A dzsog, a jipe és a szimoj szavak ételeket jelölnek a Sierra Leonéban valaha elterjedt, ám ma már csak néhány idős ember által beszélt kim nyelven, amelyet az elmúlt három esztendőben Tucker Childs amerikai nyelvész megpróbált leírni, hangban rögzíteni és megérteni. A The New York Times helyszíni riportban számolt be a nyelvek mentésére a Childshoz hasonló terepnyelvészek által folytatott küzdelemről, amelyet az utóbbi időben már az internet is segít, ahol lehet.

Tucker Childs a Waanje folyón található Tei halászfaluban ütötte fel szállását, innen az árteret átszelő keskeny vízi utakon kajakkal közelítette meg a szárazabb részeket, ahol néhány kilométeres gyaloglás után elérhette az utolsó kim közösségeket. Az ott készített magnófelvételek segítségével ábécét, szótárat szerkesztett, és most fejezi be a kim nyelvtanról szóló könyvét. A világon számon tartott mintegy hatezer nyelv közül kétezret Afrikában beszélnek. Sokuknak nincs ábécéjük, de még nevük sem, és nem egy közülük minden bizonnyal nyom nélkül el fog tűnni. A társadalmi és a gazdasági körülmények évszázadokon át rosszul alakultak a kim számára is, kiszorította a térségben általánosan használt mende nyelv.


A Childshoz hasonló terepnyelvészek versenyt futnak az idővel a mintegy háromezer veszélyeztetett nyelv megmentéséért. Erőfeszítéseik során eddig kis noteszekbe jegyezték az adatokat, és kazettákon rögzítették a hangokat. Az anyagok később eldugott raktárakba kerültek, és ritkán jutottak újra kutatók kezébe. A technológia fejlődésével azonban változott a helyzet: a nyelvészet is digitalizálódott. Childs elektronikus hangrögzítőt használ, és olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek képesek a magán- és mássalhangzók elemzésére, a különböző nyelvek hangzóinak digitális egybevetésére. Munkatársaival együtt GPS-szel határozza meg a térképen nem található települések pontos helyét, és a Google Earth felvételein áthatolhatatlan bozótosnak látszó térségekben képes kijelölni az összekötő ösvényeket.

Az új digitális feldolgozásban a világ nyelvi örökségét le lehet emelni a poros polcokról, és meg lehet osztani a szélesebb közönséggel, tanárokkal és tanulókkal - sőt ha lehet, magukkal az eredeti nyelveket beszélő emberekkel. A cél nem csupán a mentés, hanem az újraélesztés is. A Hans Rausing Veszélyeztetett Nyelvek Projekt által finanszírozott felvételek bekerülnek a Londoni Egyetem keleti és afrikai karának (SOAS) adatbankjába, miután Childs professzor befejezi rendszerezésüket, és visszatér az amerikai Oregon állambeli Portland nyelvészeti katedrájára.

Az anyag feldolgozását David Nathan, a SOAS nyelvi archívumának vezetője irányítja majd, ő képezi ki a kutatókat a nyelvek dokumentálására, ő szervezi meg a felvételeket és az anyag szöveges átírását. A cél elérhetővé tenni ezeket a kihalófélben lévő nyelveket az archívum honlapján (elar.soas.ac.uk), amely ősztől fogva lesz konzultálható. Lesznek benne hangfelvételek beszélgetésekről és népmesékről, videók táncokról és dalokról, és rendelkezésre áll majd az átírt szöveg is. A webhely multimédiás felületként, hangos archívumként működik majd.

A SOAS csak az egyik intézmény, amely a veszélyeztetett nyelvek anyagának mentésével foglalkozik. A hollandiai Nijmegenben működő Max Planck intézet 10 éve tart fenn hasonló archívumot. Dagmar Jung kölni nyelvész ott dolgozik a kanadai Alberta és Brit Columbia tartományokban élő beaver vagy más néven danezaa törzs nyelvi emlékeinek feldolgozásán. A beaver dalok és történetek megtalálhatók a www.virtualmuseum.ca/Exhibitions/Danewajich/english/stories/index.php honlapon. A denezaa fiatalok maguk is részt vettek az öregek történeteinek megörökítésében, hogy később az iskolában taníthassák azokat. Ez a környék az olajkitermelés következtében teljesen átalakult, a nyelv kihal, de az öregek bölcsességét meg lehet őrizni - mondják a projekt résztvevői.

Persze a világháló csak internettel rendelkező közösségek esetében segít, a kimeknél, ahol ilyesmi nem létezik, szótárakra és cd-felvételekre van szükség. Sokat ígérőek lehetnek azok a programok, amelyek mobiltelefonra alkalmaznak elektronikus szótárakat ezeknek a nyelveknek az anyagával. James Elvenny, a Sydneyi Egyetem kutatója olyan szoftvert fejlesztett ki, amely segít a veszélyeztetett vagy éppen kihalt nyelvek felélesztésében. Az ausztráliai dharug nyelv kipusztult, de a dharugok leszármazottai számára ez a holt nyelv kulturális örökségük része, ezért érdemes megtanulniuk valamennyit belőle - mutat rá.

A kimek esetében is versenyfutás folyik az idővel. A nyelv, akárcsak egy ember, megöregszik, mielőtt meghalna. Tucker Childs kutatásainak kezdete óta négy kim hunyt már el, és az a megmaradt húsz, aki folyamatosan beszéli a nyelvet, mind idősebb hatvannál. Gyermekeik és unokáik között alig akad, aki akárcsak értené is szavaikat. Szüleik a szoptatás idején ugyan kim nyelvű bölcsődalt énekeltek - kun moga, kun moga, kun moga -, de mire a kicsik felcseperedtek, már mende nyelven szóltak hozzájuk.

"És a nyelvek halála nem kelt feltűnést, megakadályozására nemigen tesznek erőfeszítést a szponzorok - mondja az angliai Cambridge-ben Roger Blench nyelvész, aki sok nyelv megmentésén fáradozott Afrikában. - Egy kivesző nyelv elvont dolog. Nem lehet látni, nem olyan kedves, mint az állatok, így nem kelt érdeklődést". Pedig - emlékeztet Jung, a kölni nyelvész - egy-egy nyelvet sok ezer év alatt alakítottak ki az emberek, mindegyikük hatalmas környezeti és kulturális tudást rejt. "Ez a tudás elvész, és soha többé nem lehet visszaszerezni" - figyelmeztet.