Berta Sándor
Egyre több a kiberzaklatás
Világszerte nő a cyberstalking által érintett személyek száma. Védekezési lehetőségek vannak, csak kevesen ismerik őket. A kiberzaklatásnak sok formája és módja van.
Akinek szerencséje van, elég csak az e-mail címét megváltoztatnia vagy visszaküldenie egy általa meg sem rendelt terméket. Rosszabb esetben viszont az illető élete romokban heverhet és mondjuk a bankszámláját is kifosztották. A szakértők szerint egyre gyakrabban használják a bűnözők a személyes adatokat arra, hogy embereket zsaroljanak vagy nyomást gyakoroljanak rájuk.
"A cyberstalking egy művészi elnevezés, nincs pontos definíciója. Általában olyan esetekben használják, amikor valakit az interneten ismeretlenek zaklatnak vagy követnek. A veszély azonban mindenkire nézve egyre nagyobb" - mondta Ulrich Schulte am Hülse berlini ügyvéd. "Nincs ugyan erre vonatkozó statisztikánk, mivel nem eszerint kategorizáljuk a bűncselekményeket, de azt mi is érzékeljük, hogy folyamatosan nő a kiberzaklatási ügyek száma" - közölte Frank Scheulen, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Bűnügyi Hivatal szóvivője. A legtöbb esetben arról van szó, hogy valaki egy hamis név megadásával vásárol vagy ad el különböző árucikkeket a világhálón. De gyakori a blogok vagy honlapok működtetése, a kéretlen elektronikus reklámlevelek terjesztése, személyek fotóinak, adatainak megjelentetése is.
"A legelső tennivaló a kiberzaklatási ügyekben, hogy feljelentést teszünk. A rendőrség ugyanis az internetszolgáltató segítségével, az IP-cím alapján képes a tettest azonosítani. A legjobb védekezés azonban továbbra is az óvatosság és a bizalmatlanság. Soha nem szabad kiadnunk magunkról a legszemélyesebb adatainkat, például a valódi nevünket, a címünket, a telefonszámainkat vagy a hobbijainkra vonatkozó információkat. Soha nem tudhatjuk ugyanis, hogy ki van a túloldalon és mire használja fel a megszerzett adatokat" - tette hozzá a szóvivő.
Amennyiben valakinek a nevében követik el ezeket a bűncselekményeket, úgy érthető, hogy ezek a dolgok alkalmasak jó hírének a lerombolására. S legtöbbször a gyanútlan felhasználó csak a nyomozás során szerez tudomást arról, hogy mi is történt. "Az új médiák, elsősorban a világháló térnyerésével sajnos megjelent a cyberstalking is. A közösségi portálokat látogatók esetében hatékony védekezési megoldás lehet, hogy ha a személyes profilunkhoz kizárólag a barátaink és rokonaink férhetnek hozzá" - tette hozzá Harald Dreßing professzor, a mannheimi Lelki Egészség Központi Intézet munkatársa.
Az érdeklődők egyébként a Klicksafe és a mannheimi szervezet honlapja mellett a német rendőrség külön erre a célra létrehozott tájékoztató oldalán is segítséget kérhetnek, illetve kaphatnak.
Akinek szerencséje van, elég csak az e-mail címét megváltoztatnia vagy visszaküldenie egy általa meg sem rendelt terméket. Rosszabb esetben viszont az illető élete romokban heverhet és mondjuk a bankszámláját is kifosztották. A szakértők szerint egyre gyakrabban használják a bűnözők a személyes adatokat arra, hogy embereket zsaroljanak vagy nyomást gyakoroljanak rájuk.
"A cyberstalking egy művészi elnevezés, nincs pontos definíciója. Általában olyan esetekben használják, amikor valakit az interneten ismeretlenek zaklatnak vagy követnek. A veszély azonban mindenkire nézve egyre nagyobb" - mondta Ulrich Schulte am Hülse berlini ügyvéd. "Nincs ugyan erre vonatkozó statisztikánk, mivel nem eszerint kategorizáljuk a bűncselekményeket, de azt mi is érzékeljük, hogy folyamatosan nő a kiberzaklatási ügyek száma" - közölte Frank Scheulen, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Bűnügyi Hivatal szóvivője. A legtöbb esetben arról van szó, hogy valaki egy hamis név megadásával vásárol vagy ad el különböző árucikkeket a világhálón. De gyakori a blogok vagy honlapok működtetése, a kéretlen elektronikus reklámlevelek terjesztése, személyek fotóinak, adatainak megjelentetése is.
"A legelső tennivaló a kiberzaklatási ügyekben, hogy feljelentést teszünk. A rendőrség ugyanis az internetszolgáltató segítségével, az IP-cím alapján képes a tettest azonosítani. A legjobb védekezés azonban továbbra is az óvatosság és a bizalmatlanság. Soha nem szabad kiadnunk magunkról a legszemélyesebb adatainkat, például a valódi nevünket, a címünket, a telefonszámainkat vagy a hobbijainkra vonatkozó információkat. Soha nem tudhatjuk ugyanis, hogy ki van a túloldalon és mire használja fel a megszerzett adatokat" - tette hozzá a szóvivő.
Amennyiben valakinek a nevében követik el ezeket a bűncselekményeket, úgy érthető, hogy ezek a dolgok alkalmasak jó hírének a lerombolására. S legtöbbször a gyanútlan felhasználó csak a nyomozás során szerez tudomást arról, hogy mi is történt. "Az új médiák, elsősorban a világháló térnyerésével sajnos megjelent a cyberstalking is. A közösségi portálokat látogatók esetében hatékony védekezési megoldás lehet, hogy ha a személyes profilunkhoz kizárólag a barátaink és rokonaink férhetnek hozzá" - tette hozzá Harald Dreßing professzor, a mannheimi Lelki Egészség Központi Intézet munkatársa.
Az érdeklődők egyébként a Klicksafe és a mannheimi szervezet honlapja mellett a német rendőrség külön erre a célra létrehozott tájékoztató oldalán is segítséget kérhetnek, illetve kaphatnak.