Berta Sándor
Legalizálnák a zeneletöltéseket a német Zöldek
A párt részben legalizálná a fájlcserélést és ismét egy kulturális átalánydíj bevezetése mellett érvelt. A csupán néhány zeneszámot letöltőket nem zargatnák, de a nagyfelhasználókat szigorúan büntetnék.
"Nagyon ésszerűnek tartanám egy úgynevezett bagatellhatár megállapítását" - jelentette ki Till Steffen , a Zöldek hamburgi jogásza. A politikus beszéde általános derültséget, illetve felháborodást keltett, lévén azt a német szövetségi állam és a tartományok igazságügyi minisztereinek konferenciáján mondta el, miután elfogadta a levezető elnöki posztot. Steffen úgy vélte, hogy ezzel a megoldással kiszűrhetők lennének azok a letöltők, akik csupán néhány zeneszámot, szoftvert, filmet, esetleg játékot töltenek le illegálisan a világhálóról. A több száz szellemi alkotást illegálisan le- vagy feltöltőket viszont továbbra is szigorúan büntetnék. A politikus hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartanának egy az internetezésre alkalmas eszközöket sújtó illeték kivetését is.
A Zöldek már tavaly is többször kampányoltak a kulturális átalánydíj bevezetése mellett, akkor viszont gyakorlatilag egyedül maradtak az elképzeléssel. "Semmit jó nem sülhet ki abból, hogy az ügyészségek már a gyerekszobába is benyomulnak. Teljesen normális kulturális folyamat, hogy az emberek zenékkel látják el egymást" - szögezte le a jogász.
Daniel Knöll, a Német Zeneipari Szövetség szóvivője azonnal elfogadhatatlannak minősítette az ötletet, mondván, ez olyan lenne, mintha valaki mondjuk 3000 lopott zeneszámmal egyszerűen kisétálhatna egy zeneboltból. Ráadásul Knöll szerint amennyiben elfogadnák ezt a rendszert, úgy ezzel gyakorlatilag megtorpedóznák az összes jelenlegi legális zeneletöltő modellt.
A vitát csak fokozta, hogy a kölni bíróság olyan ítéletet hozott, amely alapján az internethozzáférések tulajdonosa felelős minden illegális zenei le- vagy feltöltésért, akkor is, ha a dalokat nem ő, hanem mondjuk a párja, a gyereke vagy éppen a szomszédja tölti le az elérés segítségével. A testület összesen 2380 euró plusz kamatok megfizetésére kötelezett egy felső-bajorországi nőt. Az összeget négy nagy zenekiadó konszern (EMI, Sony, Universal és Warner) számára kell átutalnia. Az indoklás szerint 2005 augusztusában a nő tulajdonában lévő internetelérésről összesen 964 dalt töltöttek fel a világhálóra illegálisan. Bár a nő tagadta, hogy a vádiratban szereplő feltöltéseket ő végezte el, lévén a férje és a 10, illetve 13 éves gyermeke is hozzáférhetett a számítógéphez, a bíróság mégis őt találta bűnösnek.
"Nagyon ésszerűnek tartanám egy úgynevezett bagatellhatár megállapítását" - jelentette ki Till Steffen , a Zöldek hamburgi jogásza. A politikus beszéde általános derültséget, illetve felháborodást keltett, lévén azt a német szövetségi állam és a tartományok igazságügyi minisztereinek konferenciáján mondta el, miután elfogadta a levezető elnöki posztot. Steffen úgy vélte, hogy ezzel a megoldással kiszűrhetők lennének azok a letöltők, akik csupán néhány zeneszámot, szoftvert, filmet, esetleg játékot töltenek le illegálisan a világhálóról. A több száz szellemi alkotást illegálisan le- vagy feltöltőket viszont továbbra is szigorúan büntetnék. A politikus hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartanának egy az internetezésre alkalmas eszközöket sújtó illeték kivetését is.
A Zöldek már tavaly is többször kampányoltak a kulturális átalánydíj bevezetése mellett, akkor viszont gyakorlatilag egyedül maradtak az elképzeléssel. "Semmit jó nem sülhet ki abból, hogy az ügyészségek már a gyerekszobába is benyomulnak. Teljesen normális kulturális folyamat, hogy az emberek zenékkel látják el egymást" - szögezte le a jogász.
Daniel Knöll, a Német Zeneipari Szövetség szóvivője azonnal elfogadhatatlannak minősítette az ötletet, mondván, ez olyan lenne, mintha valaki mondjuk 3000 lopott zeneszámmal egyszerűen kisétálhatna egy zeneboltból. Ráadásul Knöll szerint amennyiben elfogadnák ezt a rendszert, úgy ezzel gyakorlatilag megtorpedóznák az összes jelenlegi legális zeneletöltő modellt.
A vitát csak fokozta, hogy a kölni bíróság olyan ítéletet hozott, amely alapján az internethozzáférések tulajdonosa felelős minden illegális zenei le- vagy feltöltésért, akkor is, ha a dalokat nem ő, hanem mondjuk a párja, a gyereke vagy éppen a szomszédja tölti le az elérés segítségével. A testület összesen 2380 euró plusz kamatok megfizetésére kötelezett egy felső-bajorországi nőt. Az összeget négy nagy zenekiadó konszern (EMI, Sony, Universal és Warner) számára kell átutalnia. Az indoklás szerint 2005 augusztusában a nő tulajdonában lévő internetelérésről összesen 964 dalt töltöttek fel a világhálóra illegálisan. Bár a nő tagadta, hogy a vádiratban szereplő feltöltéseket ő végezte el, lévén a férje és a 10, illetve 13 éves gyermeke is hozzáférhetett a számítógéphez, a bíróság mégis őt találta bűnösnek.
