SG.hu·
Indul az ausztrál internetcenzúra tesztelése
Az ausztrál kormányzat januárban indítaná útjára a nem kívánt internetes tartalmakat blokkoló platform tesztelését, a felhasználók mellett azonban a szolgáltatók sem igazán örülnek a megoldásnak.
Az eddig is világos volt, hogy számos szervezet és jogvédő csoport ellenzi a cenzúra bevezetését, erre jó példa a Save the Net elnevezésű internetes petíció. A helyi internetszolgáltatók sem rajonganak a kezdeményezésért, most azonban egy tavaly készült jelentés látott napvilágot, amelyben a kormányzat is a problémák hosszú listájára koncentrál - mindez nem vet jó fényt a cenzúrával kapcsolatos tervekre.
A potenciális problémák között szerepel a tartalmak blokkolásának helytelen (túl széles körű, avagy szűk) megszabása, a szolgáltatás minőségének romlása, a sikeres hackertámadások, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása, a személyi jogok megsértése, a visszaélések lehetősége stb.
A teljesség kedvéért illik megjegyezni, hogy a szóban forgó jelentés még az előző kormány alatt készült, ennek megfelelően pedig a mostani garnitúra igyekszik nem komolyan venni annak következtetéseit. Kiemelik, hogy semmilyen elméleti vagy gyakorlati tesztelésre nem került sor, mindössze arról van szó, hogy csokorba gyűjtötték össze a korábbi hasonló tanulmányok adatait és következtetéseit. A mintegy 1300 weboldalt azonnal blokkoló platform tesztelése így mindenképpen elindul, ebben pedig több szolgáltató is részt vesz.
A januárban induló, a tervek szerint pedig júniusban véget érő programban pont a legnagyobb szolgáltató, a BigPond nem vesz részt, mások pedig (így például az iiNet) azért iratkozott fel, hogy a kezdeményezés működésképtelenségét bizonyítsa. A szolgáltatók elsősorban azzal érvelnek, hogy a szűrő lassíthatja az internetes eléréseket, ezzel pedig az egyik fő cél megy veszendőbe. Civil szakértők ehhez hozzáteszik, hogy a gyerekpornót és a hasonló, nemkívánt tartalmakat amúgy sem nyíltan közlik az oldalak, így a megoldás csak a nyilvánosan elérhető portálokat veszélyezteti, komoly hatása nem lesz.
A kormányzat által erőltetett platform egyébként két pillérre támaszkodik: az első egy kötelező jellegű feketelista, amely nagyjából 1300 oldal elérését blokkolná, a második pedig egy önkéntes kiegészítés, amely jóval általánosabb érvényű, és többnyire a felnőtteknek szánt tartalmak elérését tiltaná le a szolgáltatókon keresztül.
Az eddig is világos volt, hogy számos szervezet és jogvédő csoport ellenzi a cenzúra bevezetését, erre jó példa a Save the Net elnevezésű internetes petíció. A helyi internetszolgáltatók sem rajonganak a kezdeményezésért, most azonban egy tavaly készült jelentés látott napvilágot, amelyben a kormányzat is a problémák hosszú listájára koncentrál - mindez nem vet jó fényt a cenzúrával kapcsolatos tervekre.
A potenciális problémák között szerepel a tartalmak blokkolásának helytelen (túl széles körű, avagy szűk) megszabása, a szolgáltatás minőségének romlása, a sikeres hackertámadások, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása, a személyi jogok megsértése, a visszaélések lehetősége stb.
A teljesség kedvéért illik megjegyezni, hogy a szóban forgó jelentés még az előző kormány alatt készült, ennek megfelelően pedig a mostani garnitúra igyekszik nem komolyan venni annak következtetéseit. Kiemelik, hogy semmilyen elméleti vagy gyakorlati tesztelésre nem került sor, mindössze arról van szó, hogy csokorba gyűjtötték össze a korábbi hasonló tanulmányok adatait és következtetéseit. A mintegy 1300 weboldalt azonnal blokkoló platform tesztelése így mindenképpen elindul, ebben pedig több szolgáltató is részt vesz.
A januárban induló, a tervek szerint pedig júniusban véget érő programban pont a legnagyobb szolgáltató, a BigPond nem vesz részt, mások pedig (így például az iiNet) azért iratkozott fel, hogy a kezdeményezés működésképtelenségét bizonyítsa. A szolgáltatók elsősorban azzal érvelnek, hogy a szűrő lassíthatja az internetes eléréseket, ezzel pedig az egyik fő cél megy veszendőbe. Civil szakértők ehhez hozzáteszik, hogy a gyerekpornót és a hasonló, nemkívánt tartalmakat amúgy sem nyíltan közlik az oldalak, így a megoldás csak a nyilvánosan elérhető portálokat veszélyezteti, komoly hatása nem lesz.
A kormányzat által erőltetett platform egyébként két pillérre támaszkodik: az első egy kötelező jellegű feketelista, amely nagyjából 1300 oldal elérését blokkolná, a második pedig egy önkéntes kiegészítés, amely jóval általánosabb érvényű, és többnyire a felnőtteknek szánt tartalmak elérését tiltaná le a szolgáltatókon keresztül.