Gyurkity Péter
Smartbook - az elmulasztott lehetőség
Könnyen lehet, hogy a nagyobb gyártók lanyha érdeklődése, valamint a néhány készülőben lévő termék csúszása/kései megjelenése miatt a smartbook soha nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. A piac átalakulóban van, a tabletek jó eséllyel szoríthatják ki az igazán meg sem értett, még formálódóban lévő készülékeket.
Múlt héten jelent meg a hír, miszerint a Lenovo több hónappal elhalasztja a Skylight névre keresztelt smartbook megjelenését, amelyhez azonban nem fűztek bővebb kommentárt a kínai cég illetékesei. A bejelentésnek az adott különös hangsúlyt, hogy a Lenovo az egyetlen nagyobb gyártó, amely komolyan tervezi saját smartbook megoldások piacra dobását, miközben a többiek csak lanyha érdeklődést mutatnak az új szegmens iránt.
Lenovo Skylight
Ezen a fejleményen felbuzdulva a világhálón máris megjelentek az első hosszabb elemzések a smartbook termékek várható esélyeiről, illetve azok bizonyos mértékű hiányáról. Ezek többnyire kihangsúlyozzák, hogy amikor 2008 vége felé a Qualcomm bejelentette az ARM-chipekre alapozott platformot, sokan még igencsak kedvező esélyeket jósoltak az újdonságok számára. Mára azonban némileg megváltozott a helyzet, amiben nem csak a vásárlói várakozások módosulása, de a rivális termékek, így például a netbookok és a tabletek további optimalizálása, előtérbe helyezése is szerepet játszott.
Példaként emelik ki, hogy míg a Qualcomm eredetileg 200 dollár körüli áron ígérte a Tablet PC és a netbook közötti láncszem megjelenését és elterjedését (nagyjából 10 óra üzemidővel), ehhez képest a Lenovo valószínűleg éppen azért halasztotta el saját megoldásának megjelenését, mert annak ára 500 dollár körül alakult volna. Márpedig ez eleve halálra ítélte volna a Skylight készülékeket, hiszen az Apple kínálatában szintén található 500 dollárért kapható megoldás, amely nem más, mint az iPad 16 GB, amely ráadásul szoftveres oldalon sokkal jobb támogatást és erős hátteret kínál.
A Qualcomm Snapdragon-alapú prototípusa
Ebben persze közrejátszik az is, hogy a vásárlók jelentős része nyilván alacsonyabb várakozásokat fűz a tablet megoldásokhoz, hiszen azok billentyűzet hiányában, illetve méreteiknél fogva nyilván nem alkalmasak bonyolultabb feladatok elvégzésére, miközben a smartbook potenciálisan arra buzdíthatja a felhasználók egy részét, hogy bátor (vagy inkább botor) módon olyan programokat futtassanak rajtuk, amelyek még a valamivel izmosabb netbookokon is csak döcögnének.
Ebből a szempontból érdekes a fejlődő és a fejlett országok vásárlói táborának összevetése is. Előbbiekben várhatóan nagyobb sikert aratna a smartbook, hiszen sokak számára csak egyetlen számítógépnek jut hely a családban (és ez nyilván inkább lenne a billentyűzettel és monitorral ellátott smartbook, mintsem az apró tabletek), addig utóbbiak esetében második/harmadik/sokadik kütyüként inkább a tablet jönne számításba, amennyiben kizárólag videókról és egyszerűbb webes böngészésről lenne szó. .
Mobinova Beam - Tegra processzor és Android operációs rendszer
Szintén érdekes az nVidia esete, ők ugyanis eredetileg még azzal a bejelentéssel örvendeztették meg az érdeklődőket, hogy Tegra chipjeikre alapozva több mint 50 különböző dizájn készült el megfelelő minőségben, ami azt sugallta, hogy partnereik jóvoltából hamarosan készülékek tucatjai közül válogathatunk majd. Tavaly azonban mindössze hét első generációs Tegra-fejlesztést jelentettek be, ebben öt smartbook és két tablet megoldás kapott helyet. Miközben a cégnél továbbra is jóval több értelmet látnak a második generációs Tegra-smartbookok piacra dobásában, a vásárlói igény mégis a tabletek iránt mutatkozik nagyobbnak, amit nyilván nem fognak figyelmen kívül hagyni.
