Berta Sándor
Fényes jövő előtt áll a zeneipar
"Nem a zenei másolatok illegális csereberélése felelős a médiaipar csökkenő bevételeiért" - állítja Felix Oberholzer-Gee, a Harvard Egyetem professzora.
A svájci szakember a Harvard Egyetem Üzleti Iskolájának Stratégiai Részlegén dolgozik és fő feladata a zene- és a filmipar, valamint a lapkiadás digitális változási folyamatainak nyomon követése. Oberholzer-Gee elsősorban a folyamat következményeit elemzi. A Harvard professzora úgy véli, hogy nincs összefüggés a csökkenő zeneipari bevételek és a fájlcserélés, illetve annak elterjedése között, s ennek a véleményének már 2004-ben, valamint 2007-ben hangot is adott.
"Engem nem is annyira a két tanulmányra érkező reakciók, hanem az anyagok végeredménye lepett meg. A felhasznált adatok 2002-ből származtak és ekkor a fájlcserélés még gyerekcipőben járt. A Napster eltűnt a piacról, míg az Opennap és más szolgáltatások akkor kezdtek népszerűvé válni. Akkoriban az volt a szinte kikezdhetetlen elmélet, hogy a zeneipar forgalma azért csökken, mert sokan ingyen és illegálisan töltik le az internetről a zeneszámokat és az albumokat. Mi voltunk az elsők, akik nem az általános számokat vettük figyelembe, hanem azt elemeztük, hogy miként használják az emberek a fájlcserélő hálózatokat. Ehhez több millió letöltési naplófájlt értékeltünk ki és ezekből világosan látszott, hogy ki mikor csatlakozott egy P2P-rendszerhez, mit keresett és mit töltött le valójában.
"Az érdekelt minket, hogy van-e összefüggés a fájlcserélési letöltések és az eladási adatok között. Eleinte alig tudtuk elhinni, hogy nincs összefüggés a forgalmi adatok és a P2P-rendszerek népszerűségi rangsorai között. Korábban azt hittük, hogy minden elérhető a fájlcserélő hálózatokban. Azonban ott és akkor derült ki számunkra, hogy ezeken az oldalakon ugyanazok a zeneszámok népszerűek, mint amelyek a slágerlistákat uralják. A fájlcserélés tehát az amúgy is népszerű zenékre terjed ki és nem okoz jelentős gazdasági kárt" - jelentette ki Felix Oberholzer-Gee.
A szakember elmondta, hogy fontos megállapításokat tettek. Ezek egyike az volt, hogy ha a zenei kiadványok általánosságban olcsóbbá válnak, akkor az emberek szívesebben és gyakrabban fizetnek a zenéhez kapcsolódó dolgokért és szolgáltatásokért, például egy iPodért vagy koncertjegyekért. A különböző bevételi forrásokat össze kell számolni és ezekből gyorsan világossá válik, hogy kik vannak válságban: nem a zeneipar, hanem azok a kiadók, amelyek fő bevételi forrásait a CD-eladások jelentik. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban viszont átlagosan nőttek a zenészek bevételei, mert több pénzt kérhetnek a koncertjegyekért. Vagyis a zeneipar sosem volt még ennél jobb helyzetben.
"A legújabb esszémben kitértem a jelenlegi szerzői jogi törvényekre, amelyeket szerintem el kellene tüntetni. A szerzői jog ugyanis a tulajdonjoghoz tartozik. Amikor körülbelül 200 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban és az európai országokban bevezették a tulajdonjogot, akkor az volt az elképzelés, hogy nem szabad hagyni, hogy a kulturális termékekre piaci szempontok vonatkozzanak . Ez volt a társadalom érdeke, mivel a legszélesebb körű kulturális termékpalettát akarták létrehozni. A cél az emberek művészi alkotótevékenységének ösztönzése volt és ha minden grátisz elérhető lett volna, ez nem valósulhatott volna meg."
