Napi Online
Sun: a cél a nyílt forráskód győzelme
Az egyetlen út az informatikai energiafogyasztás visszafogására a szerverek és PC-k számának csökkentése - vázolta fel a receptet lapunknak adott interjújában Alain Andreoli, a Sun Microsystems regionális vezetője, aki cégével együtt a nyílt forráskód kiütéses győzelméért dolgozik.
Keresztül-kasul bejárta az informatikai szektort, mielőtt csatlakozott a Sunhoz. Miben más ez a cég, mint vetélytársai? - Abban, amiért én is csatlakoztam a vállalathoz: hiszem, hogy a piac a nyílt forráskód felé halad. Csak idő kérdése, hogy milyen gyorsan ér véget ez a folyamat. A régi architektúrák köré épülő mamutcégek idővel egyre inkább küszködni fognak. A Sun viszont olyan stratégiát dolgozott ki az elmúlt években, amelynek révén az első vállalat lesz, amely a nyílt forráskódú szoftvereket a nagy, kereskedelmi programcsomagok valódi kihívójává teszi. Szerintem ez lenyűgöző feladat.
Mit gondol, tíz év múlva milyen szerepet fognak játszani életünkben a szabad szoftverek?
- Bontsuk szegmensekre a piacot, mivel úgy gondolom, hullámokban fog végbemenni az átállás. Jelenleg az oktatás az a hullám, amely egyre nagyobb lendületet vesz. Vannak országok, ahol már a középiskolában is egyre kevesebb diák tanul a megszokott Microsoft-programcsomagokon. Komplett állami és oktatási szervezetek váltanak nyílt forráskódra és több kormány választotta a szabad szoftvert. Megfizethető és új platformok előtt nyitja meg az utat, amilyen például a Sun Ray.
Ez lényegében egy virtuális asztali számítógép, amelyet egy chipkártya testesít meg. Egy iskolás például használhatja az ebédlőben, aztán pedig bemehet a számítógépterembe, ahol behelyezi a kártyát egy terminálba, és máris eléri az összes alkalmazást, biztonságosan és személyre szabottan. Nem kell mindenhová magunkkal cipelnünk a PC-t. Ez óriási hatással van az oktatásra. Vagy ott van az OpenOffice, amely ugyanazt tudja, mint bármely más irodai csomag, csak éppen ingyenes.
A Sun Ray vékonykliens
A második fontos terület a Web 2.0. A startup társaságok legújabb hulláma már nyílt forráskódot használ. Ha megnézzük a MySQL ügyféladatbázisát, tele van olyan cégekkel, mint a Google, amelyek a jövőt jelentik. Ez óriási szegmens számunkra. Ma még csak a piac 10 százalékát teszi ki, de tíz év múlva már a 60 százalékot is elérheti. Végezetül pedig ott vannak a hagyományos piacok, amelyeket mi két részre osztunk: Red Shiftre és Blue Shiftre. A Blue Shift cégek csupán az üzletmenet biztosítására használják az IT-t, míg a Red Shiftek stratégiai fegyverként. És ezek egyre többen vannak, az informatika ugyanis egyre jobban átitatja az összes vállalatot. Ők nem engedhetik meg maguknak, hogy minden szoftvert megvegyenek, számukra a nyílt forráskódú modell az egyetlen opció.
De a folyamat a Blue Shifteknél, például a bankoknál is végbemegy, csak lassabban, mert először a kevésbé kritikus alkalmazásokat cserélik le, például az ügyfél- vagy alkalmazotti interfészt, és lépésről lépésre haladnak. Persze ez a folyamat már régen elkezdődött, hiszen több millió eszköz fut Java szoftveren, amelyek ezeket a Red Shift szolgáltatásokat használják. Óriási váltás várható a következő évtizedben.
Az energiahatékonyság az egyik legnagyobb információtechnológiai kihívás, az egyre erősebb processzorok egyre több energiát fogyasztanak. Hogyan lehet ezt csökkenteni?
- Egyszerű: kevesebb mikroprocesszorra van szükség. Ma minden PC-ben, minden szerverben van processzor, a megoldás tehát az, hogy sokkal kevesebb szervert és sokkal kevesebb számítógépet kell használnunk. Ez a legjárhatóbb út, ez színtiszta matematika. Virtualizálni kell az adatközpontokat. Egész szerverfarmokat kell virtuálisan egy egységként üzemeltetni, hogy maximalizáljuk a kihasználtságukat. És persze rengeteg új technológiát kínálunk a szervereinkben, amellyel növelni lehet a teljesítmény/fogyasztás arányt.
