Berta Sándor
Totális megfigyelés egy osztrák cégnél
Teljes körűen ellenőrizte alkalmazottait a Tiger Lacke. A repertoárban egyaránt szerepelt a rejtett kamerák alkalmazása, az e-mailek elolvasása és az egészségügyi adatok gyűjtése.
Adatvédelmi botrány rázta meg Ausztriát. Nyugati szomszédunknál eddig nem voltak komolyabb adatvédelmi ügyek és a sógorok általában érdeklődve szemlélték a német eseteket. Most azonban ez a helyzet megváltozott. A Profil nevű osztrák lap ugyanis részletes cikkben számolt be a welsi Tiger Lacke által alkalmazott módszerekről.
Az ügy 2003 tavaszára nyúlik vissza. Egy hétvégén megjelentek a Siemens cég technikusai a társaság székhelyén. A hozott csomagokban miniatűr kamerák voltak, amiket gondosan elrejtettek. Olyan hálózatot építettek ki, amelynek segítségével minden munkatársat könnyen és titokban lehetett megfigyelni. De ez csak a kezdet volt. A következő lépcsőfokot bizonyos dolgozók e-mailjeinek rendszeres elolvasása jelentette. De ugyanígy célszemély lett az is, aki egyes beosztottaknak küldött elektronikus leveleket. Emellett ellenőrizték a munkahelyi internethasználatot, a be- és kilépéseket, valamint összegyűjtötték az egyes alkalmazottak egészségügyi állapotával, betegségével kapcsolatos adatokat. Szabályos toplista készült a legtöbbet betegeskedő emberekről. Mindez az adatvédelmi bizottság jóváhagyása és az érintettek beleegyezése nélkül történt.
Két csarnok, a terjesztési és az irodai részleg, valamint a szeméttároló (!) tetejére összesen 20 kamerát szereltek fel. A készülékeknek egyetlen céljuk volt: megfigyelni, hogy hogyan dolgoznak a munkások. A berendezések és a rendszer kiépítése összesen 26 000 euróba került. A dolgozók egészen a múlt hét végéig semmit sem tudtak a megfigyelésekről. A botrány azután robbant ki, hogy a Profil szembesítette a birtokába került dokumentumokkal a Tiger Lacke vezetőit. Csak ezután hívták össze az üzemi tanácsot, de ekkor is csak azt mondták, hogy rések vannak az adatvédelmi hálón.
"Az állandó videós megfigyelés sérti az emberek méltóságát. A munkaadónak egy ilyen akcióhoz előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a testülettől. De ilyesmibe csak akkor egyeztünk volna bele, hogy ha bizonyítani tudta volna, hogy az ellenőrzést indokoló különleges helyzet van" - szögezte le Waltraud Kotschy, az Osztrák Adatvédelmi Bizottság ügyvezetője. Clemens Steiner, a Tiger Lacke ügyvezetője elismerte, hogy hibáztak, amikor a munkatársak beleegyezése és tudta nélkül telepítették és használták a kamerákat. Steiner azzal indokolta a lépést, hogy a kérdéses időszakban számos lopás történt, amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult.
A szakember ugyanakkor cáfolta, hogy a terjesztési részlegben folyó eseményeket rögzítették volna. Ilyesmi csak a vezetők tudta nélkül történhetett. Az anyagokat 2-3 hónapig rögzítették, utána leszerelték és eladták a készülékeket. Az ezt bizonyító számlát ugyanakkor Steiner nem tudta bemutatni. A jelenleg hatályos osztrák jogszabályok alapján a cég legfeljebb 18 890 eurós bírságra számíthat. Ez az összeg azonban a munkatársak esetleges kártérítési perei miatt később tovább nőhet.
Gerda Heilegger szakértő elmondta, hogy a törvényes és tisztességes megoldás az lett volna, hogy ha a cég tájékoztatja a dologról az üzemi tanácsot, amely támogatja az akciót. Ebben az esetben az üzemi tanács egyik tagja ellenőrizhette volna a felvételek készítését és tárolását, ezáltal elkerülhető lett volna a videókkal való visszaélés. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az e-mailek olvasására ugyanis nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat. A bizonyos dolgozóknak küldött vagy az általuk írt elektronikus leveleket egyaránt megkapta Clemens Steiner és Kurt Berghofer. Steiner cáfolta, hogy egyes e-maileket nevek vagy fogalmak alapján célzottan átkutattak volna.
A legjobban az fáj az embereknek, hogy még a betegségeikkel kapcsolatos adatokat is gyűjtötték róluk. Klaus Wiesinger üzemi tanácsi tag szerint az információkat arra hivatkozva szedték össze, hogy javítani akarnak a munkahelyi körülményeken. Az üzemi tanács tagjai egyébként azt állították, hogy a cégvezetők rendszeresen kapnak egy toplistát, amelyen a legtöbbet betegállományban lévő személyek nevei találhatók.