"Ez volt akkor. Napjainkra viszont az akkori szerzői jogi elv teljesen megbukott. Ma az Egyesült Államokban évente kétszerannyi új zenei albumot dobnak piacra, mint tíz évvel ezelőtt, a fájlcserélés hajnalán. Természetesen vannak bizonyos korlátozások: például egyes zenei formákat (operát stb.) védenünk kell. De ezt az egész dolgot függetlenné kellene tenni attól a kérdéstől, hogy a zene túlélheti-e a piaci versenyt vagy sem" - jegyezte meg a Harvard professzora.
S hogy mi lenne a feladata a 21. században a zeneiparnak? Felix Oberholzer-Gee szerint jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy miként jut el a zene a fogyasztókhoz, hanem az, hogy nehezen tudnak válogatni a kínálatból és megtalálni a nekik tetsző dalokat. A MySpace-en jelenleg több ezer banda található meg, de közülük sok népszerűtlen. Ennek oka, hogy olyan zenét játszanak, ami nem nyeri el az emberek tetszését. "Amikor a hallgatóimmal beszélgetek, gyakran hallom tőlük, hogy a zeneipar teljesen el fog tűnni. Nos, én ezt nem hiszem. Úgy gondolom, ha a zeneipar megérti a figyelemfelhívó szerepét, akkor fényes jövő előtt áll. De ha viszont üldözi, tiltja és kriminalizálja a fájlcserélő hálózatokat, akkor egyre nehezebben fogja tudni kideríteni, hogy mire is vágynak a fogyasztók."
"Könnyen lehet, hogy a zenei világ története hasonlítani fog az internet történetére: a nagy őrületet egy csendesebb korszak követi majd. Az 1990-es évek végén az emberek azt hitték, hogy egyszerűen megjelenhetnek a világhálón és tőke nélkül cégeket csinálhatnak, de gyorsan kiábrándultak. Jelenleg mindenki örül, hogy milyen gyorsan és egyszerűen jelentetheti meg a dalait, de később kiderül, hogy a szerzeményei legfeljebb egy-két felhasználót érdekelnek. Az biztos, hogy a következő években egyre jobbak lesznek a zenekereső és -ajánló programok. Ennek az információkeresési folyamatnak ugyanis még teljesen az elején járunk" - szögezte le végül a szakember.
A svájci szakember a Harvard Egyetem Üzleti Iskolájának Stratégiai Részlegén dolgozik és fő feladata a zene- és a filmipar, valamint a lapkiadás digitális változási folyamatainak nyomon követése. Oberholzer-Gee elsősorban a folyamat következményeit elemzi. A Harvard professzora úgy véli, hogy nincs összefüggés a csökkenő zeneipari bevételek és a fájlcserélés, illetve annak elterjedése között, s ennek a véleményének már 2004-ben, valamint 2007-ben hangot is adott.
"Engem nem is annyira a két tanulmányra érkező reakciók, hanem az anyagok végeredménye lepett meg. A felhasznált adatok 2002-ből származtak és ekkor a fájlcserélés még gyerekcipőben járt. A Napster eltűnt a piacról, míg az Opennap és más szolgáltatások akkor kezdtek népszerűvé válni. Akkoriban az volt a szinte kikezdhetetlen elmélet, hogy a zeneipar forgalma azért csökken, mert sokan ingyen és illegálisan töltik le az internetről a zeneszámokat és az albumokat. Mi voltunk az elsők, akik nem az általános számokat vettük figyelembe, hanem azt elemeztük, hogy miként használják az emberek a fájlcserélő hálózatokat. Ehhez több millió letöltési naplófájlt értékeltünk ki és ezekből világosan látszott, hogy ki mikor csatlakozott egy P2P-rendszerhez, mit keresett és mit töltött le valójában.
"Az érdekelt minket, hogy van-e összefüggés a fájlcserélési letöltések és az eladási adatok között. Eleinte alig tudtuk elhinni, hogy nincs összefüggés a forgalmi adatok és a P2P-rendszerek népszerűségi rangsorai között. Korábban azt hittük, hogy minden elérhető a fájlcserélő hálózatokban. Azonban ott és akkor derült ki számunkra, hogy ezeken az oldalakon ugyanazok a zeneszámok népszerűek, mint amelyek a slágerlistákat uralják. A fájlcserélés tehát az amúgy is népszerű zenékre terjed ki és nem okoz jelentős gazdasági kárt" - jelentette ki Felix Oberholzer-Gee.