A nagy kérdés persze az, hogyan szabadulhatunk meg a rengeteg PC-től. Például a Sun Ray segítségével. Ma több millió PC üzemel a világban, amiből két cég kiválóan megél. Mi úgy gondoljuk, ez már történelem. Véget ért egy korszak, amelynek megvolt az az előnye, hogy számítógéppel látta el a tömegeket, a következő generáció azonban már virtuális PC-ket fog használni. A feladatok 80 százalékát, például az e-mailezést vagy az internetböngészést a magunknál tartott okos telefonnal végezhetjük, amikor pedig komolyabb alkalmazást akarunk futtatni, fogunk egy széket, leülünk egy munkaállomás mellé, és bedugjuk a kártyát.
Az IT jelenleg négy százalékot tesz ki a világ energiafogyasztásából. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, mennyit spórolhatunk, rengeteget jelent. Ha pedig vetünk egy pillantást arra, hogy a cégek költségvetésük mekkora hányadát fordítják az adatközpontok energiaellátására, akkor már óriási számokat kapunk. Nagy lehetőségek várnak ránk. A zöld informatika hangos szószólói vagyunk, ez fontos irányvonal az üzletvitelünkben. Rengeteg ügyfélnek kell újragondolnia adatközpontját pusztán az óriási fogyasztás miatt.
A háttértáraknál az SSD (Solid State Disk) a legizgalmasabb fejlesztési terület. Az SSD-k óriási teljesítménynövekedést hoznak a merevlemezekhez képest, ráadásul alig fogyasztanak energiát, mivel azokkal ellentétben nincs forgó, mozgó alkatrészük. Ha megnézzük a különbséget a fizikai tárolók költsége és a vezető gyártók eladási árai között, óriási rést találunk, ami a tárolási menedzsmentből adódik. Mi ezt is nyílt forráskóddal oldjuk meg, és Open Storage-nak hívjuk.
A Sun versenytársaihoz képest rengeteget költ innovációra, egyesek szerint túl sokat is.
- Bevételünk mintegy 15 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre. Ez szép összegnek mondható, és egyre nagyobb hányadát költjük szoftverekre, méghozzá nyílt forráskódúakra. Ez az alapvető stratégiánk a jövőre nézve. A szolgáltatási ágazatunk kicsi, és nem is szeretnénk, hogy nagy legyen. Innovatív vállalat akarunk maradni. Nem szeretnénk az EDS-t felvásárló HP vagy az IBM Global Services nyomdokaiba lépni. Alapvetően háromféle vállalatot különböztethetünk meg az iparágban: az innováció, a szolgáltatás és a logisztika által vezérelteket. Mi az első csoporthoz tartozunk, a szektor összes cégénél nagyobb hányadot fordítunk bevételünkből k+f-re.
A második csoportban az IBM-et, a HP-t és a közepes cégeket, például az Accenture-t találjuk. Mi ezt a területet partnerekkel fedjük le, az IBM Global Services például a legnagyobb ügyfelünk a világon. A harmadik szegmensben, a disztribúcióban és logisztikában a Dell a kulcsszereplő. Mikroszkopikus összeget fordítanak k+f-re, és arra törekednek, hogy megbízható és olcsó termékeket gyártsanak. Mi nem akarunk változtatni innovatív pozíciónkon, sőt azt várjuk a nyílt forráskódtól, hogy meg is erősíti azt, hiszen a másik két csoport vállalatai is a mi szabad szoftvereinket fogják használni. De erre csak akkor fog sor kerülni, ha megbízható ipari alkalmazásokat tudunk kínálni.
Üzletileg mennyire kifizetődő az elmozdulás a klasszikus IT-irányvonaltól?
- A legtöbb amerikai vállalatot az alapján ítélik meg, hogy milyen pénzügyi eredményeket értek el az adott negyedévben. A Sun mindig is más volt egy kicsit. Van valami küldetésszerű abban, ahogy korábbi elnökünk, Scott McNealy vagy most Jonathan Schwartz tekint a cégre. Nem az a fontos számunkra, hogy mennyi pénzt csinálunk, hanem az ügy. Az ügy pedig nem más, mint szoftvert a tömegeknek. Ezért fontosak számunkra a fejlődő piacok is, ezért invesztálunk annyi pénzt az afrikai, ázsiai országok oktatási rendszerébe.
Nagyon könnyen megtehetnénk, hogy drámaian visszavágjuk a hosszú távú innovációs költségvetésünket. Akkor egy csapásra igen jövedelmezővé válna a cég, de mi nem erre törekszünk. Hosszú távon akarjuk a nyílt forráskódú szoftvereket az alapvető platformmá tenni. Természetesen az is fontos, hogy pénzt keressünk és elérjük a negyedéves célokat, hiszen ez a munkánk, de egy magasabb megfontolás vezérel minket. Az, hogy a nyílt forráskód győzzön. Kiütéssel.
