A 802.11(b/a/g) szabványra épülő drótnélküli hálózatok az IT ipar egyik legígéretesebb technológiáját testesítik meg, amely az elkövetkező években igen széles körben elterjedhet, és központi szerepet kaphat a jövő otthoni hálózataiban is.

Az IEEE 802.11 WLAN (Wireless Local Area Network - drótnélküli helyi hálózat), valamint újabb változatai, a 802.11b, a 802.11a, és a 802.11g technológiák - bár elsősorban a vállalati hálózatokhoz készültek - ideális megoldást kínálnak számos különféle területen, és az utóbbi időben egyre népszerűbbé válnak a piacon.

A jelenleg legkiforrottabbnak számító 802.11b alapú Wi-Fi hálózatok a közelmúltban nem értek el akkora sikereket, mint amire a gyártók korábban számítottak, de mindez a jelenlegi gazdasági klíma ismeretében valójában nem meglepő. A társaságok a gazdaság visszesés miatt jelentősen lecsökkentették IT költségvetésüket, és kétszer is meggondolják, mielőtt újabb eszközöket vásárolnának.


Nokia kártya laptopokhoz
Ezzel egyidőben nem aratott jelentős sikert az a felhasználási lehetőség sem, amely szerint a forgalmasabb helyeken, mint például repülőtereken, szállodákban, vagy akár éttermekben Wi-Fi drótnélküli hálózati elérési pontokat helyeznek el a társaságok, amelyre notebookjukkal felkapcsolódva a felhasználók drótnélküli internethozzáféréshez jutnak. Mindezek ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy a 802.11a/b/g alapú drótnélküli hálózatok lassan, de biztosan meghódítják mind a vállalati, mind pedig az otthoni felhasználókat. A Wi-Fi rendszerek egyelőre az Egyesült Államokban a legnépszerűbbek, Európában pedig még ritkábbnak számítanak.

Az Egyesült Államokban már számos könyvtár, kormányhivatal, és intézmény kínál drótnélküli internethozzáférést Wi-Fi elérési pontokon keresztül. A 802.11a/b/g alapú hálózatoknak jelenleg azonban van egy meglehetősen gyenge pontjuk, mégpedig a biztonság. A Wi-Fi hálózatok biztonságának megteremtésére a technológia kifejlesztői nem helyeztek elegendő figyelmet, az utólagos fejlesztések pedig egyelőre kevésnek bizonyultak.

A drótnélküli hálózatok jellegükből adódóan ugyanis igen kedvező lehetőséget kínálnak a hackereknek. A számítógépes kalózoknak még csak fizikai kapcsolatot sem kell létesíteniük a megtámadni kívánt rendszerrel, elég egy furgonnal leállni a Wi-Fi eléréssel ellátott épület közelében, és egy notebookon keresztül máris hozzáférhetővé válik a hálózat. A problémát tovább fokozza, hogy a legtöbb Wi-Fi elérési pont üzemeltetője egyáltalán nem törődik a biztonsággal. Már pedig egy védtelen drótnélküli hálózat olyan, mint a nyitott ajtókkal, a gyújtáskapcsolóban hagyott kulccsal leállított autó.

A 802.11a/b/g hálózatok ennek ellenére rendkívül ígéretes, széles körben alkalmazható megoldást kínálnak. A 802.11b chipkészletek ára az elmúlt egy - két évben ráadásul drasztikusan lecsökkent, ami tovább bővíti a rendszer alkalmazásának lehetőségeit.


Drótnélküli Linksys kábelmodem
Mit nyújt a 802.11b?

Az IEEE (Institute for Electrical and Electronic Engineers - Az Elektromos és Elektronikus Eszközöket Fejlesztők Szövetsége) által elfogadott 802.11b szabvány a 2,4 GHz-es frekvenciasávot alkalmazza, akárcsak a Bluetooth rövid hatótávolságú drótnélküli kommunikációs technológia. A megoldás az eredeti 802.11 szabvány 1-2 Mbps adatátviteli sebessége helyett már 11 Mbps elméleti sávszélességet nyújt mintegy 100 méteres hatósugáron belül. Ez a sebesség ugyan jelentősen elmarad a vezetékes (Ethernet) hálózatok sebességétől, ugyanakkor megfelelőnek mondható a drótnélküli internethozzáférésekhez, illetve a mobil eszközök PC-kkel, vagy akár egymással való összekapcsolásához.