Steiner ezt szintén cáfolta. Wiesinger viszont erre válaszul közölte, hogy tudomásuk van arról, hogy a listán szereplő emberekkel nagyon komolyan el szoktak beszélgetni.
Adatvédelmi botrány rázta meg Ausztriát. Nyugati szomszédunknál eddig nem voltak komolyabb adatvédelmi ügyek és a sógorok általában érdeklődve szemlélték a német eseteket. Most azonban ez a helyzet megváltozott. A Profil nevű osztrák lap ugyanis részletes cikkben számolt be a welsi Tiger Lacke által alkalmazott módszerekről.
Az ügy 2003 tavaszára nyúlik vissza. Egy hétvégén megjelentek a Siemens cég technikusai a társaság székhelyén. A hozott csomagokban miniatűr kamerák voltak, amiket gondosan elrejtettek. Olyan hálózatot építettek ki, amelynek segítségével minden munkatársat könnyen és titokban lehetett megfigyelni. De ez csak a kezdet volt. A következő lépcsőfokot bizonyos dolgozók e-mailjeinek rendszeres elolvasása jelentette. De ugyanígy célszemély lett az is, aki egyes beosztottaknak küldött elektronikus leveleket. Emellett ellenőrizték a munkahelyi internethasználatot, a be- és kilépéseket, valamint összegyűjtötték az egyes alkalmazottak egészségügyi állapotával, betegségével kapcsolatos adatokat. Szabályos toplista készült a legtöbbet betegeskedő emberekről. Mindez az adatvédelmi bizottság jóváhagyása és az érintettek beleegyezése nélkül történt.
Két csarnok, a terjesztési és az irodai részleg, valamint a szeméttároló (!) tetejére összesen 20 kamerát szereltek fel. A készülékeknek egyetlen céljuk volt: megfigyelni, hogy hogyan dolgoznak a munkások. A berendezések és a rendszer kiépítése összesen 26 000 euróba került. A dolgozók egészen a múlt hét végéig semmit sem tudtak a megfigyelésekről. A botrány azután robbant ki, hogy a Profil szembesítette a birtokába került dokumentumokkal a Tiger Lacke vezetőit. Csak ezután hívták össze az üzemi tanácsot, de ekkor is csak azt mondták, hogy rések vannak az adatvédelmi hálón.
"Az állandó videós megfigyelés sérti az emberek méltóságát. A munkaadónak egy ilyen akcióhoz előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a testülettől. De ilyesmibe csak akkor egyeztünk volna bele, hogy ha bizonyítani tudta volna, hogy az ellenőrzést indokoló különleges helyzet van" - szögezte le Waltraud Kotschy, az Osztrák Adatvédelmi Bizottság ügyvezetője. Clemens Steiner, a Tiger Lacke ügyvezetője elismerte, hogy hibáztak, amikor a munkatársak beleegyezése és tudta nélkül telepítették és használták a kamerákat. Steiner azzal indokolta a lépést, hogy a kérdéses időszakban számos lopás történt, amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult.
A szakember ugyanakkor cáfolta, hogy a terjesztési részlegben folyó eseményeket rögzítették volna. Ilyesmi csak a vezetők tudta nélkül történhetett. Az anyagokat 2-3 hónapig rögzítették, utána leszerelték és eladták a készülékeket. Az ezt bizonyító számlát ugyanakkor Steiner nem tudta bemutatni. A jelenleg hatályos osztrák jogszabályok alapján a cég legfeljebb 18 890 eurós bírságra számíthat. Ez az összeg azonban a munkatársak esetleges kártérítési perei miatt később tovább nőhet.
Gerda Heilegger szakértő elmondta, hogy a törvényes és tisztességes megoldás az lett volna, hogy ha a cég tájékoztatja a dologról az üzemi tanácsot, amely támogatja az akciót. Ebben az esetben az üzemi tanács egyik tagja ellenőrizhette volna a felvételek készítését és tárolását, ezáltal elkerülhető lett volna a videókkal való visszaélés. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az e-mailek olvasására ugyanis nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat. A bizonyos dolgozóknak küldött vagy az általuk írt elektronikus leveleket egyaránt megkapta Clemens Steiner és Kurt Berghofer. Steiner cáfolta, hogy egyes e-maileket nevek vagy fogalmak alapján célzottan átkutattak volna.
A legjobban az fáj az embereknek, hogy még a betegségeikkel kapcsolatos adatokat is gyűjtötték róluk. Klaus Wiesinger üzemi tanácsi tag szerint az információkat arra hivatkozva szedték össze, hogy javítani akarnak a munkahelyi körülményeken. Az üzemi tanács tagjai egyébként azt állították, hogy a cégvezetők rendszeresen kapnak egy toplistát, amelyen a legtöbbet betegállományban lévő személyek nevei találhatók.
Steiner ezt szintén cáfolta. Wiesinger viszont erre válaszul közölte, hogy tudomásuk van arról, hogy a listán szereplő emberekkel nagyon komolyan el szoktak beszélgetni.