A személyes adatokkal való kereskedelem milliárdos üzlet. De gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon az eladók és a vevők mit tudnak a mit sem sejtő felhasználókról? A válasz, hogy jóval többet annál, mint amit gondolnánk. S ez cseppet sem megnyugtató.

A Vorarlbergi Munkaügyi Kamara munkatársai két adatokat tartalmazó CD-t vásároltak meg súlyos pénzekért. Az egyes személyekre vonatkozó információk között voltak nem csak a nevek, a lakcímek vagy a telefonszámok, hanem banki folyószámla-adatok, az illető szerződéseire, keresetére vonatkozó adatok: vagyis gyakorlatilag a teljes személyazonossága. Az Osztrák Gazdasági Kamara adatai szerint a direkt marketing ágazat éves forgalma Ausztriában eléri a 200 millió eurót. Az illegális adatkereskedelem miatt azonban ennek az összegnek a tízszerese lehet a valódi forgalom. Nagyon nagy tehát az esélye annak, hogy valaki bekerül és ott is ragad egy adatbázisban, ahonnan utána már nem törlik ki.

Az illegális adatkereskedelem miatti kisebbik rossz, ha valaki kéretlen postai küldeményeket vagy reklám e-maileket kap. A nagyobb probléma, ha visszaélnek az adataival, például egy csalássorozat során így szereznek pénzt az áldozatoktól.

Ausztriában a direkt marketinget az elmúlt években komoly aggodalommal figyelik. Az ok: a Herold Business Data nevű cég 2003-ban bejelentette, hogy piacra dob egy marketing-CD-t, amelyen 4 millió osztrák állampolgár személyes adatai találhatók meg. A bejelentést óriási tiltakozási hullám követte, de a lemez azóta is kapható, tehát ahhoz elvben bárki hozzáférhet. Az információk között voltak a név, a cím és a telefonszám mellett többek között a korosztályra, a vásárlóképességre és a lakóhely épületének típusára vonatkozó adatok is. A másik problémát az Adressen-Suppan vállalat keresőszolgáltatása jelenti, amely többféle kutatást tesz lehetővé különböző szempontok alapján.

A Vorarlbergi Munkaügyi Kamara elhatározta, hogy készíttet egy teszt CD-t, amelyen a következő szempontok alapján keresett adatok találhatók: a háztartások nettó jövedelme, a vezetékes és mobil szolgáltató neve, takarékbetétek és folyószámlák, fixkamatozású értékpapírok, részvények, tulajdonrészek és lakáselőtakarékossági, illetve -építési szerződések. Az Adressen-Suppan azonnal kikeresett kereken 2600 címet. Az egyes adatcsomagokért egységesen 1,99 eurót kért. A kamara munkatársai elfogadták és ajánlatot, a fogyasztóvédők pedig csak ámultak és bámultak, hogy mi mindent tartalmazott a CD.

"Pontosan tudni lehet, hogy ki mennyit keres, kinek van takarékbetéte, részvénye vagy kinek vannak értékpapírjai" - jelentette ki Paul Rusching, a kamara fogyasztóvédelmi szakértője. Azt nem lehet tudni, hogy az információk milyen forrásokból származnak. A legjellemzőbbek a közösségi portálok, a szerencsejáték-oldalak és a csomagküldő szolgálatok nyilvántartásai.

Legálisan az adatokkal kereskedő személyek csak a nevet, címet, nemet, születési időpontot adhatják ki, de a valóságban ezt a szabályt szinte soha nem tartják be. A kamara mindenesetre értesítette mind a 2600 személyt és javasolta nekik, hogy kezdeményezzék az adatok törlését. A szervezet birtokába került lemezeken egyébként összesen 168 000 vorarlbergi lakos személyes adatai szerepeltek.

A két cég közül a Herold visszautasította a vádakat, mondván az információkat 2003-ban megvizsgálta az Osztrák Adatvédelmi Bizottság és mindent rendben talált. A vorarlbergi testület ennek ellenére azt követelte, hogy az eseteket azonnal vizsgálják ki a hatóságok, hozzanak szigorúbb adatvédelmi szabályokat és azokat tartassák is be, sújtsák keményebb büntetésekkel az adatvédelmi előírásokat megsértőket. Ezenkívül szükség lenne egy osztrák adatbiztonsági központ létrehozására is.