Berta Sándor
Vitatott huligán-adatbázisok Németországban
A német kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy megfelelő jogi alapokra helyezze a rendbontók adatait tartalmazó nyilvántartásokat. A döntés a szélsőjobb és az anarchisták elleni harc miatt fontos.
A német kormány azután kényszerült erre, hogy az alsó-szászországi másodfokú közigazgatási bíróság ítéletében megállapította: a mostani rendszerek jogellenesen működnek. Mindez a német belügyminisztériumnak a Zöldek Bundestag-frakciójához eljuttatott válaszlevélből derült ki. A határozat annak tükrében meglepő, hogy tavaly szeptember elején a mainzi közigazgatási bíróság az úgynevezett huligán-adatok esetében nem találta jogellenesnek a személyes információk gyűjtését és tárolását.
A belügyminisztérium tájékoztatása alapján ismertté vált, hogy a nyilvántartásban január végén 10 711 személyről összesen 13 772 adatcsomagot tároltak. Összehasonlításul: 2007 végén még csak 9700 személy 12 700 adatát őrizték a rendszerben. Minden egyes fájlban szerepelnek az illető személyes adatai, valamint a rá vonatkozó rendőrségi információk. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) cáfolta, hogy külföldi hatóságoknak átadott volna akár csak egyetlen adatcsomagot, az viszont még tisztázatlan, hogy az egyes tartományi hivatalok megosztották-e más országok hatóságaival a birtokukban lévő információkat.
Az úgynevezett huligán-adatbázisok létezését és működését évek óta bírálják az emberi jogi szervezetek. Rolf Gössner ügyvéd már 2006-ban arra figyelmeztetett, hogy a huliganizmussal gyanúsított emberekből könnyen potenciális bűnözőket "faraghatnak" a hatóságok. A német belügyminisztérium ötévente vizsgálja felül, hogy törölhetők-e valakiről adatok és gyakran előfordul, hogy a jogerős felmentő ítéletek után is a rendszerben maradnak az adatcsomagok.
A mostani határozat különösen azért érinti érzékenyen a német kormányt, mert nem csak a huligán-adatbázisokra, hanem más nyilvántartásokra is vonatkozik. Ezek közé tartozik a LIMO (a politikailag motivált baloldali bűnözők és bűncselekmények gyűjtőrendszere), a REMO (a politikailag motivált jobboldali bűnözők és bűncselekmények gyűjtőrendszere) és az AUMO (a politikailag motivált külföldi bűnözés gyűjtőrendszere). Sőt, a döntés érintheti a német parlament által elfogadott terrorizmus elleni adatbázist is, valamint a külföldi szervekkel, például az Interpollal való együttműködést is.
A német kormány azután kényszerült erre, hogy az alsó-szászországi másodfokú közigazgatási bíróság ítéletében megállapította: a mostani rendszerek jogellenesen működnek. Mindez a német belügyminisztériumnak a Zöldek Bundestag-frakciójához eljuttatott válaszlevélből derült ki. A határozat annak tükrében meglepő, hogy tavaly szeptember elején a mainzi közigazgatási bíróság az úgynevezett huligán-adatok esetében nem találta jogellenesnek a személyes információk gyűjtését és tárolását.
A belügyminisztérium tájékoztatása alapján ismertté vált, hogy a nyilvántartásban január végén 10 711 személyről összesen 13 772 adatcsomagot tároltak. Összehasonlításul: 2007 végén még csak 9700 személy 12 700 adatát őrizték a rendszerben. Minden egyes fájlban szerepelnek az illető személyes adatai, valamint a rá vonatkozó rendőrségi információk. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) cáfolta, hogy külföldi hatóságoknak átadott volna akár csak egyetlen adatcsomagot, az viszont még tisztázatlan, hogy az egyes tartományi hivatalok megosztották-e más országok hatóságaival a birtokukban lévő információkat.
Az úgynevezett huligán-adatbázisok létezését és működését évek óta bírálják az emberi jogi szervezetek. Rolf Gössner ügyvéd már 2006-ban arra figyelmeztetett, hogy a huliganizmussal gyanúsított emberekből könnyen potenciális bűnözőket "faraghatnak" a hatóságok. A német belügyminisztérium ötévente vizsgálja felül, hogy törölhetők-e valakiről adatok és gyakran előfordul, hogy a jogerős felmentő ítéletek után is a rendszerben maradnak az adatcsomagok.
A mostani határozat különösen azért érinti érzékenyen a német kormányt, mert nem csak a huligán-adatbázisokra, hanem más nyilvántartásokra is vonatkozik. Ezek közé tartozik a LIMO (a politikailag motivált baloldali bűnözők és bűncselekmények gyűjtőrendszere), a REMO (a politikailag motivált jobboldali bűnözők és bűncselekmények gyűjtőrendszere) és az AUMO (a politikailag motivált külföldi bűnözés gyűjtőrendszere). Sőt, a döntés érintheti a német parlament által elfogadott terrorizmus elleni adatbázist is, valamint a külföldi szervekkel, például az Interpollal való együttműködést is.
