívesen dobnának piacra 20-30 eurós kiadványokat, amelyek jócskán megnövelik beruházásaikat. Emellett a stúdiók nem szívesen kísérleteznek új dolgokkal, ragaszkodnak a bevált modellekhez. S mivel a felhasználók szinte nem is ismerik a Pure Audiót, így igény sincs a nem mindennapi zenei élményt kínáló Pure Audio kiadványokra.
Pure Audio formátumú zenei alkotásokat aligha találunk a boltok többségében. Az ok: egyrészt rendkívül drágák az írható Blu-ray lemezek, másrészt az üzletek sem igazán foglalkoznak a zeneipar által is mostohagyermekként kezelt megoldással. Pedig biztos lennének olyan felhasználók, akik a Blu-ray diszkeket rendkívül jó minőségű audiofelvételek tárolására használnák fel és hajlandóak lennének ezért megfizetni a felárat.Egy a Pure Audio zenei formátumra épülő digitális lemez ritkán kerül kevesebbe 20 eurónál. A professzionális minőséget meg kell fizetni, mondhatják persze erre a kereskedők. Pedig akinek van otthon Blu-ray lejátszója és házimozi-rendszere az könnyen ámulatba ejthetné a családtagjait és a barátait.
"A zeneiparnak még fel kell szállnia erre a mozgó vonatra" - jegyezte meg Stefan Bock, az msm-studios ügyvezetője, a Pure Audio társfejlesztője. A szakember hozzátette, hogy a formátum előnyeiből való profitáláshoz senkinek sem kell több ezer eurós csúcstechnikájú HiFi-berendezésekkel rendelkeznie. A különbség egy átlagos zenei felvétel és egy Pure Audio formátumú zeneszám között már a közepes vagy a gyenge minőségű készülékeken is azonnal érzékelhetővé válik.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy miközben a zenészek és a kiadók eurómilliókat költenek arra, hogy a lehető legjobb minőségű stúdiófelvételeket készítsék el, a kész anyagokat közel 30 éves CD-kre égetik ki. Emellett gyakran előfordul, hogy az MP3 formátumot használják, hogy a dalok átjátszhatók legyenek akár egy mobiltelefonra vagy egy hordozható zenelejátszóra is. A CD-ken tárolt dalok 16-bitesek és 44,1 kHz-esek, ezzel szemben a Pure Audiónál ugyanez a két adat 24 bit és 192 kHz. A megnövekedő adatmennyiség miatt tárolásra kizárólag Blu-ray lemezek jöhetnek szóba. A plusz befektetés, amit a Blu-ray lejátszó és a 20 eurós kiadványok jelentenek, ugyanakkor bőven megtérül.
Az ember azt hihetné, hogy a film- és a zeneipar kapva kapott a formátumon, azonban közel sem ez a helyzet. Pedig a Pure Audio korongok akár a kikapcsolt televízió mellett is lejátszhatók. A válasz alighanem a profit elmaradásában keresendő. Az illegálisan másolt DVD-k komoly károkat jelentenek, így a cégek - érthetően - nem szívesen dobnának piacra 20-30 eurós kiadványokat, amelyek jócskán megnövelik beruházásaikat. Emellett a stúdiók nem szívesen kísérleteznek új dolgokkal, ragaszkodnak a bevált modellekhez. S mivel a felhasználók szinte nem is ismerik a Pure Audiót, így igény sincs a nem mindennapi zenei élményt kínáló Pure Audio kiadványokra.