A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet legújabb jelentése szerint a nem éppen hízelgő jelzőt jelenleg 12 állam érdemli ki. Az RSF annak kapcsán készítette el a dokumentumot, hogy március 12-én tartották az internetcenzúra elleni világnapot.

Az anyagban a 22 országban tapasztalt kiberdisszidensek elleni lépéseket és a világháló ellenőrzésére tett kísérleteket foglalták össze. A jelentésből kiderült, hogy jelenleg legalább 70 kiberdisszidenst tartanak nyilván. A legtöbb személyt, 50 internetezőt Kínában tartanak fogva, a második helyen Vietnam (7), a harmadikon Irán (4) található. S hogy kik az internet ellenségei? Nos, az RSF munkatársai ezzel a cseppet sem hízelgő jelzővel illették Burmát, Egyiptomot, Észak-Koreát, Iránt, Kínát, Kubát, Szaúd-Arábiát, Szíriát, Tunéziát, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt és Vietnamot.

"Ezek az államok az internetből intranetet csináltak, hogy így akadályozzák meg állampolgáraik hozzáférését a tiltott online információkhoz. Ezekben az országokban üldözik azokat az internetezőket, akik felszólalnak a hatalom ellen. Az indokok között gyakran szerepel a morális normák, az állambiztonság, a vallások, a kisebbségek jogainak vagy akár az adott állam spirituális-kulturális, esetleg tudományos értékeinek védelme" - olvasható a dokumentumban. Kína a cenzúra mintapéldája. Az internetes forgalom ellenőrzésével közel 40 000 állami alkalmazott foglalkozik. Ők rendszeresen használnak online szűrőket, hogy megtalálják a nem megfelelő tartalmakat.

Burmában van a világ egyik legrosszabb internethálózata. Ezer lakosra csupán kevesebb, mint két internetező jut. Annál szigorúbb viszont az állami ellenőrzés. Az elektronikus kommunikációról szóló törvény például kimondja: a kormányt bíráló bloggereket drákói szigorral kell megbüntetni, az internetkávézók üzemeltetőinek pedig minden személy adatait fel kell jegyezni. Annak, aki magán internethozzáférést szeretne, külön kormányzati engedélyt kell kérnie.

Türkmenisztánban és Üzbegisztánban sem sokkal jobb a helyzet. Szigorú az online ellenőrzés. Üzbegisztánban elsősorban az Islom Karimov elnök politikáját bíráló bloggereket figyelik meg és gyakran blokkolják az oldalaikat. Türkmenisztánban pedig az emberi jogi szervezetek és a hírügynökségek honlapjai jutnak hasonló sorsa. Szaúd-Arábiában a kormány több mint 400 000 portált záratott be "a szaúdi társadalom védelmére" hivatkozva. A MySpace vagy a Tagged nem érhetők el a helyi felhasználók számára. Az elmúlt hónapokban számos bloggert tartóztattak le, mivel állítólag "megsértették az iszlám vallás elveit vagy támadták a szociális normákat". A Közel-Keleten még mindig Irán a világháló legnagyobb ellensége. Rendszeresek a letartóztatások és hivatalos adatok alapján csak tavaly a kormány 5 millió (!) honlapot záratott be.

Az RSF további tíz országot a "különösen megfigyelés alatt tartandó" kategóriába sorolt be, mivel ugyan nem cenzúrázzák az internetet és nem vetnek börtönbe bloggereket, de aggodalomra okot adó intézkedéseket hoztak a közelmúltban. A listára felkerült Ausztrália és Dél-Korea. Ausztráliában az ACMA nevű távközlési felügyelet bezárhatja az állampolgárok által a tartalmuk vagy más szempontok miatt bírált oldalakat, míg a hatályos terrorizmus elleni törvény lehetővé teszi a gyanús személyek e-mailjeinek elolvasását. Szintén aggodalomra ad okot a hozzáférések korlátozását biztosító jogszabály-tervezet. Dél-Koreában pedig tavaly október óta közel 100 rendőr foglalkozik a chatszobák és az olnine fórumok ellenőrzésével, hogy így akadályozzák meg az "álhírek" terjesztését. Egy idén január 7-én letartóztatott bloggert például 5 év börtön és magas pénzbüntetés fenyeget, mert egy online cikkében megkérdőjelezte a nemzet hitelességét.

Az RSF végül olyan módszereket is említ, amikor egyes kormányok a Facebook, a Twitter és más platformok segítségével igyekeznek álláspontjukat népszerűsíteni, terjeszteni vagy éppen nyomást gyakorolni az emberekre. Más kormányok pénzért megjegyzéseket helyeznek el vagy éppen online támadásokat szerveznek bizonyos tartalmak blokkolására. Jó példa erre Kína, ahol a kormány fizetett az embereknek, hogy az intézkedéseit és a politikáját népszerűsítő bejegyzéseket írjanak a honlapokra a pekingi olimpia alatt.

A nemzetközi szervezet ugyanakkor pozitív példákat is említ, például a Google, a Yahoo! és a Microsoft által is támogatott Global Network Initiative nevű programot. Az RSF rámutatott, hogy számos cég korábban maga is részt vett a cenzúrában, így ha a vállalatok többsége felhagyna ezzel a tevékenységével, úgy a cenzúra is nehezebben valósulhatna meg.