SG.hu·

Szingapúr: 1 Gbit/s-os kapcsolat mindenkinek

Az ázsiai országban állami segítséggel jön létre egy új nyitott optikai kábelhálózat. A szükséges infrastruktúrát részben már kiépítették.

Az új rendszer minden szingapúri állampolgár számára minimum 1 Gbps-os adatátviteli sávszélességet garantál, de adott esetben ennél jóval nagyobb sávszélesség is elérhető lesz. A helyi kormány a Next Generation Nationwide Broadband Network (Next Gen NBN) programban 1 milliárd szingapúri dollárral (átszámítva 586 millió euró) vesz részt. Ázsiában nem ez az első hasonló vállalkozás, hiszen Japánban és Hongkongban is már vannak 1 Gbps-os adatátviteli sávszélességet kínáló optikai kábelhálózatok, igaz vállalatok számára. Emellett Dél-Koreában 2013-ra az összes nagyobb városban kiépítik az 1 Gbps-os infrastruktúrákat.

Az új infrastruktúrát az Opennet építi ki. A konzorcium a kanadai Axia Netmedia és a Singtel távközlési konszern, a Singapore Press Holdings, valamint az SP Telecommunications közös vállalata. Az Opennet összesen 750 millió szingapúri dollár támogatást kapott a helyi kabinettől és az új hálózatot 2012 végéig kell kiépítenie. A rendszerhez már most csatlakozik a város épületeinek 30 százaléka, az idei esztendő végére ez az arány eléri majd a 60 százalékot.

A hálózatot a Nucleus Connect fogja üzemeltetni és az internethozzáférések értékesítésére már eddig 90 különböző vállalat jelentkezett. Malcolm Rodrigues, a Nucleus Connect kereskedelmi szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: arra számít, hogy körülbelül 12 céggel kötnek majd értékesítési szerződéseket. A tervek szerint egy 100 Mbits-os internetelérésért várhatóan 21 szingapúri dollárt (12,30 eurót) kell majd fizetni. A Nukleus Connect tájékoztatása szerint mind a 100 Mbps-os, mind pedig az 1 Gbps-os internetcsomagok már megrendelhetők lesznek az idei év második felében. 1 Gbps-os sávszélességnél egy DVD néhány másodperc alatt letölthető a világhálóról.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dchard2010. 06. 17.. 12:01||#19
Van a szálhegesztésnél olcsóbb megoldás is, ami nem igényel másfél millás berendezést, úgy hívják hogy roppantásos módszer, ahol a felszálló ágra roppantják rá midnen emeleten (vagy kertes házas övezetben minden ház elõtt) az ügyfelet. A telekom nem ezt csinálja, ott többségében a panelban behúznak n+2 szálat, és abból húzzák le adott emeletre elfõizetõhöz a kábelt. Bár kétségtelen, hogy a szálhegesztésnél kisebb lesz a beiktatási veszteség (csillapítás).

Nem mondtam, hogy olcsó hozzá a szerszám, de azt csak egyszer kell megvenni, maga az üvegszálas kábel olcsóbb mint a réz, az olyan 2,5gigás transcieverek, amik SOHO modemekbe is mennek pedig viszonylag olcsók, bár még mindig lehetnének olcsóbbak, az áruk mindenesetre folyamatosan megy lefelé. Meg egy szolgáltató nem darab árra megy, a telekomnál például az a cég aki az FTTH tendert nyerte, megnyerete a Magyar Telekom mellett még fél európát (na jó, 5 országot). Így elég jól lehet alkudni az árból minden tekintetben.