Az Intel a maga részéről úgy véli, hogy a tabletek nagy lehetőség előtt állnak, amit a júniusi Computex alatt szeretnének igazolni. Maga Paul Otellini, a cég vezérigazgatója jelentette ki, hogy ezek a készülékek megismételhetik a netbook-vonal két évvel ezelőtti robbanásszerű sikereit, ami nyilván sokkal kellemesebben hangzik a cégvezetők számára, mint a smartbook kérdéses jövője. Elmondása szerint számos partnerük készül új Atom-alapú tabletek bemutatására, több különböző operációs rendszer kíséretében, amelyek között megtalálható lesz a Windows 7, az Android, illetve a MeeGo.
A HP ez év januárjában bemutatott smartbook megoldása
A smartbook megoldások esélyeit szintén nem javítja, hogy többségük Linux alapokon érkezne, márpedig ez - többek között a Microsoft stratégiai váltása és az XP mellett történő kiállása miatt - a netbook szegmensben sem jött igazán be. A Linux számára inkább a tabletek vonalán mutatkozik nagyobb potenciál, hiszen itt az érintőképernyő, valamint az ezt kiszolgáló kezelőfelület révén sokkal kevésbé jönnek át az egyszeri felhasználó számára az operációs rendszerek közötti különbségek.
Amíg tehát a tablet megoldások számos gyártó támogatását élvezik majd idén nyáron, addig az ARM-chipeken alapuló smartbookokra egyelőre továbbra is várnunk kell. Arra sincs garancia, hogy a Lenovo lejjebb tudja szorítani az árat egy olyan szintre, amely már kellő mértékben felkeltené a potenciális vásárlók érdeklődését. Éppen ezért a smartbook jelenleg elmulasztott esélynek tűnik, ezt pedig nagyon nehéz lesz megcáfolniuk az idea mellett kitartó gyártóknak és forgalmazóknak.
Múlt héten jelent meg a hír, miszerint a Lenovo több hónappal elhalasztja a Skylight névre keresztelt smartbook megjelenését, amelyhez azonban nem fűztek bővebb kommentárt a kínai cég illetékesei. A bejelentésnek az adott különös hangsúlyt, hogy a Lenovo az egyetlen nagyobb gyártó, amely komolyan tervezi saját smartbook megoldások piacra dobását, miközben a többiek csak lanyha érdeklődést mutatnak az új szegmens iránt.
Lenovo Skylight
Ezen a fejleményen felbuzdulva a világhálón máris megjelentek az első hosszabb elemzések a smartbook termékek várható esélyeiről, illetve azok bizonyos mértékű hiányáról. Ezek többnyire kihangsúlyozzák, hogy amikor 2008 vége felé a Qualcomm bejelentette az ARM-chipekre alapozott platformot, sokan még igencsak kedvező esélyeket jósoltak az újdonságok számára. Mára azonban némileg megváltozott a helyzet, amiben nem csak a vásárlói várakozások módosulása, de a rivális termékek, így például a netbookok és a tabletek további optimalizálása, előtérbe helyezése is szerepet játszott.
Példaként emelik ki, hogy míg a Qualcomm eredetileg 200 dollár körüli áron ígérte a Tablet PC és a netbook közötti láncszem megjelenését és elterjedését (nagyjából 10 óra üzemidővel), ehhez képest a Lenovo valószínűleg éppen azért halasztotta el saját megoldásának megjelenését, mert annak ára 500 dollár körül alakult volna. Márpedig ez eleve halálra ítélte volna a Skylight készülékeket, hiszen az Apple kínálatában szintén található 500 dollárért kapható megoldás, amely nem más, mint az iPad 16 GB, amely ráadásul szoftveres oldalon sokkal jobb támogatást és erős hátteret kínál.
