Minél több funkciója van a mobil eszközöknek, annál több információt lehet gyűjteni azok tulajdonosairól. Ahhoz, hogy a mobil szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni, mindenképpen szükség van arra, hogy az emberek megbízzanak az ezeket kínáló cégekben.

Kai Rannenberg informatikus olyan stratégiákon dolgozik, amelyek segítségével a szolgáltatók erősíthetik a mobil rendszerekbe vetett bizalmat és biztonságérzetet. Az adatvédelem nem véletlenül lett napjainkban felkapott téma, hiszen ma már gyakorlatilag minden személyes adatunkat elektronikusan is gyűjtik, tárolják és elemzik a hivatalok.

Különösen fontos az óvatosság a mobil készülékek esetében, hiszen a mobiltelefonok, a PDA-k, a notebookok és más kommunikációs eszközök egyre több funkciót kínálnak. Ma már nem csak telefonálhatunk velük, hanem címeket kezelhetünk vagy éppen zenét játszhatunk le. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok modell képes felcsatlakozni az internetre, az e-mailek küldésére, a beépített GPS-egységeknek köszönhetően a pontos helyzet meghatározására és a helyhez kötött szolgáltatások használatára. "Éppen ezért van szükség arra, hogy megbízhassunk a készülékeinkben" - közölte Kai Rannenberg.

A szakember évek óta azzal foglalkozik, hogy miként lehetne javítani az adatvédelmen és miként lehetne biztonságosabbá tenni a mobil alkalmazásokat elsősorban a felhasználók számára. Rannenberg a bizalom szükségességét egy példával szemléltette. Egy allergiás betegnek fontos, hogy bármikor pontosan meghatározhassa a helyzetét, mert csak így kaphat pontos pollenjelentéseket. Ehhez azonban nem csak a pontos helyzetét kell kiadnia, hanem azt az információt is, hogy beteg. Az informatikus szerint a mostaninál sokkal nagyobb biztonságot jelenthetnének, hogy ha ezeket az adatokat szétosztanák az egyes szolgáltatók között és mindegyik csak egy meghatározott információt ismerne.

"A mobilszolgáltatóm úgyis tudja a pontos pozícióimat, de nem kell, hogy tudja, hogy milyen betegségben szenvedek. Ezeket az információkat védett módon kellene továbbadni egy másik cégnek. A felhasználó bármikor beállíthatná, mikor vagy milyen hosszú ideig ismerje a szolgáltató a pozícióját és milyen helyzetben mely adataihoz férhessen hozzá. Szintén fontos, hogy ha egy helyzetmeghatározás 30 másodpercenként történik, akkor ne kérdezzék meg minden alkalommal az illetőt, hogy egyetért-e az eljárással. Az adatvédelmi rendszereknek könnyen beállíthatóknak és átláthatóknak kell lenniük, valamint fontos, hogy a használatuk ne vegye túl sok időt igénybe" - mondta Rannenberg.

A szakember végül leszögezte, hogy mindez csak akkor működne a gyakorlatban, ha a szolgáltatókat rendszeresen ellenőriznék, hogy betartják-e az adatvédelmi előírásokat. Adatvédelmi auditoknak kellene garantálniuk, hogy az adott cégben az előfizetők maradéktalanul megbízhatnak és nyugodt szívvel rábízhatják a személyes adataikat.

Az ugyanakkor már a kutatók feladata, hogy szabványosítsák az adatvédelmi megoldásokat. Mert a felhasználók csak ezek megléte és elterjedése esetén bízhatnak majd teljesen a gyártókban és azok termékeiben, illetve a szolgáltatásokban és az azokat kínáló cégekben.