Dchard
© labzo2010. 06. 17.. 11:29||#18
Igen, technikailag nálunk, és nagyobb területû országokban, inkább az átjátszó-állomás rendszert kéne kiépíteni, de ezt mobilan kell megoldani, vagyis az autósokat/kamionosokat is be kell vonni.
© Mcsiv2010. 06. 17.. 08:19||#17
igen, pont ezt akartam írni én is, hogy míg egy utp-t 15 másodperc alatt lekrimpelsz úgy is, hogy a 8. emeleten lógsz ki és tartják a lábad, addig egy optikai kábelt ledugózni merõ szívás néha, ráadásul a szerszám se mindegy (utp krimpelõ: 1500 huf, szálhegesztõ: 1.5m)
© terbes2010. 06. 17.. 06:43||#16
Ja mégvalami: igen, mostmár kezd egy árban lenni az optika a rézzel, de azt is nézd meg hogy az optikai kábel kötéséhez mi minden kell még, és azok mennyibe kerülnek (kötésdoboz, pigtailek, stb) Nem beszélve pl. a mi Fujikura hegesztõnkrõl, száltörõrõl...
© terbes2010. 06. 17.. 06:40||#15
Hát nem tudom, nap mint nap optikai kábelekkel dolgozom, úgyhogy lehet láttam már olyat. Én egy vidéki kábeltv-s cégnél melózom, 2 éve kezdtük a szolgáltatást. Mi is egyenlõre a lakótelepeket és a nagyobb tömböket céloztuk meg, mert családi házas övezetre még nincs igazán kitalált technológia, pláne nem kis hazánkban. Mi egyelõte fttb módszerrel megyünk a lépcsõházakba, onnan meg már hagyományos koax és utp kábellel az elõfizetõig. Sajnos nem IPTV, de DVB-C adásaink vannak. Az hogy optikát vigyünk be lakásba, és minden elõfizetõhöz berakjunk egy 50 ezres Gepont (meg netalán IP set-top boxokat), egyenlõre totálisan veszteséges. (Tudom, a T-Home azt csinálja, de azért õk kicsit más anyagiakkal rendelkeznek.)
Egyik elõfizetõnk akinek van IP telefon elõfizetése, pár hét múlva úgy hozta vissza a Linksys ATA tápegységét, hogy az szó szerint szét volt rágva. ('hát á kis Márkóka... az volt) Így hogy akarjon bárki is optikát bevinni minden elõfizetõhöz? Láttam a T-Home Ftth módszerét is, villanyóra szekrényen keresztül-kasul áthúzták az optikát (had lógjon) Kíváncsi leszek mikor vágják el. Nekünk múltkor az egyik lépcsõházban központi fûtés felújítások során szépen megpörkölték egyik utp lakásbekötésünket. És egy akkora cég mint a T-Home se terjeszkedik családi házas övezetekbe, pedig õk azért elég sok alépítménnyel rendelkeznek.
© Dj Faustus2010. 06. 17.. 00:19||#14
"Gondolhatod, mint ahogy külföldön, úgy nálunk sem a nagykõrösi tanyákra fog eljutni elõször, hanem a sûrûn lakott városi területekre"
Igen, csak a terbes válasza pont egy olyan felvetésre volt válasz, ahol a delikvens valószínûleg kertvárosi övezetben (a paneltöl nem messze) lakik.
Kertvárosi övezetben jelenleg Magyarországon pedig még drága az optika bevezetése.

" ahol olcsón sok usert lehet elérni, és igény meg fizetõképes kereslet is van rá"
Fizetõképes kereslet? Öregedõ, fogyatkozó, rossz egészségi állapotban levõ társadalom, nagy része nyugdíjból, szociális segélybõl, minimálbérbõl próbál megélni, alacsony a foglalkoztatási ráta.
Szingapúrhoz képest nagyobbak a távolságok, rosszabb az infrastruktúra; nagyobb az érdektelenség, a motiváció hiánya.
© dchard2010. 06. 16.. 23:59||#13
Gondolhatod, mint ahogy külföldön, úgy nálunk sem a nagykõrösi tanyákra fog eljutni elõször, hanem a sûrûn lakott városi területekre, ahol olcsón sok usert lehet elérni, és igény meg fizetõképes kereslet is van rá. Arról nem beszélve, hogy az optikai hálózat nem csak internetezésre jó, rajta összetett távközlési szolgáltatást lehet emgvalósítani, ami lóvé a szolgáltatónak.

Dchard
© Dj Faustus2010. 06. 16.. 23:48||#12
Ne felejtsd el, hogy Magyarországon vagyunk. Hiába egyre olcsóbb az optikai hálózat építése, igen árérzékeny a piac, fejletlen az infrastruktúra és az oktatási/kulturális színvonal sem olyan, hogy indukálná egy ilyen hálózat kiépítését.

Nem az a fontos kérdés egy család számára, hogy 80 Mbps-os vagy 120 Mbps-os netet köttet be, hanem hogy befizeti-e az áramszámláit (vagy hogyan oldja meg az áram lopását - áthúzza a szomszédból kerti hosszabbítókon, vagy "megcsáklyázza" a légkábelt), vagy kajára költi a pénzt, vagy a gyógyszerekre.

Illetve lásd továbbá a kiépítetlen gerinchálózatokat, a Nemzeti Digitális Közmû felülvizsgálatát, hogy a nagykõrösi tanyákra csak most kerül áram.

Ilyen gazdasági körülmények között ki fogja állni a beruházási költségeket? Majd mi megelõlegezzük? Felveszünk rá xyz hitelt uzsorakamatra?
© Narxis2010. 06. 16.. 23:28||#11
ááááá azért annyi nincs, inkább a fele.
© dchard2010. 06. 16.. 22:47||#10
terbes:

Hú de halvány lövésed sincs egy G-PON hálózat felépítésérõl. Javaslom hogy olvass a témában. Passzív optikai hálózatot majdhogynem egyszerûbb építeni, mint koaxot. Azt meg ne gondolja már senki, hogy az optikai kábel többe kerül mint a réz kábelek. Eddig is csak a transcieverek voltak drágábbak, de a tömegtermelésnek hála meredeken esik az áruk.

Dchard