SG.hu·

Előrendelhetők az Intel hibrid chipjei

Bár az Intel új hibrid asztali processzorai esetében a hivatalos megjelenés csak januárban esedékes, egyes európai internetes oldalakon már előrendelhetők a 32 nanométeren készülő fejlesztések.

Ilyen weboldal a német HPM-Computer által üzemeltetett webshop, amelyen keresztül már több hibrid változatot is beszerezhetünk - pontosabban jelezhetjük igényünket a chipek iránt. Egyszerre több lassabb változat is felbukkant az oldalon, amelyek már kivétel nélkül integrált grafikus vezérlővel érkeznek.

A szóban forgó példányok Core i3 és i5 változatok, amelyeknél az órajelre sem lehet panaszunk, jóllehet nem éppen csúcskategóriás fejlesztésekről van szó - ez nem is cél az első hibrid chipek esetében sem az asztali, sem pedig a mobil számítógépek szegmensében. Mindazonáltal sokak számára nyújthat kényelmes és főleg olcsó alternatívát a hibrid processzorok felbukkanása, amelyek néhány jellemzőben megegyeznek. Ilyen jellemző például a harmadszintű gyorsítótár mérete, amely minden változat esetében egyaránt 4 MB, vagy a jellemző fogyasztás (73 watt) és a beépített grafikus chip órajele (700 MHz), amely csak egyetlen chip esetében különbözik.



A többiektől eltérő példány a Core i5 661, amelynél valószínűleg elírták az árat, hiszen ez ugyanúgy 175 euró, mint a 660-as jelzésű típus. Ez már csak azért sem lehetséges, mert a 661 a többiektől eltérő módon 900 MHz-es grafikus vezérlővel érkezik, jellemző fogyasztása pedig rögtön 87 watt, amivel egyedüliként magasodik ki a mezőnyből. Külső szakértők 200 euró köré saccolják a valódi árat, amivel ez a példány még mindig alatta marad a 670-es típus 252 eurós árának. A Core i5 670 egyébként a leggyorsabb családtag, hiszen az órajel itt 3,46 GHz, ami a Turbo funkció révén egészen 3,73 GHz-ig emelkedhet.

A Clarkdale kódnéven, 32 nanométeren készülő ikermagos hibrid chipek egyébként támogatják a Hyper-Threading technológiát, vagyis egyszerre 4 szálon futtathatnak alkalmazásokat, kétcsatornás DDR3-1333 memóriavezérlőt kapnak, foglalatuk pedig az LGA 1156 (a grafikus vezérlő a DirectX 10 technológiát kezeli).

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Seregély2009. 11. 24.. 22:40||#5
KVP: "A hagyomanyos chipset-be epitett, ami egy ramdac es egy blitter egyseg kombinacioja, a masik a larrabee."

Nem akarlak megbántani, de ennek a mondatnak "csak" 2 állítása hibás. Egyrészt a Larrabee még csak fejlesztés alatt áll, de még nincs. Az integrált megoldások tekintetében meg ez egyszerûen nem így van, ami leírtál (RAMDAC+blitter) ez még a 3d elõtt volt, a sima GUI gyorsítók idején. Az integrált megoldások is tartalmaznak dedikált 3D hardware-t, igaz nyilván gyengébbet mint a diszkrét GPU-k.
© kvp2009. 11. 24.. 20:30||#4
Az intel-nek jelenleg ketfajta videokartya megoldasa van. A hagyomanyos chipset-be epitett, ami egy ramdac es egy blitter egyseg kombinacioja, a masik a larrabee.

A ramdac semmi mast nem csinal, csak megjeleniti a memoriaban tarolt allokepet (a framebuffer-t), mig a blitter a 2d-ben megadott harom vagy negyszogre kirak egy texturat, interpolalva a textura koordinatakat (1/z-vel, hogy perspektivikusan korrekt legyen). Kb. ezt tudtak az nvidia riva kartyak is. Az osszes tobbi funkcio mar a processzoron zajlik, ami azt jelenti, hogy csak a driver-en mulik, hogy a cpu milyen gpu funkciokat emulal.

A larrabee ennek extrem valtozata, ahol annyi cpu-t kuldenek ra a szoftveres renderelesre, ammenyit birnak. Egy larrabee-nek mar tenyleg csak egy ramdac-ra van szuksege ahhoz, hogy a kiszamolt kepet megjelenitse. (ramdac-bol tobb fajta is van, a hagyomanyosak analogok /vga/ vagy digitalisak /dvi, hdmi/ ahol mar csak a nev maradt meg, valojaban ezek mar csak sima bus master dma aramkorok)

Ha a fenti chipekben nem larrabee lesz, akkor ugyanugy kapunk egy par ramdac-ot, meg egy par blitter-t amit a memoriavezerlobe szoktak berakni, tehat ha az bekoltozik a cpu-ba, akkor az egyszeruseg erdekeben a ramdac is megy vele. Ez az egyszeru a mosositas csak par ezer tranzisztorral emeli meg a chip meretet, ami manapsag mar szinte semmi.
© digital2009. 11. 24.. 17:29||#3
C

Igen naon fontos azzis hogy valyon kihalytlya-e, de azzis hogy tesszalátor lessz-e benne? Mert ha nem, akk nemlessz lépcsõ, csak sima minden, meg kocka.

© torma992009. 11. 24.. 17:17||#2
Nem is olyan rossz az áruk, jövõre ha az amd állít konkurenciát lejjebb megy 20%-ot és egész rentábilis gépet lehet belõle építeni.
© readswift2009. 11. 24.. 12:05||#1
Még mindig nem árulták el , hogy

Kihaytjyae?