kvp#4
Az intel-nek jelenleg ketfajta videokartya megoldasa van. A hagyomanyos chipset-be epitett, ami egy ramdac es egy blitter egyseg kombinacioja, a masik a larrabee.
A ramdac semmi mast nem csinal, csak megjeleniti a memoriaban tarolt allokepet (a framebuffer-t), mig a blitter a 2d-ben megadott harom vagy negyszogre kirak egy texturat, interpolalva a textura koordinatakat (1/z-vel, hogy perspektivikusan korrekt legyen). Kb. ezt tudtak az nvidia riva kartyak is. Az osszes tobbi funkcio mar a processzoron zajlik, ami azt jelenti, hogy csak a driver-en mulik, hogy a cpu milyen gpu funkciokat emulal.
A larrabee ennek extrem valtozata, ahol annyi cpu-t kuldenek ra a szoftveres renderelesre, ammenyit birnak. Egy larrabee-nek mar tenyleg csak egy ramdac-ra van szuksege ahhoz, hogy a kiszamolt kepet megjelenitse. (ramdac-bol tobb fajta is van, a hagyomanyosak analogok /vga/ vagy digitalisak /dvi, hdmi/ ahol mar csak a nev maradt meg, valojaban ezek mar csak sima bus master dma aramkorok)
Ha a fenti chipekben nem larrabee lesz, akkor ugyanugy kapunk egy par ramdac-ot, meg egy par blitter-t amit a memoriavezerlobe szoktak berakni, tehat ha az bekoltozik a cpu-ba, akkor az egyszeruseg erdekeben a ramdac is megy vele. Ez az egyszeru a mosositas csak par ezer tranzisztorral emeli meg a chip meretet, ami manapsag mar szinte semmi.