A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra is nő Európában, az Európai Bizottság ma kiadott jelentése szerint a 2007 júliusi 18,2 %-ról 2008 júliusáig 21,7 %-ra emelkedett a penetráció.

A jelentés szerint az EU tagországai közötti különbség a 2007 júliusi 28,4 %-ról idén júliusig 27,7 %-ra csökkent. Az adatok szerint egy év alatt 17 millióval nőtt a vezetékes szélessávú vonalak száma, így az Unión belül egyre elterjedtebb és gyorsabb lesz a nagysebességű internet-hozzáférés, továbbá 6,9 %-os elterjedtségével a mobil szélessáv is kezd teret nyerni. Az EU területén levő szélessávú vonalak háromnegyede rendelkezik legalább 2 megabites sebességgel, ami az interneten keresztül történő televíziózást is támogatja.

"A szélessávú internethozzáférés növekedése továbbra is jelentős, a vezető uniós országok pedig a szélessávú hozzáférés elterjedtsége terén világviszonylatban továbbra is élen járnak" - jelentette ki Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért felelős biztos. "Örülök, hogy más európai országok is felzárkózóban vannak.A Bizottság által a héten bejelentett európai gazdasági helyreállítási terv alapján további 1 milliárd euró mértékben tervezünk uniós finanszírozást nyújtani a nagysebességű internetes infrastruktúra számára. Úgy gondolom, hogy ez a kiegészítő intézkedés a hatékony versenyt és a további piacnyitást hangsúlyozó erős szakpolitikai megközelítéssel együtt előkészíti az utat ahhoz, hogy 2010-re a szélessávú kapcsolat minden európai polgárhoz eljusson, és 2015-re minden európai polgár nagysebességű internet-hozzáféréssel rendelkezzen."


2008 július: Magyarország 15,7%
Az Európai Bizottság által ma kiadott legfrissebb adatok azt türközik, hogy a szélessávú szolgáltatások részarányának növekedése a gazdaság egészére vonatkozó rosszabbodó növekedési kilátások ellenére a tavalyi év során is folytatódott az EU-ban, 2007 júliusa és 2008 júliusa között 19,23 %-os ütemmel. 2008. július 1-én több mint 107 millió vezetékes szélessávú vonal volt az EU-ban, amelyből 17 milliót 2007 júliusa óta kötöttek be. A növekedési ráta Máltában (6,7 előfizetés 100 lakosra), Németországban (5,1 előfizetés 100 lakosra) és Cipruson (4,9 előfizetés 100 lakosra) volt a legmagasabb, míg Finnországban (1,9 előfizetés 100 lakosra) és Portugáliában (1,0 előfizetés 100 lakosra) volt a legalacsonyabb.

A világon továbbra is Dánia és Hollandia vezet a szélessávú szolgáltatások terén, több mint 35 %-os elterjedtséggel. Az Egyesült Államoknak az OECD 2008 júniusi statisztikája szerinti 25 %-os eredményénél jobb helyezést kilenc EU tagállam ért el (Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország, Egyesült Királyság, Luxemburg, Belgium, Franciaország és Németország).

A legjobban (Dánia, 37,2 %) és a legrosszabbul (Bulgária, 9,5%) teljesítő országok közti különbség továbbra is jelentős, de most először mérséklődött (a Dániai elterjedtség 2007 júliusában 34,1 % volt, míg Bulgáriában mindössze 5,7 %). A jelentős különbséget főleg a verseny hiánya és a szabályozás gyengesége magyarázza. Például míg a domináns piaci helyzetben levő vezetékes szélessávú szolgáltatók piaci részesedése 45 % körül látszik stabilizálódni, egyes országokban (Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Írországban, Litvániában, Romániában és Spanyolországban) részesedésük 2007 júliusa óta növekedett.

A Bizottság ezenkívül kiadta a vezetékes szélessávú előfizetések adatátviteli sebességével kapcsolatos első adatokat, mint a tudásalapú társadalom fontos mutatószámát. Az EU területén található előfizetések 74,8 %-ának adatátviteli sebessége legalább a 2 Mbps tartományban található. 62 %-uk 2 és 10 Mbps közötti, 12,8 %-uk 10 Mbps fölötti. A nagyobb adatátviteli sebesség általában több és jobb választási lehetőséget nyújt a vevők számára, alacsonyabb megabitenkénti árral. Az európai internetezőknek mindössze 1,4 %-a rendelkezik nagyon gyors, például üvegszálas kapcsolattal (100 Mbps vagy gyorsabb).

Az EU-ban az ADSL a legelterjedtebb szélessávú technológia: körülbelül 86 millió ilyen vonal van. A DSL növekedési aránya azonban rohamosan, 2007. júliusához képest 10,9 %-kal csökkent a többi vezetékes szélessávú technológia, például kábelmodem és otthoni üvegszálas kapcsolat (FTTH) javára, valamint teret nyertek a helyi, vezeték nélküli hálózatok.

Az erősödő, infrastruktúra alapú versenyre jó példa, hogy az átengedett helyi előfizetői hurokra épülő termékek továbbra is nagy növekedést tudnak elkönyvelni, főként az elmúlt évek sikeres szabályozásának eredményeképpen. Az alternatív szolgáltatók DSL vonalai 65,3%-ának (24,7 millió vonal) esetében az előfizetői szakasz teljesen vagy részben átengedett, míg 2007 júliusában ez az arány csak 45,4% volt. Mindez az alternatív szolgáltatók számára nyújtott nagykereskedői hozzáférés fontosabb típusainak rovására megy, mivel a bitfolyam-hozzáférés (5,9 millió vonal) és -továbbértékesítés (6,9 millió vonal) terén szerzett részesedésük tovább csökken.

A többi, első alkalommal publikált adat bemutatja, hogy a mobiltechnológián, mint pl. 3G-n alapuló szélessávú hozzáférés és az adatkártyákon keresztüli adatszolgáltatások egyes tagállamokban egyre elterjedtebbé válnak. Dániában, Görögországban, Németországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban 10 %-ot meghaladó arányú a mobil szélessáv elterjedtsége. 2008. július 1-én 34 millió mobil szélessáv előfizető volt az Európai Unió területén (Franciaországot, Hollandiát és az Egyesült Államokat kivéve, mivel ők nem szolgáltattak ezzel kapcsolatban adatot). A teljes népesség mobil szélessávot aktívan használó részét jelző mobilpenetrációs ráta az 1 % alatti (Belgium és Ciprus) értéktől egészen közel 20 %-ig (Spanyolország) terjed. Az EU átlaga 6,9 %. A főként laptopon keresztüli mobil internetelérésre használt, kizárólag dedikált adatkártyával/modemmel/kulccsal megvalósuló mobil szélessáv előfizetések aránya ennél lényegesen alacsonyabb (körülbelül 2-3 %).