Berta Sándor

Nyílt szabványok mellett az EU versenyügyi biztosa

Neelie Kroes az OpenForum Europe című rendezvényen szólalt fel és egyértelműen kiállt a nyílt dokumentum formátumok alkalmazásáért, de a szerzői jog által védett technológiákat sem vetette el.

"Felismerem, hogy egy adott üzleti ötlet jó-e vagy sem. A nyílt szabványok választása pedig egy nagyon okos döntés" - jelentette ki az Európai Unió versenyügyi biztosa. Kroes hozzátette: senkit sem szabadna köteleznie egyetlen kormánynak sem a zárt technológiák használatára és az Európai Bizottság is a nyílt szabványok és azok alkalmazása mellett áll ki majd a jövőben.

A politikus felszólalásában kifejtette: ez nem azt jelenti, hogy ellenezni kellene a szerzői jog által védett technológiákat és azok használatát, hiszen számos szolgáltatás, például a második és harmadik generációs mobil hálózatok ezekre épülnek. Azonban az sem igaz, hogy ezek a technológiák a lehető legjobb megoldások egy adott területen.

Ráadásul jól megfigyelhető, hogy a legfontosabb technikai fejlesztések jelentős része a nyílt szabványokhoz köthető. Kroes példaként említette a HTTP, a HTML és az XML internetes protokollokat. A nyílt formátumok előnye pedig, hogy a használatuk kevesebb licencproblémával jár, ráadásul a szerzői jog által védett megoldások esetében nem elhanyagolható szempont a költségtényező sem.

"Nem látom be, hogy miért lenne jó a felhasználók számára, ha a a szerzői jog által védett technológiák szabványokká válnak anélkül, hogy kiderülne, mik az előnyeik az alternatív megoldásokkal szemben. Amennyiben a szabványokkal kapcsolatos döntéseket nem a technikai kérdések, hanem a háttérmegállapodások és a nyomásgyakorlások határozzák meg, akkor ez sértheti az EU szabad piaci versenyről szóló előírásait" - utalt az európai uniós biztos a Microsoftra és az OOMXML-re. Neelie Kroes ugyanakkor közölte: az Európai Bizottság nem feltétlenül akar beavatkozni a piaci folyamatokba, hiszen az iTunes példája is jól mutatta, hogy a felhasználói nyomásgyakorlás is sokat segíthet egy ügyben. Látható, hogy a zeneipar fokozatosan felhagy a digitális másolásvédelmek használatával és egyre inkább az MP3 formátumot részesíti előnyben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sanyix #6
    Hádde sajnos van aki inkább vérfanboykodik, mint a saját országát támogassa.
  • Praetor #5
    Helyes a bőgés.
  • ozric #4
    Mielőtt még a többség belekezd a szokásos "már megint bántják szegény, ártatlan Microsoftot" síránkozásba, nem árt elgondolkodni, hogy valójában kinek az érdekeit védi az EU biztos. Amikor az MS Windows részesedése 95% felett van és a többi amerikai szoftver domináns az EU IT piacokon, akkor egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy pár kivétellel az EU IT szektor az amerikai szoftver multik asztaláról lehulló morzsákból él. Ezért is akar piacot nyitni az EU cégek javára a biztos, mert a jelenlegi helyzetben az EU IT szektor csak az amerikai cégek piaci részesedésének rovására tudnak labdába rúgni. Viszont az ügyfelek többsége a zárt szabványoknak köszönhetően rabok a szoftver beszállítóik kezében, mivel nem elég egy másik szoftvert feltelepíteni, hanem az eddigi adataikat majdnem a nulláról újra kell építeni, és azt sem biztos, hogy az új szoftvert fejlesztő cégnek lehetőségében áll-e kommunikációs felületet fejleszteni a többi szoftverhez (interoperatibilitás), mert nem tudja megvenni a kommunikációs protokollok vagy API-k licence jogát (pl. nem adják el nekik - ez nem is kötelező).

    Szerintem aki ez ügyben nem az EU biztost támogatja, az az EU és a saját hazája ellen foglal állást. Jelenleg az USA és az EU (beleértve Magyarországot is) jogi és politikai hadviselést folytat egymással az EU IT piacért, és nem mindegy ki melyik oldalt támogatja. Ha nem lesznek meghatározó a következő pár évben a nyílt szabványok és ajánlások használata (NEM a nyílt forráskódú szoftverekről beszélek), akkor a hazai IT cégek többsége továbbra is főleg kereskedelmi tevékenységet fognak folytatni saját fejlesztések és termékek hiányában. Nem tudok konkrét számokat, de úgy tippelem hogy az ország szoftver licenc költségei 75% amerikai, 20% EU-s de nem magyar, és 5% magyar részesedésre bontható. Jó lenne pontos számokat tudni.
  • mousee #3
    Ha nem küldesz mellé egy nagy rakat pénzmagot, akkor el se olvassák...
  • Sanyix #2
    Ugyan minek. A szövegértelmezés még úgysem menne nekik, csak betűk halmazát olvasnák. De ha mégis sikerülne az ismerős szavakat értelmezni, a szakkifejezéseket nem értenék, mert fogalmuk sincs az egészről.
  • strogg #1
    fw: [email protected] :)
    Hátha tanulnának ebből. Mondjuk ahhoz meg kéne tanulni olvasni... (khm)