Berta Sándor

Pure Audio, az elfeledett audioformátum

A szakemberek korábban kifejlesztettek egy audioformátumot kifejezetten a Blu-ray Audio kiadványokhoz, azonban a Pure Audio az üres adathordozók drágasága miatt nem került be a köztudatba.

Pure Audio formátumú zenei alkotásokat aligha találunk a boltok többségében. Az ok: egyrészt rendkívül drágák az írható Blu-ray lemezek, másrészt az üzletek sem igazán foglalkoznak a zeneipar által is mostohagyermekként kezelt megoldással. Pedig biztos lennének olyan felhasználók, akik a Blu-ray diszkeket rendkívül jó minőségű audiofelvételek tárolására használnák fel és hajlandóak lennének ezért megfizetni a felárat.

Egy a Pure Audio zenei formátumra épülő digitális lemez ritkán kerül kevesebbe 20 eurónál. A professzionális minőséget meg kell fizetni, mondhatják persze erre a kereskedők. Pedig akinek van otthon Blu-ray lejátszója és házimozi-rendszere az könnyen ámulatba ejthetné a családtagjait és a barátait.

"A zeneiparnak még fel kell szállnia erre a mozgó vonatra" - jegyezte meg Stefan Bock, az msm-studios ügyvezetője, a Pure Audio társfejlesztője. A szakember hozzátette, hogy a formátum előnyeiből való profitáláshoz senkinek sem kell több ezer eurós csúcstechnikájú HiFi-berendezésekkel rendelkeznie. A különbség egy átlagos zenei felvétel és egy Pure Audio formátumú zeneszám között már a közepes vagy a gyenge minőségű készülékeken is azonnal érzékelhetővé válik.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy miközben a zenészek és a kiadók eurómilliókat költenek arra, hogy a lehető legjobb minőségű stúdiófelvételeket készítsék el, a kész anyagokat közel 30 éves CD-kre égetik ki. Emellett gyakran előfordul, hogy az MP3 formátumot használják, hogy a dalok átjátszhatók legyenek akár egy mobiltelefonra vagy egy hordozható zenelejátszóra is. A CD-ken tárolt dalok 16-bitesek és 44,1 kHz-esek, ezzel szemben a Pure Audiónál ugyanez a két adat 24 bit és 192 kHz. A megnövekedő adatmennyiség miatt tárolásra kizárólag Blu-ray lemezek jöhetnek szóba. A plusz befektetés, amit a Blu-ray lejátszó és a 20 eurós kiadványok jelentenek, ugyanakkor bőven megtérül.


Az ember azt hihetné, hogy a film- és a zeneipar kapva kapott a formátumon, azonban közel sem ez a helyzet. Pedig a Pure Audio korongok akár a kikapcsolt televízió mellett is lejátszhatók. A válasz alighanem a profit elmaradásában keresendő. Az illegálisan másolt DVD-k komoly károkat jelentenek, így a cégek - érthetően - nem szívesen dobnának piacra 20-30 eurós kiadványokat, amelyek jócskán megnövelik beruházásaikat. Emellett a stúdiók nem szívesen kísérleteznek új dolgokkal, ragaszkodnak a bevált modellekhez. S mivel a felhasználók szinte nem is ismerik a Pure Audiót, így igény sincs a nem mindennapi zenei élményt kínáló Pure Audio kiadványokra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • narumon #46
    Amit én írtam az abszolút megfizethető. Nem értem hol itt a gond.
  • Tetsuo #45
    100 HUF?? :)
  • coolbboy83 #44
    ja... valóban, bocs elírtam :-)...

    Én nem úgy hallom, hogy elvérezne.... de ez a DVD-A vs SACD egy meddő téma már.
    Több tucat külföldi fórumon kiveszekedték a legjobbnak az egyiket, azután 2 évre rá a másikat.

    Az SACD szimpatikus a Hi-Fi gyártóknak, hiszen mindegyik nagyobb név tart sztereó SACD játszót, és ezt a Delta Sigma modulációt többnyire már kijavították.... A lényeg, hogy jobb mint a CD mindenképp.

    drágább DVD és BluRay lejátszók eszik mind a kettőt..... és mind a kettő nagyon jó :-)
  • TSL16b #43
    Azt az erősítőt Ongakunak hívják, nincs h.

    Az SACD-vel nem a fázispontosság a baj, az jobb, mint a CD, de a delta-szigma jel nem képes lekövetni a gyors amplitudóváltozást (ezen a bitfrekvencián), ezért lágyabban szól. Klasszikus zenére kb. jó, de a karcos elektronikus hangokon elvérzik.
  • coolbboy83 #42
    Ha Cirrus Logic DAC van rajta, akkor azért az már nem lehet olyan rossz az tény :-).
    Amiket írtam külső HW azok valóban studio munkákra valók, de tisztán dinamikusan szólnak !

  • coolbboy83 #41
    A csöves erősítőt azt most hagyjuk..... mert akkor elmehetünk a Hongaku-ig és az ezüsttel tekercselt dupla toroid tápig kettős monoblokk végfokokkal.

    Megfizethető szempont volt a lényeg !
  • Tetsuo #40
    A compressornak van magyar neve: kompresszor. :) Irjatok ki nyugodtan.
  • Tetsuo #39
    :) Amilyen markakrol irsz, azok inkabb tobbemenetes interfeszek tobbnyire studiomunkara valok (nekem is ilyen van), az ASUS meg kifejezetten zenehallgatasra szanta a kartyajat asszem Cirrus Logic DAC-val.
    60 ezerert egy tobbemenetes kartya nem lehet olyan komoly minoseg, mint egy 2 bemenetes, ugye, ha az arres meg a marketingkoltseg hasonlo.

    Az ASUSnak erdemes megnezni a jel/zaj viszonyat. ;)
  • narumon #38
    Nálam most egy Marantz 6004-es erősítő volt ez most asszem 250e forint. Sajnos a zenei hangzása (bár ebben a házimozi osztályban kiemelkedő) sehol nincs egy 150e forintos csöves erősítőhöz képest, pedig ezen utóbbin sem HDMI sem digital cucc nincs.
  • narumon #37
    Ennyiért kapsz pl egy jó kis DAC-ot amin van USB azzal tudod összekötni a számítógéppel. Egy nagyságrenddel jobban fog szólni mint ugyanilyen árkategóriában egy belső hangkártya.