Berta Sándor
Németország - 50 milliárd euró szélessávú fejlesztésekre?
A német kormány nyilvánosságra hozta második konjunktúraprogramját, amelyben komoly összeget fordítanának az internettel kapcsolatos beruházásokra.
Az elképzelések szerint 2014-ig a német háztartások többségében az átlagos sávszélességnek el kell érnie az 50 Mbit/s-ot. Szakemberek úgy vélték: a cél teljesítéséhez akár 50 milliárd euróra is szükség lehet.
2010-ig megszüntetik a fehér foltokat, minden településen minimum 2 Mbit/s-os adatátvitelt kell garantálniuk a szolgáltatóknak. 2014-re a sebességnek a német állampolgárok 75, 2018-ra pedig a 100 százalékának esetében el kell érnie az 50 Mbit/s-ot. Ez a sávszélesség kereken 800-szor nagyobb a jelenleg még sok háztartásban jelen lévő ISDN sebességénél és már kiválóan alkalmas nagy méretű fájlok, például nagy felbontású videók továbbítására. Konkrét részleteket a német kormány nem hozott nyilvánosságra, az első információkat február végére ígérték.
A BITKOM szakmai szervezet becslése alapján a fejlesztések összköltsége elérheti az 50 milliárd eurót, ugyanakkor tisztázatlan, hogy kik és milyen arányban viselnék ezt a terhet. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a távközlési társaságok, például a Deutsche Telecom, az Arcor és a Hansenet osztoznak az összegen. "Ezenkívül a konjunktúraprogramból már 200 millió euró elég lenne ahhoz, hogy támogassuk a települések szélessávú fejlesztési törekvéseit" - hangsúlyozta August-Wilhelm Scheer professzor, a BITKOM elnöke. Ez az összeg arra pont elegendő lenne, hogy a városok és falvak szabad csöveket fektessenek le az útépítési, -felújítási munkák során.
A bejelentést a BITKOM-on kívül üdvözölte a VATM is. Utóbbi ügyvezető igazgatója, Jürgen Grüntzer arra hívta fel a figyelmet, miszerint most az a legfontosabb, hogy megtalálják a gazdasági és technológiai szempontból a legmegfelelőbb szélessávú technikákat. Emellett mielőbbi a digitális szakadék szűkítésére vonatkozó politikai döntésekre is szükség van.
Az egyelőre megválaszolatlan kérdések között van, hogy milyen támogatást kapnának a fejlesztésekért a távközlési vállalatok, mekkora hozzájárulást követelhetnének a hálózatot később használni akaró cégektől és mennyit kellene fizetniük az elérésekért a felhasználóknak.
Az elképzelések szerint 2014-ig a német háztartások többségében az átlagos sávszélességnek el kell érnie az 50 Mbit/s-ot. Szakemberek úgy vélték: a cél teljesítéséhez akár 50 milliárd euróra is szükség lehet.
2010-ig megszüntetik a fehér foltokat, minden településen minimum 2 Mbit/s-os adatátvitelt kell garantálniuk a szolgáltatóknak. 2014-re a sebességnek a német állampolgárok 75, 2018-ra pedig a 100 százalékának esetében el kell érnie az 50 Mbit/s-ot. Ez a sávszélesség kereken 800-szor nagyobb a jelenleg még sok háztartásban jelen lévő ISDN sebességénél és már kiválóan alkalmas nagy méretű fájlok, például nagy felbontású videók továbbítására. Konkrét részleteket a német kormány nem hozott nyilvánosságra, az első információkat február végére ígérték.
A BITKOM szakmai szervezet becslése alapján a fejlesztések összköltsége elérheti az 50 milliárd eurót, ugyanakkor tisztázatlan, hogy kik és milyen arányban viselnék ezt a terhet. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a távközlési társaságok, például a Deutsche Telecom, az Arcor és a Hansenet osztoznak az összegen. "Ezenkívül a konjunktúraprogramból már 200 millió euró elég lenne ahhoz, hogy támogassuk a települések szélessávú fejlesztési törekvéseit" - hangsúlyozta August-Wilhelm Scheer professzor, a BITKOM elnöke. Ez az összeg arra pont elegendő lenne, hogy a városok és falvak szabad csöveket fektessenek le az útépítési, -felújítási munkák során.
A bejelentést a BITKOM-on kívül üdvözölte a VATM is. Utóbbi ügyvezető igazgatója, Jürgen Grüntzer arra hívta fel a figyelmet, miszerint most az a legfontosabb, hogy megtalálják a gazdasági és technológiai szempontból a legmegfelelőbb szélessávú technikákat. Emellett mielőbbi a digitális szakadék szűkítésére vonatkozó politikai döntésekre is szükség van.
Az egyelőre megválaszolatlan kérdések között van, hogy milyen támogatást kapnának a fejlesztésekért a távközlési vállalatok, mekkora hozzájárulást követelhetnének a hálózatot később használni akaró cégektől és mennyit kellene fizetniük az elérésekért a felhasználóknak.
. Hamar bekorlátoznának jópár embert úgy mint a UPC.