A szakember elmondta, hogy fontos megállapításokat tettek. Ezek egyike az volt, hogy ha a zenei kiadványok általánosságban olcsóbbá válnak, akkor az emberek szívesebben és gyakrabban fizetnek a zenéhez kapcsolódó dolgokért és szolgáltatásokért, például egy iPodért vagy koncertjegyekért. A különböző bevételi forrásokat össze kell számolni és ezekből gyorsan világossá válik, hogy kik vannak válságban: nem a zeneipar, hanem azok a kiadók, amelyek fő bevételi forrásait a CD-eladások jelentik. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban viszont átlagosan nőttek a zenészek bevételei, mert több pénzt kérhetnek a koncertjegyekért. Vagyis a zeneipar sosem volt még ennél jobb helyzetben.
"A legújabb esszémben kitértem a jelenlegi szerzői jogi törvényekre, amelyeket szerintem el kellene tüntetni. A szerzői jog ugyanis a tulajdonjoghoz tartozik. Amikor körülbelül 200 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban és az európai országokban bevezették a tulajdonjogot, akkor az volt az elképzelés, hogy nem szabad hagyni, hogy a kulturális termékekre piaci szempontok vonatkozzanak . Ez volt a társadalom érdeke, mivel a legszélesebb körű kulturális termékpalettát akarták létrehozni. A cél az emberek művészi alkotótevékenységének ösztönzése volt és ha minden grátisz elérhető lett volna, ez nem valósulhatott volna meg."
"Ez volt akkor. Napjainkra viszont az akkori szerzői jogi elv teljesen megbukott. Ma az Egyesült Államokban évente kétszerannyi új zenei albumot dobnak piacra, mint tíz évvel ezelőtt, a fájlcserélés hajnalán. Természetesen vannak bizonyos korlátozások: például egyes zenei formákat (operát stb.) védenünk kell. De ezt az egész dolgot függetlenné kellene tenni attól a kérdéstől, hogy a zene túlélheti-e a piaci versenyt vagy sem" - jegyezte meg a Harvard professzora.
S hogy mi lenne a feladata a 21. században a zeneiparnak? Felix Oberholzer-Gee szerint jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy miként jut el a zene a fogyasztókhoz, hanem az, hogy nehezen tudnak válogatni a kínálatból és megtalálni a nekik tetsző dalokat. A MySpace-en jelenleg több ezer banda található meg, de közülük sok népszerűtlen. Ennek oka, hogy olyan zenét játszanak, ami nem nyeri el az emberek tetszését. "Amikor a hallgatóimmal beszélgetek, gyakran hallom tőlük, hogy a zeneipar teljesen el fog tűnni. Nos, én ezt nem hiszem. Úgy gondolom, ha a zeneipar megérti a figyelemfelhívó szerepét, akkor fényes jövő előtt áll. De ha viszont üldözi, tiltja és kriminalizálja a fájlcserélő hálózatokat, akkor egyre nehezebben fogja tudni kideríteni, hogy mire is vágynak a fogyasztók."
"Könnyen lehet, hogy a zenei világ története hasonlítani fog az internet történetére: a nagy őrületet egy csendesebb korszak követi majd. Az 1990-es évek végén az emberek azt hitték, hogy egyszerűen megjelenhetnek a világhálón és tőke nélkül cégeket csinálhatnak, de gyorsan kiábrándultak. Jelenleg mindenki örül, hogy milyen gyorsan és egyszerűen jelentetheti meg a dalait, de később kiderül, hogy a szerzeményei legfeljebb egy-két felhasználót érdekelnek. Az biztos, hogy a következő években egyre jobbak lesznek a zenekereső és -ajánló programok. Ennek az információkeresési folyamatnak ugyanis még teljesen az elején járunk" - szögezte le végül a szakember.