Keresztül-kasul bejárta az informatikai szektort, mielőtt csatlakozott a Sunhoz. Miben más ez a cég, mint vetélytársai? - Abban, amiért én is csatlakoztam a vállalathoz: hiszem, hogy a piac a nyílt forráskód felé halad. Csak idő kérdése, hogy milyen gyorsan ér véget ez a folyamat. A régi architektúrák köré épülő mamutcégek idővel egyre inkább küszködni fognak. A Sun viszont olyan stratégiát dolgozott ki az elmúlt években, amelynek révén az első vállalat lesz, amely a nyílt forráskódú szoftvereket a nagy, kereskedelmi programcsomagok valódi kihívójává teszi. Szerintem ez lenyűgöző feladat.
Mit gondol, tíz év múlva milyen szerepet fognak játszani életünkben a szabad szoftverek?
- Bontsuk szegmensekre a piacot, mivel úgy gondolom, hullámokban fog végbemenni az átállás. Jelenleg az oktatás az a hullám, amely egyre nagyobb lendületet vesz. Vannak országok, ahol már a középiskolában is egyre kevesebb diák tanul a megszokott Microsoft-programcsomagokon. Komplett állami és oktatási szervezetek váltanak nyílt forráskódra és több kormány választotta a szabad szoftvert. Megfizethető és új platformok előtt nyitja meg az utat, amilyen például a Sun Ray.
Ez lényegében egy virtuális asztali számítógép, amelyet egy chipkártya testesít meg. Egy iskolás például használhatja az ebédlőben, aztán pedig bemehet a számítógépterembe, ahol behelyezi a kártyát egy terminálba, és máris eléri az összes alkalmazást, biztonságosan és személyre szabottan. Nem kell mindenhová magunkkal cipelnünk a PC-t. Ez óriási hatással van az oktatásra. Vagy ott van az OpenOffice, amely ugyanazt tudja, mint bármely más irodai csomag, csak éppen ingyenes.
A Sun Ray vékonykliens
A második fontos terület a Web 2.0. A startup társaságok legújabb hulláma már nyílt forráskódot használ. Ha megnézzük a MySQL ügyféladatbázisát, tele van olyan cégekkel, mint a Google, amelyek a jövőt jelentik. Ez óriási szegmens számunkra. Ma még csak a piac 10 százalékát teszi ki, de tíz év múlva már a 60 százalékot is elérheti. Végezetül pedig ott vannak a hagyományos piacok, amelyeket mi két részre osztunk: Red Shiftre és Blue Shiftre. A Blue Shift cégek csupán az üzletmenet biztosítására használják az IT-t, míg a Red Shiftek stratégiai fegyverként. És ezek egyre többen vannak, az informatika ugyanis egyre jobban átitatja az összes vállalatot. Ők nem engedhetik meg maguknak, hogy minden szoftvert megvegyenek, számukra a nyílt forráskódú modell az egyetlen opció.
De a folyamat a Blue Shifteknél, például a bankoknál is végbemegy, csak lassabban, mert először a kevésbé kritikus alkalmazásokat cserélik le, például az ügyfél- vagy alkalmazotti interfészt, és lépésről lépésre haladnak. Persze ez a folyamat már régen elkezdődött, hiszen több millió eszköz fut Java szoftveren, amelyek ezeket a Red Shift szolgáltatásokat használják. Óriási váltás várható a következő évtizedben.
Az energiahatékonyság az egyik legnagyobb információtechnológiai kihívás, az egyre erősebb processzorok egyre több energiát fogyasztanak. Hogyan lehet ezt csökkenteni?
- Egyszerű: kevesebb mikroprocesszorra van szükség. Ma minden PC-ben, minden szerverben van processzor, a megoldás tehát az, hogy sokkal kevesebb szervert és sokkal kevesebb számítógépet kell használnunk. Ez a legjárhatóbb út, ez színtiszta matematika. Virtualizálni kell az adatközpontokat. Egész szerverfarmokat kell virtuálisan egy egységként üzemeltetni, hogy maximalizáljuk a kihasználtságukat. És persze rengeteg új technológiát kínálunk a szervereinkben, amellyel növelni lehet a teljesítmény/fogyasztás arányt.
