Néhány hónappal ezelőtt még kérdéses volt, hogy a netbook és a miniatűr eszközök közötti tér betöltésére szánt smartbook kategória vajon önmagában is életképes lesz-e, ám mostanra nagyjából megkaptuk erre a választ. Maga a Qualcomm, vagyis a szegmens kialakításának egyik kezdeményezője ismerte el, hogy próbálkozásuk nem volt sikeres, napjainkra minden lehetőséget a tábla PC-k happoltak el a kicsinyke noteszgépek elől. A kérdés már csak az, hogy a legtovább kitartók mikor adják majd fel.

A system-on-chip (SoC) megoldásokra koncentráló cég saját IQ 2010 elnevezésű rendezvényén beszélt a smartbook jövőjéről, pontosabban annak hiányáról. Maga Paul Jacobs vezérigazgató ismerte el, hogy a tábla PC-k hatalmas sikerének köszönhetően a kategória gyakorlatilag halottnak nyilvánítható, mivel ezek a rivális megoldások pontosan azt a területet töltik be, amelyet eredetileg a smartbook készülékeknek szántak. A mindvégig elérhető, folyamatos internetkapcsolattal rendelkező táblák ily módon elhappolták a teret a születőben lévő szegmens elől, amelyet már nem tudnak meg nem történtté tenni.

Érdekes, hogy a smartbook esetében még a név is vitákra, sőt bírósági perek indítására adott okot. Egy német cég ugyanis Smartbook AG néven folytatta tevékenységét, és kifogásolta, hogy a Qualcomm, illetve több más tengerentúli vállalat ugyanezen kifejezéssel illeti saját fejlesztéseit. Követelték, hogy a sajtóközleményekben és egyéb kiadványokban mellőzzék a szó használatát, ami persze nem talált sok megértésre az éppen ezen kifejezést meghonosítani kívánó riválisoknál - mindez nyilván nem javította az újonnan megjelenő, illetve készülőben lévő termékek debütálási esélyeit.


A Qualcomm Snapdragon processzoros smartbook prototípusa
Hasonlóan jelentős problémát jelentett, hogy a smartbook megoldások túlnyomó többsége Linux operációs rendszerrel jelent volna meg, márpedig a nyílt platform nem aratott világraszóló sikereket a netbook szegmensben sem. Eleinte értek el ugyan bizonyos eredményeket a bátrabb, korán jelentkező gyártók, ám amint a Microsoft a Windows XP újrahasznosítása mellett döntött, a vásárlók többsége azon nyomban váltott, és a redmondi cég jól ismert szoftverét futtató változatokat szerezte be, alapvető módon megváltoztatva az operációs rendszerek megoszlását a netbookok terén.

A tábla PC-k szegmensében némileg más a helyzet, hiszen az Android révén az érintőképernyővel érkező megoldások jó esélyekkel indulnak, itt pedig több kényelmet nyújthatnak azoknak, akik böngészéssel, e-könyvek olvasásával, illetve multimédiás tartalmakkal szeretnék elütni az időt (erre a smartbook készülékek kevésbé alkalmasnak bizonyultak).

Az év első felében még némileg másként gondolkodtak a jövőről a gyártók. Az nVidia részéről például elhangzott, hogy bár jóval többen dolgoznak táblákon, mint smartbook megoldásokon, a gépelést, pötyögést jobban igénylő feladatoknál (úgy mint levelezés, chat, azonnali üzenetküldők, illetve dokumentumok) ez utóbbiaknak bizonyosan fontos szerepe lehet, vagyis még nincs veszve semmi. A cég itt saját Tegra termékei révén volt érdekelt, ám a Qualcomm beismerése után több mint valószínű, hogy már ők is kevesebb reményt fűznek a korábbi tervekhez.

Emlékezhetünk persze arra is, hogy már áprilisi cikkünkben elszalasztott lehetőségről írtunk, elsősorban arra utalva, hogy a nagyobb gyártók meglehetősen lanyha érdeklődést tanúsítottak a terület iránt, a jelentős késések és csúszások a megjelenések terén pedig könnyedén oda vezethetnek, hogy átengedik a terepet a tábla PC-knek. Valami ilyesmi következett be mostanra, ez utóbbi szegmens előnye pedig - főként az Apple iPad és annak fontosabb riválisai révén - már elvitathatatlan.


Lenovo Skylight
Nagyjából két évet élt meg tehát a platform, hiszen a Qualcomm eredetileg 2008 végén jelentette be az ARM-chipekre alapozott fejlesztéseket, ennek nagy részét pedig a tervezési, fejlesztési fázisban töltötte, hogy azután alig néhány mohikán jelenjen meg a küzdőtéren. Ezen még az sem igazán segített, hogy a nyár elején - hosszabb csúszásokat követően - a Lenovo és a Toshiba végre jelezte, hogy hamarosan elkészülnek saját megoldásaikkal. A 10 hüvelykes kijelzők Tegra, illetve Qualcomm chipekkel párosultak, ám jellemző, hogy a Toshiba rögtön tábla PC-it is bejelentette, biztos ami biztos alapon.

Nem mehetünk el amellett sem, hogy a kereskedelmi ár némi változáson ment át a Qualcomm eredeti elképzeléséhez képest. A cég 2008-ban még 200 dollár körüli szintet jósolt a smartbook megoldásokhoz (nagyjából 10 óra üzemidővel), miközben a Lenovo 500 dolláros áron dobta volna piacra készülékét, amennyiben az a tervezett időpontban minden szempontból készen áll. Ezért is késhetett sokat a fejlesztés, amely azonban szintén rontotta annak esélyeit, nem beszélve arról, hogy az Apple kínálatában ezért az árért már felbukkant a 16 GB-os iPad, amely a szoftverek terén is sokkal jobban állt.


Toshiba's Folio 100 - 10 collos érintőképernyő (1024 x 600), Tegra 2 processzor, 16 MB RAM
Az utolsó mentsvárat a fejlődő országok jelentették a szegmens, és az abban érdekelt gyártók számára, hiszen itt várhatóan nagyobb igény mutatkozott volna a billentyűzettel és nagyobb kijelzővel ellátott készülékek iránt. A fejlett országok vásárlói második, illetve harmadik PC-ként alkalmazták volna ezen fejlesztéseket, márpedig itt szintén sokkal jobban megfelel a célnak a tábla PC. Ebből most már szintén nem lesz semmi, a kevésbé szerencsésebb régiókban maradnak a netbookok, és talán a tábláknak is jut elég a tortából.

Ezek után a Qualcomm várhatóan maga is a táblákhoz készít majd SoC-megoldásokat. A döntés megszületett, így a fejlett országokban az elkövetkező években két slágertermék viszi majd a prímet: a tábla PC-k, valamint az okostelefonok.