Bár a 802.11b még csak mostanában vált érett, általánosan elfogadott és elterjedt megoldássá, a gyártók máris két új változat bevezetésére készülnek. Az IEEE május 15-én fogadta el a 802.11g szabványt, amely a 802.11b által használt 2,4 GHz-es frekvenciasáv alkalmazásával visszafelé való kompatibilitást ígért a jelenlegi változatokkal, miközben 54 Mbps-re növelné a hálózatok maximális sebességét. Az IEEE által elfogadott vázlat specifikáció azonban különbözik a korábban tervezettől. Csalódást okozhat a 802.11g teljesítménye

A május 15-én elfogadott specifikáció-tervezet szerint ugyanis az eredetileg tervezett 54 Mbps sávszélesség helyett a 802.11g a 802.11b eszközökkel való kompatibilitási módban csak 10 Mbps, egyébként pedig 20 Mbps adatátviteli sebesség elérésére lesz képes. A végleges specifikáció várhatóan a jövő hónapban válik elérhetővé a társaságok számára, miután a 802.11 munkacsoport is elfogadta azt, közölte Sheung Li, az Atheros Communications termékmenedzsere.

Li szerint a nyers sávszélességhez képest viszonylag alacsony valós adatátviteli sebesség a 802.11b eszközökkel való kompatibilitás miatt szükséges. Több millió olyan, 802.11b alapú eszköz működik világszerte, amely a 802.11g által is alkalmazott 2,4 GHz-es frekvenciasávban üzemel. A 802.11g olyan védelmi mechanizmusokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a készülékek ne akadályozzák a 802.11b eszközök működését. A specifikáció szerint a 802.11g eszközök olyan elektronikus figyelmeztető jelet továbbítanak a 802.11b készülékeknek, amelyből azok észreveszik a különböző szabványt alkalmazó hálózat jelenlétét. Ez a megoldás azonban jelentősen csökkenti a 802.11g valós sávszélességét, közölte Li.


D-Link drótnélküli kártyával működő Ipaq tenyérgép
Li úgy véli, a vegyes 802.11b és 802.11g hálózatok hagyományos TCP/IP protokoll alkalmazása esetén 10 Mbps sebességre lesznek képesek. Amennyiben a hálózat kizárólag 802.11g készülékekből áll, ez a sebesség 20 Mbps lehet. A szakértő szerint ez a teljesítmény még így is sokkal nagyobb, mint amire a 802.11b képes. A 802.11b 11 Mbps nyers sávszélességének a valóságban szintén csak, mintegy fele érhető el.

Azon alkalmazásokhoz, ahol a 10-20 Mbps sebesség nem elegendő, további megoldást kínál a 802.11a technológia, amely az 5 GHz-es frekvenciasávban kínál 26 Mbps valós adatátviteli sebességet, igaz valamivel kisebb hatósugárban. Mivel 802.11g eszközök már a specifikáció IEEE általi elfogadása előtt is elérhetők voltak a piacon, egyes korábbi 802.11g vezérlőket szoftveres frissítéssel kell majd felkészíteni az IEEE szabvány teljes támogatására. A 802.11g eszközök tesztelését és hitelesítését júniusban kezdi meg a Wi-Fi Alliance szövetség.

Bővített frekvenciasáv áll a 802.11a rendelkezésére

Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Felügyelőbizottság (FCC - Federal Communications Commission) májusban javaslatott tett az 5,2 GHz-es frekvenciasávban működő 802.11a spektrumának 80 százalékkal, azaz mintegy 255 MHz-cel való kibővítésére. A technológia számára jelenleg 300 MHz-es spektrum áll rendelkezésre, amely 13 adatátviteli csatornához elegendő. A bővítést követően további 11, összesen 24 csatorna áll majd rendelkezésre. Viszonyításképp a 802.11b és 802.11g technológiák 3-3 csatornával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy ezen hálózatok esetében legfeljebb három kliens számára biztosítható egyidejűleg a maximális sávszélesség. Amennyiben háromnál több kliens csatlakozik a 802.11b/g WLAN helyi hálózatra, meg kell osztani a csatornák sávszélességét a felhasználók között.