A nagy kérdés persze az, hogyan szabadulhatunk meg a rengeteg PC-től. Például a Sun Ray segítségével. Ma több millió PC üzemel a világban, amiből két cég kiválóan megél. Mi úgy gondoljuk, ez már történelem. Véget ért egy korszak, amelynek megvolt az az előnye, hogy számítógéppel látta el a tömegeket, a következő generáció azonban már virtuális PC-ket fog használni. A feladatok 80 százalékát, például az e-mailezést vagy az internetböngészést a magunknál tartott okos telefonnal végezhetjük, amikor pedig komolyabb alkalmazást akarunk futtatni, fogunk egy széket, leülünk egy munkaállomás mellé, és bedugjuk a kártyát.
Az IT jelenleg négy százalékot tesz ki a világ energiafogyasztásából. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, mennyit spórolhatunk, rengeteget jelent. Ha pedig vetünk egy pillantást arra, hogy a cégek költségvetésük mekkora hányadát fordítják az adatközpontok energiaellátására, akkor már óriási számokat kapunk. Nagy lehetőségek várnak ránk. A zöld informatika hangos szószólói vagyunk, ez fontos irányvonal az üzletvitelünkben. Rengeteg ügyfélnek kell újragondolnia adatközpontját pusztán az óriási fogyasztás miatt.
A háttértáraknál az SSD (Solid State Disk) a legizgalmasabb fejlesztési terület. Az SSD-k óriási teljesítménynövekedést hoznak a merevlemezekhez képest, ráadásul alig fogyasztanak energiát, mivel azokkal ellentétben nincs forgó, mozgó alkatrészük. Ha megnézzük a különbséget a fizikai tárolók költsége és a vezető gyártók eladási árai között, óriási rést találunk, ami a tárolási menedzsmentből adódik. Mi ezt is nyílt forráskóddal oldjuk meg, és Open Storage-nak hívjuk.
A Sun versenytársaihoz képest rengeteget költ innovációra, egyesek szerint túl sokat is.
- Bevételünk mintegy 15 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre. Ez szép összegnek mondható, és egyre nagyobb hányadát költjük szoftverekre, méghozzá nyílt forráskódúakra. Ez az alapvető stratégiánk a jövőre nézve. A szolgáltatási ágazatunk kicsi, és nem is szeretnénk, hogy nagy legyen. Innovatív vállalat akarunk maradni. Nem szeretnénk az EDS-t felvásárló HP vagy az IBM Global Services nyomdokaiba lépni. Alapvetően háromféle vállalatot különböztethetünk meg az iparágban: az innováció, a szolgáltatás és a logisztika által vezérelteket. Mi az első csoporthoz tartozunk, a szektor összes cégénél nagyobb hányadot fordítunk bevételünkből k+f-re.
A második csoportban az IBM-et, a HP-t és a közepes cégeket, például az Accenture-t találjuk. Mi ezt a területet partnerekkel fedjük le, az IBM Global Services például a legnagyobb ügyfelünk a világon. A harmadik szegmensben, a disztribúcióban és logisztikában a Dell a kulcsszereplő. Mikroszkopikus összeget fordítanak k+f-re, és arra törekednek, hogy megbízható és olcsó termékeket gyártsanak. Mi nem akarunk változtatni innovatív pozíciónkon, sőt azt várjuk a nyílt forráskódtól, hogy meg is erősíti azt, hiszen a másik két csoport vállalatai is a mi szabad szoftvereinket fogják használni. De erre csak akkor fog sor kerülni, ha megbízható ipari alkalmazásokat tudunk kínálni.
Üzletileg mennyire kifizetődő az elmozdulás a klasszikus IT-irányvonaltól?
- A legtöbb amerikai vállalatot az alapján ítélik meg, hogy milyen pénzügyi eredményeket értek el az adott negyedévben. A Sun mindig is más volt egy kicsit. Van valami küldetésszerű abban, ahogy korábbi elnökünk, Scott McNealy vagy most Jonathan Schwartz tekint a cégre. Nem az a fontos számunkra, hogy mennyi pénzt csinálunk, hanem az ügy. Az ügy pedig nem más, mint szoftvert a tömegeknek. Ezért fontosak számunkra a fejlődő piacok is, ezért invesztálunk annyi pénzt az afrikai, ázsiai országok oktatási rendszerébe.
Nagyon könnyen megtehetnénk, hogy drámaian visszavágjuk a hosszú távú innovációs költségvetésünket. Akkor egy csapásra igen jövedelmezővé válna a cég, de mi nem erre törekszünk. Hosszú távon akarjuk a nyílt forráskódú szoftvereket az alapvető platformmá tenni. Természetesen az is fontos, hogy pénzt keressünk és elérjük a negyedéves célokat, hiszen ez a munkánk, de egy magasabb megfontolás vezérel minket. Az, hogy a nyílt forráskód győzzön. Kiütéssel.