A Qualcomm Snapdragon-alapú prototípusa
Ebben persze közrejátszik az is, hogy a vásárlók jelentős része nyilván alacsonyabb várakozásokat fűz a tablet megoldásokhoz, hiszen azok billentyűzet hiányában, illetve méreteiknél fogva nyilván nem alkalmasak bonyolultabb feladatok elvégzésére, miközben a smartbook potenciálisan arra buzdíthatja a felhasználók egy részét, hogy bátor (vagy inkább botor) módon olyan programokat futtassanak rajtuk, amelyek még a valamivel izmosabb netbookokon is csak döcögnének.
Ebből a szempontból érdekes a fejlődő és a fejlett országok vásárlói táborának összevetése is. Előbbiekben várhatóan nagyobb sikert aratna a smartbook, hiszen sokak számára csak egyetlen számítógépnek jut hely a családban (és ez nyilván inkább lenne a billentyűzettel és monitorral ellátott smartbook, mintsem az apró tabletek), addig utóbbiak esetében második/harmadik/sokadik kütyüként inkább a tablet jönne számításba, amennyiben kizárólag videókról és egyszerűbb webes böngészésről lenne szó. .
Mobinova Beam - Tegra processzor és Android operációs rendszer
Szintén érdekes az nVidia esete, ők ugyanis eredetileg még azzal a bejelentéssel örvendeztették meg az érdeklődőket, hogy Tegra chipjeikre alapozva több mint 50 különböző dizájn készült el megfelelő minőségben, ami azt sugallta, hogy partnereik jóvoltából hamarosan készülékek tucatjai közül válogathatunk majd. Tavaly azonban mindössze hét első generációs Tegra-fejlesztést jelentettek be, ebben öt smartbook és két tablet megoldás kapott helyet. Miközben a cégnél továbbra is jóval több értelmet látnak a második generációs Tegra-smartbookok piacra dobásában, a vásárlói igény mégis a tabletek iránt mutatkozik nagyobbnak, amit nyilván nem fognak figyelmen kívül hagyni.
Az Intel a maga részéről úgy véli, hogy a tabletek nagy lehetőség előtt állnak, amit a júniusi Computex alatt szeretnének igazolni. Maga Paul Otellini, a cég vezérigazgatója jelentette ki, hogy ezek a készülékek megismételhetik a netbook-vonal két évvel ezelőtti robbanásszerű sikereit, ami nyilván sokkal kellemesebben hangzik a cégvezetők számára, mint a smartbook kérdéses jövője. Elmondása szerint számos partnerük készül új Atom-alapú tabletek bemutatására, több különböző operációs rendszer kíséretében, amelyek között megtalálható lesz a Windows 7, az Android, illetve a MeeGo.
A HP ez év januárjában bemutatott smartbook megoldása
A smartbook megoldások esélyeit szintén nem javítja, hogy többségük Linux alapokon érkezne, márpedig ez - többek között a Microsoft stratégiai váltása és az XP mellett történő kiállása miatt - a netbook szegmensben sem jött igazán be. A Linux számára inkább a tabletek vonalán mutatkozik nagyobb potenciál, hiszen itt az érintőképernyő, valamint az ezt kiszolgáló kezelőfelület révén sokkal kevésbé jönnek át az egyszeri felhasználó számára az operációs rendszerek közötti különbségek.
Amíg tehát a tablet megoldások számos gyártó támogatását élvezik majd idén nyáron, addig az ARM-chipeken alapuló smartbookokra egyelőre továbbra is várnunk kell. Arra sincs garancia, hogy a Lenovo lejjebb tudja szorítani az árat egy olyan szintre, amely már kellő mértékben felkeltené a potenciális vásárlók érdeklődését. Éppen ezért a smartbook jelenleg elmulasztott esélynek tűnik, ezt pedig nagyon nehéz lesz megcáfolniuk az idea mellett kitartó gyártóknak és forgalmazóknak.