Az FCC által javasolt kiegészítő frekvenciasáv 5,47 GHz-től 5,725 GHz-ig terjed, és a felügyelőbizottság szerint jelentős előnyökkel szolgálhat a technológia számára. "A szélesebb spektrum, illetve a több csatorna segítségével a zsúfoltabb területeken több elérési pontot lehet majd kiépíteni, illetve több felhasználó alkalmazhatja egyidejűleg a rendszert" - mondta Edmond Thomas, az FCC technológiai fejlesztésekkel foglalkozó részlegének vezetője.

A kibővített spektrum ráadásul átfedi azt a sávot is, amely Európában rendelkezésre áll a 802.11a rendszerek számára. "Európában elsősorban a radarok miatt osztották ezt a sávot a 802.11a számára" - mondta Craig Barratt, az Atheros Communications vezérigazgatója.


A Verizon internetszolgáltatását használók a New York-i Madison Square Parkban - a héten 150 Wi-Fi pontot adtak át, melyet még idén 1000-re kívánnak növelni
Az FCC javaslata szerint a 802.11a kibővített frekvenciatartományában az eszközök dinamikus frekvenciavédelmet (DFP - Dynamic Frequency Protection) alkalmaznának, amely lehetővé teszi, hogy a WLAN eszközök sávot váltsanak, amennyiben észlelik, hogy radar használja a frekvenciát. Mint Ken Dulaney, a Gartner piackutató cég drótnélküli megoldásokkal foglalkozó vezető elemzője elmondta, az FCC azért választotta ugyanazt a frekvenciatartományt, mint ami Európában rendelkezésre áll a 802.11a rendszerekhez, hogy legyen egy közös tartomány, amelyet világszerte egyaránt használhatnak a 802.11a eszközök.

"Ez jelentően leegyszerűsíti a dolgokat. Ha egy olyan rádiót veszel, amely nem ismeri az adott területen alkalmazott sávot, nem tudod használni" - mondta Dulaney.

Elképzelhető azonban, hogy a jelenlegi, amerikai piacra szánt 802.11a eszközök kialakításukból adódóan még egy jövőbeli szoftveres frissítéssel sem lesznek képesek igénybe venni az új frekvenciatartományt, és ezeket a hardverelemeket esetleg le kell majd cserélni. Továbbra is a 802.11b vezeti a piacot

Annak ellenére, hogy a 802.11a és 802.11g technológiák többé - kevésbé már jelenleg is elérhetők a piacon, a szakértők szerint a közeljövőben továbbra is az általánosabb 802.11b eszközök teszik majd ki a Wi-Fi eladások legnagyobb részét.

A WLAN elérési pontokat vásárló IT-menedzserek számára jelenleg már valóban bőséges választék áll rendelkezésre mind a szabványok, mind pedig a különféle eszközök tekintetében. A legfontosabb kérdés talán az lehet, hogy az olcsó, széleskörben elterjedt 802.11b eszközöket részesíti a társaság előnyben remélve, hogy nem válnak hamar korszerűtlenné, vagy a jóval drágább, ugyanakkor gyorsabb 802.11a felel meg jobban a cég igényeinek. A sebességen kívül szintén a 802.11a mellett szól az a tény, hogy a megoldás az alkalmazott, kevésbé zsúfolt frekvenciatartomány miatt kevésbé érzékeny más készülékek zavaró jeleire (vagyis az interferenciára), valamint az elérhető csatorák száma is jóval nagyobb.


Linksys drótnélküli PCMCIA hálókártya laptop csatlakoztatásához
A 802.11a elérési pontok a jövőben 24 csatornát oszthatnak majd ki a kliens eszközök számára 26 Mbps valós sávszélességgel, amely 624 Mbps összes sávszélességet jelent a rendszer egészén. A 802.11a eszközök ugyanakkor nem kompatibilisek sem a 802.11b-vel, sem az újabb 802.11g szabvánnyal. A 802.11g számára komoly előnyt jelent a 802.11b-vel való kompatibilitás, a kérdés csak az, nem túlzottan nagy ár-e a sávszélesség felét feláldozni mindezért.

Mint Chris Kozup, a Meta Group piackutató cég elemzője elmondta, a társaságok egyelőre a 802.11b technológiát választják, és mindez várhatóan az elkövetkező hónapokban sem fog változni annak ellenére, hogy a gyártók óriási összegeket fordítottak a 802.11a megoldások kifejlesztésére. Az ok egyszerű: A legtöbb társaság nem igényli a 802.11a által nyújtott 54 Mbps sebességet, és nem szívesen fizetné meg a technológia felárát.

"Egy mobil eszköz, mint például egy PDA kéziszámítógép nem igényli a 802.11a sebességét" - mondta Kozup hozzátéve, hogy a mobil készülékek gyártói sem szívesen alkalmazzák a változatot a 802.11b-nél jóval nagyobb fogyasztás miatt.

A 802.11a eszközök gyártói számára így a két-, illetve három üzemmódú eszközök bevezetése tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Az ilyen, kombinált WLAN adapterek és elérési pontok elterjedése az idei év második felére várható, de egyes gyártók már most is kínálnak ilyen megoldásokat. Célkeresztben a szórakoztató hálózatok

Az otthoni hálózatok megjelenésével, a szegmens elkövetkező évekre várható, lendületes növekedésével a társaságok azon vitatkoznak, hogy mely eszközök állnak majd ezen hálózatok középpontjában. A japán szórakoztatóelektronikai óriás Sony szerint a következő generációs digitális televízióké lesz a központi szerep, miközben a szoftveróriás Microsoft a PC-t szánja erre a feladatra, de Xbox játékkonzolját is a középpontban szeretné látni.

A szórakoztató hálózatok központi eszközéről már jóideje folyik a vita, de a társaságok eközben csak ritkán ejtenek szót arról a technológiáról, amely függetlenül attól, hogy a PC vagy a TV áll-e majd a középpontban, az egész koncepciót valóban ígéretessé, érdekessé, és vonzóvá teszi. Könnyen belátható, hogy az egész otthoni elektronikai hálózat koncepciója bukásra lenne ítélve, ha minden számítógépet, szórakoztató elektronikai és háztartási eszközt az egész lakáson keresztülkígyózó vezetékekkel kellene összekötni. A hordozható készülékek, mint a notebookok, kéziszámítógépek, Tablet PC-k, mobiltelefonok, hordozható videó- és zenelejátszók ezzel egyébként is kiszorulnának az egész rendszerből, amelynek épp az összes készülék összekapcsolása az alapja.


Ericsson jövőkép - netezés a kávézóban
A Forrester Research piackutató cég napokban kiadott jelentése szerint 2008-ra az amerikai háztartások 44 százalékában lesz otthoni számítógépes, illetve szórakoztató hálózat. Jelenleg ez az arány 12 százalék. Bár egyelőre a vezetékes Ethernet megoldások a magánfelhasználók körében még jóval népszerűbbek a Wi-Fi drótnélküli hálózatoknál, és az otthoni hálózatok 86 százalékát alkotják az Egyesült Államokban, az elkövetkező években ez az arány várhatóan megfordul.

A vezetékes megoldások jelenleg nagyobb sebességet ígérnek olcsóbban, a 802.11a/b/g alapú megoldások ára ugyanakkor a közeljövőben várhatóan szintén jelentősen lecsökken. Az évtized végére általánossá váló, szórakoztatóelektronikai-, és háztartási eszközöket is magába foglaló otthoni hálózatok ráadásul csak drótnélküli megoldásokkal lehetnek hatékonyak és rugalmasak.

A Forrester jelentése szerint az eleinte inkább csak PC-s hálózatokhoz először a különféle szórakoztatóelektronikai készülékek fognak csatlakozni, a háztartási eszközökre pedig csak később terjed majd ki a hálózat. Ennek oka esősorban az, hogy a kevésbé intelligens háztartási eszközök drótnélküli hálózati eléréssel való ellátása jóval költségesebb, mint ugyanez a szórakoztatóelektronikai eszközök esetében.

Bár a 802.11a/b/g alapú WLAN megoldások piacának jelenleg csak egy viszonylag kis részét képezi a magánfelhasználók szegmense, az otthoni hálózatok elterjedésével a Wi-Fi várhatóan a fogyasztói szegmenst is meghódítja majd. Egyes szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül a WLAN hozzáféréssel rendelkező hűtőgépünk maga fogja leadni a hiányzó élelmiszerek utánrendelését az Interneten.

A Wi-Fi rendszerek otthoni hálózatokban betöltött, várható szerepéből ízelítőt adhatnak a Microsoft-féle Smart Display (Mira) megoldások, amelyek WLAN hozzáférésen keresztül biztosítanak mobil internetezési lehetőséget a felhasználónak a lakás bármely pontjából.